Csak a forintosítás biztos

2013.08.31. 10:35

Újabb javaslatok devizahiteles-mentésre, még a vártnál is unortododoxabb kamatvágás a jegybanktól, meglepően jó beruházási és csalóka foglalkoztatottsági adat. Átvette az állam a hatalmat a Takarékbankban, a lekvárbizniszbe is betörő Sólyom-csoprt légitársasága pedig azt ígéri, hogy kiszorítja a fapadosokat a reptér kettes termináljáról. Ez történt a héten a gazdaságban.

Újabb variációk láttak napvilágot a hét elején a devizahitelesek megsegítése témakörében, túlzás lenne azonban azt állítani, hogy tisztábban lehet látni, mint egy hete. A Bankszövetség két javaslata mellett
a Magyar Nemzeti Bank is előrukkolt egy forgatókönyvvel, de azt egyelőre nem lehet tudni, hogy melyik lesz a befutó. Az se kizárt, hogy újabb ötlet érkezik, vagy épp a kormány fejleszti tovább valamelyik javaslatot. A három elképzelésben annyi mindenképp közös, hogy felváltja a jelenlegi árfolyamgát konstrukciót és forintosítást tartalmaz, eltérő mértékben terheli azonban a bankokat és különböző mértékben csökkenti a törlesztőrészleteket is.

A héten kiderült, hogy az árfolyamgátba vártnál kisebb népszerűsége ellenére csak belépett már majdnem minden negyedik érintett.

Ami a bankok és a kormány tárgyalásait illeti, csak annyi látszott, hogy a javaslatok napvilágra kerülése után napokig nem történt semmi. A nemzetgazdasági miniszter a banki ötletekre annyit mondott, hogy tárgyalási alapnak jók lesznek, aztán viszont valószínűleg a színfalak mögött folytatódtak az egyeztetések. Az utolsó publikus információ szerint a csütörtökre tervezett bank-kormány tárgyalás helyett telefonos konzultációt jelzett előre a bankszövetség szóvivője, ennek megvalósulásáról, illetve eredményéről azonban semmi sem szivárgott ki.

Nem államosítás

A bankoknak két hónapra előre kell meghirdetniük díjváltozásaikat, ezért a június végén megszavazott tranzakciósilleték-emelésre reagáló drágítások a napokban lépnek életbe. Nem kérdés, hogy áthárítanak, azonban szigorú szabályai vannak annak, hogy erre milyen formában kerülhet sor. Az illeték korábbi bevezetése kapcsán több bank is hibázott, s ezért igen kemény büntetéseket szabott ki rájuk a pénzügyi felügyelet.

A várakozásoknak megfelelően a takarékszövetkezetek megszavazták, hogy ernyőbankjuk, a Takarékbank állami kontroll alá kerüljön, azonban jelezték, hogy mindezt kényszer alatt tették – a nemmel szavazók, vagy tartózkodók elvesztették volna részvényeiket. A Takarékbank vezetése rögtön át is alakult, az elnök az egész átalakítási folyamatot levezénylő kormánybiztos lett , aki szerint egyébként nincs is szó államosításról. Vojnits Tamás úgy látja az állam csak addig száll be, amíg feltőkésíti a rendszert, a későbbi privatizációról szóló találgatások pedig fantázia világába tartoznak.

Meglepően jó

Az elemzők nem lepődtek meg a legfrissebb adatokon, melyek szerint a lakossági hitelezés mellett a vállalati is tovább zsugorodott a második negyedévben, de utóbbinál legalább van remény arra, hogy a jegybanki ingyenpénzből finanszírozott Növekedési Hitelprogram hatására a következő időszakban valamiféle élénkülés következik majd. Dobtak viszont egy hátast attól, hogy milyen kedvezően alakultak a beruházások. Igazából senki sem számított a csökkenő, néha zuhanó tendencia változására, mégis az derült ki a számokból, hogy 2012 második negyedévéhez képest már bővülést regisztrált a statisztikai hivatal. Ezzel együtt persze az is jól látszik a számokból, hogy a különadókkal sanyargatott szektorokban kitart a zuhanás, a növekedést pedig az állami beruházások húzzák, a magánszektorban nincs élénkülés.

Szintén nehéz túl optimistán értelmezni az első pillantásra kedvezőnek tűnő munkaerőpiaci adatokat, hiszen a szép számok jórészt a közmunkaprogrammal és migrációs hatásokkal magyarázhatók, a versenyszférában e téren sincs pozitív változás.

Lemaradt az MTI

A jegybank nem csak a devizahiteles-mentő javaslattal vétette észre magát a héten, hanem azzal is, hogy a várt 10 helyett 20 bázisponttal csökkentette az alapkamatot.

Az MTI annyira a 10 bázispontra készült, hogy az előre megírt gyorshírében csak a címet változtatta meg publikálás előtt, a szövegben a téves mértéket közölte. Noha a javított változat két perc alatt kész lett, a pénzügyi felügyelet vizsgálatot indított. Korábban a Bloomberg hírügynökség hasonló helyzetben a címben bakizott nagyot (az jelent meg, hogy egy százalékra csökkent az alapkamat), amivel forint árfolyamát is belengette, s ezért tízmilliós büntetést kapott.

Szerencsére a Sólyom légitársaság környékén kifogyhatatlan az optimizmus. A csoport Sólyom logós élelmiszerekkel rukkol elő, a légitársaság vezére pedig azt ígéri, hogy noha még nincs működési engedélyük, év végére már 12 gépük érkezik Ferihegyre. Ezzel pedig kiszorítják a fapadosokat a kettes terminálról. Hamarosan az is kiderülhet, hogy ki finanszírozza a fantasztikus tervekkel induló céget.

Merkel mondott egy nagyot

A világ tőkepiacain főleg a Szíria elleni amerikai csapás esélye mozgatta az árfolyamokat, többnyire lefelé. Az amerikai GDP-t a vártnál nagyobb mértékben módosították felfelé, a német Ifo index is jobb lett a vártnál, a befektetők azonban inkább a biztonsági eladások mellett döntöttek, az amerikai S&P 500 index havi teljesítménye 3 százalékos mínusz lett, ami a legrosszabb tavaly május óta.

Közben a választási kampány finisébe érve a német kancellár érdekes nyilatkozattal vétette észre magát: Angela Merkel szerint a görögöket be sem szabadott volna engedni az eurózónába . A megnyert választás után várhatóan újra az uniós országok szorosabb együttműködését preferáló politikustól ezt a piacok mezei kampányfogásként értékelték, jelentőséget nem tulajdonítottak neki.