Hullóban a feltörekvők csillaga

A feltörekvő piaci tőkekivonás mindenképp helyt érdemel a nyár legérdekesebb sztorijai között, ami a nagy folyó fizetési mérleg hiánnyal küzdő országok kötvényhozamainak elszállását, devizáik mélyrepülését váltotta ki. A régió részvénypiacai is szenvednek, ami csaknem teljes egészében a növekedési csoda megbillenésével magyarázható.

Valószínű senkinek nem hat az újdonság erejével a feltörekvő piaci tőkekivonás igen ijesztő folyamata. Az elmúlt hetekben a sajtó egyre élénkebben foglalkozik a témával, miközben sorra érkeznek a potenciális krízisre figyelmeztető szavak. Az amerikai monetáris politikában várható szigorítás miatt a forró pénzek beáramlását eddig élvező, jelentősebb folyó fizetési mérleg hiánnyal küzdő országok (mint India, Brazília, vagy Törökország) állampapírpiaci hozamai elszálltak, devizáik pedig gyors gyengülésbe kezdtek.

Az érintett országok jegybankjai nem nézik tétlenül az egyre mélyülő problémát, mindenki a maga módján próbálja elkerülni a devizák összeomlását. Az új (emelkedő amerikai hozamkörnyezet teremtette) helyzethez való alkalmazkodás folyamata azonban olyan gazdaságpolitikai lépéseket tehet szükségessé (például a brazil kamatemelési sorozat), ami a növekedési kilátások romlásával jár majd együtt.

Márpedig a romló gazdasági növekedés a vállalatok eredménykilátását is rontja, amire a tőzsdei árfolyamok is érzékenyen reagálnak. A feltörekvő piaci EPS várakozások az elmúlt három hónapban folyamatosan szakadtak, vagyis az indexek mélyrepülésének hátterében a növekedési aggodalmak kitüntetett szerepet kaptak.

Nem véletlen tehát, hogy a feltörekvő részvénypiacok ármozgását leképező MSCI Emerging index igen gyenge teljesítményt mutatott, miközben a fejlett régiók csaknem folyamatos befektetői érdeklődést könyvelhettek el.

Míg korábban a feltörekvő piacok voltak az igazi növekedési sztorik, mostanra a fejekben nagy változások mentek végbe. Amerika stabil (bár nem eget rengető) növekedésben van, és Európában is határozott javulás mutatkozik (bár a növekedés még így is igen gyenge), ezért sokkal inkább szeretik a befektetők ezeket a régiókat, mint az egyre inkább lassuló feltörekvőket. Ez az elválás egyébként a vállalati eredménykilátásokban is megmutatkozik, hiszen míg 2011-ben még a felzárkózás, addig azóta a feltörekvők leválása figyelhető meg a fejlettekhez képest.

Emiatt bár a fejlődő országokat tömörítő index a fejletthez viszonyítva P/E alapon sokkal olcsóbb (a fejlett prémium közel 40 százalék), 2009 végéhez képest mégsem figyelhető meg az értékeltség túlzott beszűkülése (a P/E a 11 körüli magasságból 10-re süllyedt csupán), hiszen az árfolyamok esésével párhuzamosan a vállalatoktól várható eredmény szintje is csökkent. Mivel a tőkemenekítés kezelésének szüksége további növekedési áldozatokkal járhat a feltörekvő piacokon (például további monetáris szigorítás formájában), még a nagy árfolyamesések ellenére is érdemes óvatosnak lenni az itteni részvénybefektetésekkel.