A szíriai válság gazdasági következményei

Drágul az olaj és az arany, erősödik a dollár. Milyen gazdasági következményei lehetnek a szíriai válság elmélyülésének?

A katonai intervenciók nagy hatással vannak a pénzpiacokra, főleg, ha az összecsapások olyan stratégiailag olyan fontos területeken zajlanak, mint a Közel-Kelet, amely a világ nyersanyag-kitermelésének 35 százalékáért felelős. Igaz, Szíria nem tartozik a jelentős olajexportőrök közé, hiszen még a zavargások kitörése előtt is csupán 300 ezer hordót termeltek ki naponta (ez a globális ellátás 0,4 százaléka), és az export már 2011-ben leállt.

Mégis, a múlt hét közepén, mikor a fegyveres beavatkozás lehetősége egyre biztosabbnak tűnt, a Brent nyersolaj ára egyik napról a másikra 6 százalékkal, 117,34 dollárra nőtt, ami féléves csúcsnak számít. Az elemzők és kereskedők félelme szerint ugyanis a konfliktus tovább eszkalálódhat, akár Irak vagy Irán felé. A Bloomberg szerint a két ország összesen több mint 8 millió hordónyi olajt hoz felszínre naponta, ami a világ termelésének közel 10 százalékát teszi ki. A kormányellenes felkelők egyre szabadabban mozognak a szír-iraki határterületeken, így előfordulhat, hogy a közeli jövőben a harcok átterjednek a basrai térségbe is.

Iránnal a helyzet valamennyivel bonyolultabb, hiszen közvetlenül nem határos Szíriával, ám Teherán az Assad rezsim egyik legfontosabb támogatójának számít. A nyugati országok embargója miatt Irán jó ideje alig exportál, így gazdasági érdekei ellentétben állnak a politikai érdekeivel. Líbiában is instabilitás uralkodik: két hónap alatt csaknem egymillió hordónyi napi kitermelés esett ki a fegyveres csoportok akció miatt. Ezen felül az egyiptomi zavargások is bizonytalanságokat szülnek a befektetők körében, mert Szuezen halad keresztül a világ olajának 40 százaléka.

Érthető hát a Brent árának múlt heti megugrása, amit további drágulás követhet. A Financial Times a Société General elemzőire hivatkozva azt írja, hogy az előrejelzések szerint a nyersolaj hordója elérheti a 125 dollárt, ha a nyugati országok légicsapást mérnek Szíriára, és egészen 150 dollárig kúszhat, ha a harcok során az infrastruktúra is sérül. Mindez pedig egy olyan időszakban történik, amikor a világ számos pontján – ha különböző okokból is, de – akadozik a kitermelés, az Északi-tengertől kezdve Líbián át egészen Nigériáig.

Ezzel párhuzamosan a dollár tovább erősödhet, hiszen a befektetők turbulens időkben a biztos pozíciókat preferálják (az USA valutája mellett még az arany is ilyen), amelynek hatására a nem dollárt használó országokban a nyersanyagárak még nagyobb mértékben emelkedhetnek. A benzin ára pedig követi ezeket a változásokat: a Mol legutóbbi, négyforintos benzinár-emelésében is szerepet játszhatott a múlt heti Brent csúcsdöntés, illetve a forint gyengélkedése. A Société General prognózisait figyelembe véve akár 500 forint fölé is emelkedhet a 95-ös üzemanyag literje, feltéve, ha forint viszonylagos stabilitás mutat a dollárhoz képest.

Eddig ezerötszáz milliárd dollárnyi kár

A szíriai al-Vatan szerint a polgárháború miatt eddig több mint 1500 milliárdos kár érte az országot. A kormánypárti napilap Ammár Juszef ingatlanszakértő tanulmányára hivatkozott.

Az elmúlt két és fél évben a bombázások, a harcok és a szabotázsakciók másfél millió lakóházat rongáltak meg teljesen vagy részben. Emellett az ország infrastruktúrája szintén komoly károkat szenvedett, írja az MTI.

Amennyiben az újjáépítési munkálatokat elkezdenék, mintegy 10 ezer építési területen 30 féle szakmának kellene dolgoznia, a munkálatokhoz 10 ezer betonkeverőre, 400 millió köbméter betonra és 30 millió tonna vasra, valamint 15 ezer kamionra lenne szükség. Összesen 6 millió munkást kellene alkalmazni az építkezéseken, állítja Ammár Juszef.

A szíriai konfliktusban több mint 110 ezren vesztették életüket, több mint kétmillióan menekültek el az országból, és további 4,25 millió ember kényszerült arra, hogy Szírián belül maradva hagyja el otthonát. A közel-keleti országnak a becslések szerint 22 millió lakosa van.