Fontos, hogy a finanszírozandó projekt hány ember életét befolyásolja pozitívan

"A banki szolgáltatások is képviselhetnek hozzáadott társadalmi értéket". Interjú Pozsonyi Gáborral a Magnet Bank vezérigazgató-helyettesével.
Vágólapra másolva!
A banki szolgáltatásoknak igenis lehet hozzáadott, társadalmi értékük, mondja Pozsonyi Gábor, a Magnet Bank vezérigazgató-helyettese. A bankvezér, aki korábban több mint egy évtizedet húzott le öltönyben, most laza eleganciával fogad, és csapvízzel kínál. A kkv-finanszírozás és a bankszektor „emberközeli” oldaláról beszélgettünk.
Vágólapra másolva!

A Magnet Bank közösségi bankként definiálja magát. A legtöbben erről rögtön a mikrofinanszírozásra gondolnak…

…pedig olyannyira különböző fogalmakról van szó, hogy mi például egyáltalán nem foglalkozunk mikrofinanszírozással. Kétségtelen, hogy vannak olyan modellek, amelyekben ez a két dolog sikeresen összekapcsolódik, de a bank közösségi jellege és a társadalmi értékek képviselete nálunk a hagyományos banki tevékenység keretei között valósul meg.

"A banki szolgáltatásoknak is lehet hozzáadott, társadalmi értékük" Fotó: Balla Zsolt

Pontosan hogyan?

Miközben első ránézésre hasonló termékeket nyújtunk, mint bármelyik másik, kereskedelmi bank – betét, hitel, tranzakció –, az értékrendünk és a működési módunk nagyon sok mindenben különbözik az általánosan megszokottól. A legfontosabb a transzparencia: azt képviseljük az ügyfeleink felé, hogy nálunk tényleg az és csak az történik a pénzükkel, amit ők választanak. A mentor hiteltermékünk esetében például összekötjük a betétest a hitelezővel, aki így pontosan tudhatja, hogy a nálunk tartott pénzéből kit vagy milyen projektet finanszírozunk. De a transzparenciára, a személyes kapcsolatra és a felelős működésre való törekvés az egész vállalati kultúránkat átjárja. Egy másik példa a lakossági ügyfeleknek nyújtott becsületkasszás számlavezetési díj. Mi megmondjuk az ügyfeleinknek, hogy mennyi költségünk van a számlájukkal, ők pedig megmondják, hogy ennek tudatában mennyit szeretnének fizetni a szolgáltatásért. Az új ügyfeleink több mint fele mond nullától eltérő összeget.

Könnyebben kap egy KKV önöktől hitelt, mint egy másik banktól? Jobb neki, ha önöktől veszi fel a hitelt?

Azt mondhatom, hogy előtte – a hitelbírálat időszakában – jobb neki, utána nem nagyon van különbség. A vállalati szférában a Magnet csak meghatározott célokra nyújt hitelt. Hét ilyen hitelcélt fogalmaztunk meg, köztük a zöld energiával kapcsolatos fejlesztések, a kultúra és az oktatás, a kutatás-fejlesztés vagy az egészségügyi- és szociális ellátás fejlesztésének finanszírozását. Ha a hitelfelvevő üzleti ajánlata beleesik ezen területek valamelyikébe, akkor onnantól kezdve egy családias, „kisbankos” tempójú hitelelbíráláson megy keresztül. Minthogy a hitelbírálatról közvetlenül a bank tulajdonosai döntenek, ez gyorsan és követhetően megy végbe. A közeljövőben pedig hivatalosan is a hitelbírálati módszertan részévé tesszük az úgynevezett „társadalmi impakt-faktort”, vagyis annak a mértékét, hogy az adott, finanszírozandó projekt hány ember életét befolyásolja pozitívan. Ezt a szempontot egyébként most is figyelembe vesszük, ám jelenleg ez inkább eseti módon, szubjektíven kerül mérlegelésre.

A számok tükrében

A Magnet Bank 2007-ben jött létre a HBW Bank jogutódjaként. A bank 2013 márciusától öt magyar család 100%-os tulajdonában van, mai cégstruktúráját a Banco Popolare magyar leányvállalatának idei felvásárlásával nyerte el. A 100 milliárd forint feletti mérlegfőösszeggel és 8 milliárd forintot is meghaladó szavatoló tőkével rendelkező bank hitelállománya körülbelül 50 milliárd forintnyira rúg.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nagyobb eséllyel finanszíroznak „jófej” projekteket?

