Osztozkodik iraki olajmezőjén az Exxon

Az iraki olajminiszter menegerősítette azokat az értesüléseket, mely szerint megválik az amerikai Exxon Mobil az iraki West Qurna-1 mezőben meglévő 60 százalékos részesedésének több mint felétől. A vevők nagy távol-keleti olajtársaságok lesznek, az ár azonban egyelőre ismeretlen. 

A Reuters értesülései szerint az iraki olajminiszter megerősítette, hogy a kínai PetroChina és az indonéz Pertamina részesedést szereznek az iraki West Qurna-1 olajmezőben. Az Exxon Mobil 60 százalékos részesedéséből a kínai társaság 25, míg az indonéz cég 10 százalékos részesedést szerez.

Forrás: Origo

Az amerikai olajmamut akkor döntött a részesedése áruba bocsátásáról, amikor vitába keveredett Bagdaddal egy kurdisztáni projekt kapcsán. Az investor.hu hasábjain is többször írtunk arról, hogy az iraki központi vezetés nem ismeri el semmilyen kurdokkal kötött olajszerződést, mert véleményük szerint Kurdisztánnak nincs joga ilyen szerződéséket saját nevében, saját feltételei szerint megkötni.

Az első elhatározása az Exxonnak az volt, hogy a teljes 60 százalékos részesedését értékesíti és inkább a kurdisztáni kutatásokra fókuszál, azonban azóta változott a helyzet és mégis a maradás mellett döntöttek, bár az érdekeltségüket a mostani információ szerint 25 százalékra csökkentik.

Mi a vita tárgya Irakban?

A probléma gyökere az olajüzlet. Az iraki központi kormány nem ismeri el azokat a szerződéseket, amelyeket a kurdok kötöttek nagy nemzetközi olajtársaságokkal, mivel azokat ők nem hagyták jóvá. A kurdok azzal érvelnek, hogy a legújabb alkotmány szerint a kurd kisebbség jogilag elismert, ezért az ő területükön lévő olajmezők kérdésében joguk van szerződéseket kötni.

Az olajkitermelési jogok birtoklása, a törökökkel való olajkereskedelem és a vitatott területek lévő olajmezők fejlesztése áll az összetűzések középpontjában. A kérdések nagyon szenzitívek és a különböző politikai érdekek szövevényes rendszerében ember legyen a talpán, aki előre tudja jelezni az ügy várható kimenetelét.

Még 2009 nyara és 2010 év eleje között az iraki olajminisztérium tendereket írt ki az iraki olajmezők fejlesztésére. Olyan nagy nemzetközi olajcégek, mint például a Royal Dutch Shell, a Lukoil, a Statoil vagy az Exxon nyerték el a jogokat. A kurd területek kivételével az összes nagy olajmező kutatási joga kiosztásra került, és mindmáig az iraki költségvetés igen jelentősebb bevételi forrását jelentik az olajkitermelésből származó bevételek. Amennyiben az összes mező eléri a tervezett kitermelést, akkor az ország teljes napi kitermelése a jelenlegi 3 millió hordós szintről akár 9 millió hordó fölé is emelkedhet.

A kurd és iraki felek között abban van a legnagyobb nézeteltérés, hogy milyen módon engedjék be a helyi olajmezőkre a nemzetközi olajipari társaságokat. Míg az irakiak egy úgynevezett szolgáltatási díjat (Service Payment/ Fee) fizetnek az országban termelő olajcégeknek, addig a kurdok egy jóval kedvezőbb megoldásban megosztják az olajkitermelésből keletkező profitot (Production Sharing Agreement) a kurd területen lévő mezőkön termelő cégekkel. Míg az előző egy 2 százalék körüli díjat jelent az olajtársaságnak, addig a kurdisztáni díjazás sávosan változik és jóval kedvezőbb a 2 százaléknál (jellemzően a profit 20 százaléka körül alakul).

Irak: az olaj aranybánya

A BP legfrissebb statisztikái szerint 2012 év végén Irak rendelkezett a világ ötödik legnagyobb bizonyított kőolajkészleteivel. A kitermelés 3,1 millió hordó volt naponta, de a tervek szerint 6-7 éven belül 6-9 millió hordóra növekedhet. A Nemzetközi Energia Ügynökség adja a kissé pesszimistább 6 milliós előrejelzést, míg az irakiak 8-9 millió hordót tűztek ki célul. Ehhez persze kell az, hogy a tőkeerős nagy olajmamutok folytassák a területek feltárását és invesztáljanak a kőolaj kitermelésébe.

Forrás: Origo

Forrás: Origo