Egy szűk óra alatt megismerni valakinek a gondolkodását, és eldönteni, hogy megfelelően illeszkedik-e majd a munkahelyi csapatba, nem kis kihívás. Miközben egy jelölt szakmai felkészültségét viszonylag objektíven meg lehet ítélni az iskoláiból, a korábbi munkahelyeiből és egy-egy próbafeladatból. Az emberi oldal viszont az idő szűkössége miatt szinte szükségszerűen felderítetlen marad.
Így aztán ez a kihívás tág teret enged a kreatív és alternatív megoldások számára.
A Google, ami amúgy is híres az innovatív megoldásairól, természetesen itt is az úttörők közé tartozott. A cég évekig arról volt ismert, hogy zavarba ejtő, már-már sokkolóan megválaszolhatatlan kérdéseket tett fel a jelölteknek, mint például „hány golflabda fér el egy iskolabuszban?”. És bár kétségtelenül sokat elmond egy szakemberről, hogy hogyan fog hozzá a megfelelő információk hiányában egy teljesen ismeretlen kérdés megválaszolásához, a kívánt eredményt ezek a kérdések sem hozták meg. A vállalat ugyanis néhány hete bejelentette, hogy hosszas elemzések után kiderítették, ezek a kérdések csupán időpocsékolásnak voltak jók. „Úgy találtuk, hogy a kérdésekre adott válaszok semmilyen módon nem jelzik előre a jelölt teljesítményét. Csupán arra jók, hogy az interjúalany okosnak érezze magát,” mondta a New York Times-nak Laszlo Bock, a Google HR-ügyekért felelős alelnöke.
Néhány kérdés, ami internetes fórumokon keresztül kiszivárgott a Google állásinterjúiról:
Miközben ezek a kérdések kétségtelenül nehezek, és próbára teszik a válaszolók kreativitását, a Google az utóbbi időben fókuszt váltott, és a gondolkodás helyett nagyobb figyelmet szentel a jelöltek viselkedésének. Úgy találták ugyanis, hogy az, hogy valaki mennyire illik a csapatba, milyen jól tud a közvetlen munkatársaival együttműködni, és konfliktusokat megoldani, sokkal nagyobb szerepet játszik a későbbi munkahelyi sikerében, mint a korábban túlhajszolt kreativitás.
A kreativitás persze nem az egyetlen tulajdonság, amit ezekkel a trükkös kérdésekkel a vállalatok mérni szeretnének. Igaz, amikor az ember azt olvassa, hogy a „Hogyan raksz be egy zsiráfot a hűtőbe?” kérdésre, amit az UBS pénzügyi tanácsadó cégnél tettek fel az egyik interjúalanynak, az lett volna a helyes válasz, hogy „Nyisd ki a hűtőajtót, rakd be a zsiráfot,” ezzel is demonstrálva, hogy a jelölt nem szereti túlkomplikálni a dolgokat, akkor azért felmerül néhány kérdés. Például az, hogy vajon nem lenne-e egyszerűbb egyből azt feltételezni, hogy a zsiráf nem fog beférni a hűtőbe, és mégis valamilyen más módszert választani.
Vannak, akik szerint a fenti trükkös kérdések arra jók, hogy bemutassák a jelölt gondolkodását – mások szerint azt tesztelik, hogy a jelölt mennyire tud magabiztosan megnyilatkozni olyan kérdésekről, amikről fogalma sincs (ami például egy tanácsadócégnél komoly előnyt jelenthet). Megint mások szerint ezek a beugratós kérdések arra jók, hogy bemutassák, hogyan viselkedik a jelölt stresszhelyzetben, illetve, hogy mennyire lehet őt zavarba hozni. De végül, amikor végigfutjuk a Glassdoor nevű, állásinterjúkra szakosodott szájt által összeállított listát a legnehezebb interjúkérdésekről, akkor valahogy az az érzésünk, hogy a legtöbb közülük a fenti funkciók egyikére sem alkalmas. Sokkal inkább tűnnek egy éjszakai, kocsmai világmegváltás témájának, mint bármiféle komolyan vehető interjúkérdésnek.
Íme a lista (és zárójelben a cégek neve, amelyek interjúján a kérdés elhangzott):