Egy dohánybolt finanszírozására például nem azért mondunk nemet, mert üzletileg nem elfogadható számunkra, hanem azért, mert többségében egészségre káros termékeket árul, így a hitelfelvétel célja nem találkozik a bank által kijelölt célkitűzésekkel. De mi a helyzet, ha ez a dohánybolt munkát ad két mozgássérültnek? Mindig felmerülhetnek olyan esetek, amikor szubjektív vagy intuitív módon képtelenség jó és igazságos döntést hozni. Ezért kell különféle szempontok alapján súlyozni és mérhetővé tenni az egyes projektek társadalmi hatását – csak így kerülhetünk ugyanis közelebb a kiegyensúlyozott, elfogulatlan döntésekhez.

A nagy társadalmi impakttal bíró, szociálisan érzékeny projektek viszont nem feltétlenül azok, amik banki szempontból álomprojektnek minősülnek.

Ha erre gondol, akkor a bioméhész valóban képtelen összerakni az excelt. Van azonban egy partnerprogramunk, ami pont ebben segít neki. Vannak olyan projektek, amiket csak akkor finanszírozunk, ha a projektgazda szerződést köt egy könyvelő-partnerünkkel, aki biztosítja, hogy a pénzügyei rendben menjenek. Ugyanígy biztosítunk part-time CFO-t, azaz részmunkaidős pénzügyi vezetőt is. Értjük, hogy a legtöbb kis cég nem engedheti meg magának, hogy főállású pénzügyi vezetője legyen, de ha egy szakember heti négy órát rászán a cég pénzügyeire, az sokszorosan megtérül – nekik is, nekünk is. A hitelezés egyébként mindig egy személyes kapcsolat, és mi a hitelezés négy C-je közül amúgy is az adós megbízhatóságát, azaz a „charactert” tekintjük a legfontosabbnak.

Mennyire lehet sikeres egy bank, amelyik ennyire eltávolodik a hagyományos, profitközpontú „bankár-értékrendtől”?

A 2008-as bankká alakulásunk óta minden évet nyereségesen zártunk, úgy hogy a profitunk 10%-át (az ügyfeleink szavazatai alapján kiválasztott)társadalmilag hasznos célra ajánlottuk fel. Jelenleg egyébként mintegy harmincezer ügyfelünk van, aminek kétharmada lakossági, egyharmada pedig a KKV-szektorból kerül ki. Ez körülbelül 1-2% közötti piaci részesedést jelent, de a képet árnyalja, hogy a civil szervezetek számlavezetésében ugyanez a részesedésünk mintegy 8-9%-os.

A szolgáltatásainkból és az értékrendünkből is következik, hogy prémium célcsoportot célzunk meg: a legutóbbi piackutatások arról tanúskodtak, hogy a magyarországi célpiacunk mintegy ötvenezer főre tehető. Minthogy jelenleg kizárólag Budapesten és Pest megyében vagyunk jelen, a vidéki terjeszkedéshez nemrég egy nagynevű tanácsadó cég segítségét kértük. Legnagyobb meglepetésünkre azonban kiderült, hogy a célcsoportunkba tartozó vidékiek közül sokan elhagyták Magyarországot. A piackutatás feketén-fehéren kimutatta, hogy azt a kritikus ügyfélszámot, ami egy új bankfiók megnyitásához szükséges, előbb érjük el Dél-Londonban, mint Debrecenben.

Térjünk végül vissza oda, ahonnan elindultunk: ha ennyire közösség-központú a bank értékrendje, akkor miért nincs a profiljában a mikrofinanszírozás?

A mikrofinanszírozás egy nagyon összetett modell, és az eddigi egyetlen, érdemi, magyar kísérlet, eredményei nem túl biztatóak. Indiában illetve Dél-Amerikában, ahonnan a mikrofinanszírozás sikertörténetei származnak, a mélyszegénység olyan kézműves készségekkel párosul, amelyek a megfelelő, minimális forráshoz való hozzáférés után képesek biztosítani egy személy vagy egy család megélhetését. A magyarországi mélyszegénység viszont más természetű. A modell sikeréhez ezen kívül még számos, hétköznapi és praktikus problémát is meg kell oldani. Itt ugyanis banki szempontból szinte láthatatlan méretű hitelkihelyezés társul olyan, személyre szabott szolgáltatásokkal, amik leginkább a kiemelt ügyfelek számára fenntartott privát-banking területéről lehetnek ismerősek. Nem tudom, ezeket az ellentmondásokat Indiában hogy sikerült feloldani, de az a megérzésem, hogy a hazai kudarc oka az, hogy a magyarországi mélyszegénység klasszikus banki eszközökkel nem kezelhető.