A földben maradhat a gáz

2013.09.06. 08:41

A földgáz kitermelése a világ egyik legnagyobb biznisze, de Magyarországon a rezsicsökkentés és az egyéb szabályok összjátéka következtében mégis előfordulhat, hogy nem éri meg felhozni a föld alól. A bányajáradék visszavág.

Magyarországon évente 4-5 milliárd köbméter földgázt égetnek el, hogy a felszabaduló energiával lakásokat fűtsenek vagy húslevest főzzenek. Ennek jelentős részét importáljuk, de mintegy 2 milliárd köbmétert Magyarországon termelnek ki. A legnagyobb kitermelő, a Mol Nyrt. Körülbelül 1 milliárd köbmétert azokból a kutakból hoz fel a felszínre, amelyeket még 1998 előtt nyitott meg, vagyis akkor, amikor 100 százalékban állami tulajdonban volt. Az ennél később nyitott kutak majdnem ugyanennyit termelnek.

A dátumnak üzleti értelemben is nagy jelentősége van, mert a régebbi kutakból származó gázra más értékesítési szabályok vonatkoznak, mint a később megnyitottakra. Előbbiek értékesítési árát 2010 decembere óta törvény határozza meg, utóbbiakat viszont a Mol a kenyérhez, a tejhez és a mozijegyhez hasonlóan a mindenkori piaci áron értékesítheti. Mivel a Molon kívül más cég érdemben nem termel gázt Magyarországon, az ellátás szempontjából nem mindegy, hogy ennek a körülbelül 2 milliárd köbméternek a sorsa hogyan alakul.

Elzárnak egy gázcsapot a Mol vecsési gáztelepén. Szorít a rezsicsökkentésForrás: AFP/Kisbenedek Attila

A nyomott átvételi árral természetesen az a célja a kormánynak, hogy kontrollálja a rezsiköltségeket. Emellett a bányajáradéknak nevezett, adójellegű elvonást is ráterheli, azért, mert a föld mélyén lévő gáz az állam tulajdona, a bányászással viszont a kitermelő cég kezébe jut a kincs. A nyomott értékesítési ár bevezetése előtt befolyt nagyobb bányajáradékot egészen 2010 közepéig arra használták fel, hogy a szociálisan rászoruló lakossági fogyasztók gázszámláit csökkentsék.

Az elmúlt három évben azonban más módszert választott a kormány, ekkortól kezdte a fent említett módon folyamatosan lefelé nyomni az értékesítési árat. Ez a módszer arra törekszik, hogy az alacsonyabb ár hatásaiból mindenki részesedhessen, ne csak a szociálisan rászorulók. A szabályozás pikantériája, hogy a többet fogyasztók nagyobb állami támogatáshoz jutnak, függetlenül a szociális helyzetüktől.

A bányajáradék mértéke azonban - egy bonyolult képlettel - közvetve ehhez az értékesítési árhoz van kötve, vagyis csökkentése a járadékot is csökkenti. A rezsicsökkentés hatása is ugyanez. "A rezsi 10 százalékos csökkentése következtében a tavalyi átlagos 35 helyett 2013-ban csak 12 százalék lett a járadékkulcs, ennek hatására várhatóan mintegy 15 milliárd forinttal csökken a bányajáradék-bevétel" - közölte az Origóval a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Úgy tűnhet, hogy a Mol az alacsonyabb árból alacsonyabb kulcs mellett kevesebb járadékot fizet, de ez mégsem igaz, mert egy különös csavarral a fizetés tényleges pénzbeli mértékét egy másik képlettel határozzák meg. Ebben a nyomott értékesítési árhoz képest magasabb ár szerepel, és ezt kormányrendeletben rögzítették.

A szabályozás barokkosan cizellált, de összességében azt eredményezte, hogy az állam járadékbevételei csökkentek, a kitermelő Mol költségei pedig alaposan nőttek. Másként fogalmazva: az állam összességében - a költségvetési bevétel és a Mol terhére - lakosságiár-csökkentést hajtott végre.

A költségvetést viszont be kellett foltozni, ezért a gázra és olajra vonatkozó általános bányajáradékkulcsot 12-ről 16 százalékra emelték. Ha az 1998 előtti kutakból származó gáz értékesítési ára esetében tették volna ezt, akkor értelemszerűen megint öngólt rúgtak volna, hiszen a rezsi is emelkedett volna. Ezért erre a gázra "csak" egy (speciálisan a Brent olaj világpiaci árszintjéhez kötődő) 6 százalékos különterhet rótt a minisztérium.

"Az intézkedés hatására éves szinten 8-10 milliárd forint bevételnövekedés várható, amelyből 2013-ban körülbelül 3-4 milliárd forint folyhat be" - tájékoztatott a minisztérium. Összességében tehát az állam még a megemelt járulékkal is legalább évi 5 milliárd forint bevételtől esett el, miközben a Mol továbbra is masszívan nettó finanszírozója maradt a rendszernek.

Elemzők szerint a cég kitermelési üzletére tett elvonás ezzel elérte a kritikus pontot. "Éves szinten a szabályozói környezet több tízmilliárd forintos negatív hatással van a Mol eredményeire" - közölte szűkszavúan a társaság. Az elérhető nyilvános adatok alapján azonban iparági elemzők mintegy 100 milliárd forintra teszik a 2010 óta érvényben lévő gázár-moratórium és a rezsicsökkentéshez kapcsolódó egyéb intézkedések hatását a Mol-csoportra.

A rezsicsökkentés következő etapjáról egyelőre kevés konkrétumot lehet tudni, Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár legutóbb november 1-jére jelezte a határidőt, és további 10 százalékban nevezte meg a mértéket. Az ördög ezúttal is a végrehajtás részleteiben rejlik majd, hiszen például a gáz esetében a többszereplős ellátási lánc tagjait akár eltérően is terhelhetik, de az aligha valószínű, hogy a Mol kimaradna belőle. Még akkor is, ha az árampiaci rezsicsökkentés esetében az MVM, amely az ellátási láncban a Molhoz hasonló helyet foglal el, eddig kimaradt a finanszírozók közül. Igaz, ott állami tulajdonú szereplőről van szó.

"A további rezsicsökkentés már nem befolyásolja a bányajáradék mértékét, ugyanis az a szabályok szerint 12 százalék alá nem eshet" - mondja a minisztérium. Vagyis a járadék elérte az alsó határát. A nyomott értékesítési árak miatt azonban ez nem jó hír a termelőknek, és így a Molnak sem.

A földgázt ilyen körülmények között egyre kevésbé éri meg felhozni a föld alól, vagyis a rezsicsökkentés újabb hullámai nyomás alá helyezhetik a Mol tevékenységét.