Hogyan védd a szemed a monitortól?

2013.09.06. 10:10

Melyik vállalkozó ne ismerné az éjszakába, esetleg hétvégébe nyúló munkanapokat!? Ha csordult már ki a könnyed attól, hogy órákig meredtél a monitorodra, akkor feltétlenül olvasd át az alábbi tippeket!

Kezdetben voltak a hatalmas hátú, sugárzó monitorok, amik ellen fura, vagy éppen vicces kinézetű szemüvegekkel is hiába próbáltad védeni a szemed. Már, az LCD-monitorok elterjedésével már sokkal jobb a helyzet, de mindez alig változtat valamit azon a tényen, hogy hosszasan és meredten bámulni a monitort rettenetesen rosszat tesz a szemednek.

Ez különösen igaz, ha például a kisméretű laptopod vagy notebookod monitorját nézed. Vagy ha egy viszonylag sötét helyiségben egy fényesen sugárzó monitort nézel. Vagy ha ragyogó napsütésben egy fényes felületű monitor tükröződései között próbálsz boldogulni. Vagy ha… tulajdonképpen így is, úgy is.

Az alábbiakban viszont összegyűjtöttünk néhány olyan tippet, ami segíthet az esti fejfájás megelőzésében.

20-20-20

Az úgynevezett 20-20-20 szabály csak az angolszász mértékegységekkel nézve ilyen frappáns és könnyen megjegyezhető, de szerencsére a jótékony hatásai a mi metrikus világunkban is ugyanúgy működnek. Az alapszabály: 20 percenként nézz félre a monitorról, és legalább 20 másodpercig fókuszálj egy 20 lábnyi távolságban (körülbelül hat méterre) lévő fix pontra.

Hogyan védd a szemed a monitortól?

Szintén gyakori hiba, hogy a monitort bámulva elfelejtünk pislogni, ezzel pedig nemcsak kifárad, de ki is szárad a szemünk. Érdemes ezt tudatosítani, és külön is odafigyelni rá.

A monitor pozíciója

A legtöbb monitor magassága állítható. Hogyha a tiéddel nem így van, akkor segítségül hívhatsz néhány telefonkönyvet, vagy esetleg állíthatod a széked magasságát, amin ülsz. A lényeg, hogy egyenes háttal ülve a fejedet körülbelül 15-20 fokkal kelljen lehajtanod ahhoz, hogy a monitorodat lásd.

A klasszikus görbe hát – felfelé biccentett nyak kombináció nemcsak a szemed fárasztja, de a nyaki csigolyáknak, a derekadnak, és tulajdonképpen az egész gerincednek rettenetesen sokat árt.

A monitornak egyébként a szemedtől körülbelül fél méterre – hatvan centire van a legjobb helye.

Betűméret, színbeállítások

Az ökölszabály, hogy a betűk körülbelül háromszor akkorák legyenek, mint a legkisebb betű, amit még éppen el tudsz olvasni a monitorodon. Ez első ránézésre túlságosan nagynak tűnhet, de az igazság az, hogy a szemed ezt a betűméretet tudja erőlködés nélkül, kényelmesen elolvasni.

A színbeállításoknál érdemes a minél nagyobb kontrasztra törekedni – szöveg esetén a fehér alapon fekete szöveg sokkal könnyebben olvasható, mint a negatív (fekete alapon fehér) színkombináció.

A pasztell színek vagy a monokróm kombinációk elég jól tudnak kinézni például egy weboldalon vagy akár az operációs rendszer színsémájában, de ha hosszú távon kell olvasni és nézni őket, akkor többet ártanak, mint amennyit használnak.

A képernyő egyéb beállításai is fontosak lehetnek: a haladóbb opciók között általában megtaláljuk, hogy a monitorunk milyen gyakran frissíti a képet. Miközben a szemünk a 20 Hertz fölötti frissítést már egybefüggő képnek látja (a klasszikus mozifilmek 24 képkockát vetítenek másodpercenként), aközben hosszú távon egyáltalán nem mindegy, hogy hány Hertzes frissítésben nézzük a monitort. A legtöbb modern monitor alapbeállítása 50 Hertz körül van, de megéri kiválasztani a legmagasabb számot, amit még a gépünk elvisz, hiszen egy 60 vagy 75 Hertzes frissítésű képernyő sokkal kevésbé fárasztja a szemet.

Érdemes azt is tudnunk, hogy miközben a hagyományos, izzószálas izzók folyamatos fényt biztosítanak, aközben ugyanezt a villogó fényt kapjuk a legtöbb energiatakarékos izzó használatával is. Ezek ugyanis (az energiahatékonyság érdekében) nem egy izzó anyag fényét használják, hanem ionizált gázokkal működnek, amik – a hálózati váltóáramnak megfelelően – másodpercenként ötven villanással keltik a folyamatos világítás hatását. Miközben ez a hétköznapokban a legtöbbször egyáltalán nem zavaró, érdemes tudnunk, hogy az energiatakarékos izzó fiziológiailag ugyanazzal a hatással van a szemünkre (és az agyunkra), mintha folyamatosan egy 50 Hertzre állított monitort néznénk.

A monitor fényereje

Az ökölszabály itt az, hogy a monitor fényerejének alkalmazkodnia kell a háttér megvilágításához. Ha a monitorod az, ami bevilágítja a szobát, ahol ülsz, akkor valószínűleg túl nagy a fényereje, ha pedig piszkosszürkének tűnik a fehér háttérszín, akkor jó eséllyel túl alacsony.

A fényerőn túl az is zavaró lehet, ha a különböző visszatükröződések zavarják a látványt. Sokszor nehéz kikerülni, hogy a kijelző egy fényforrással (például az ablakkal) szemben legyen elhelyezve – a tükröződést-csökkentő szűrők, vagy egy polárszűrős szemüveg ilyenkor komoly segítséget jelenthetnek.

Színhőmérséklet

Volt már, hogy éjszaka megálltál egy ház előtt, és az ablakon kiszűrődő fényeket nézegetted? Ilyenkor könnyű megfigyelni az egyes mesterséges fényforrások színhőmérsékletét, még akkor is, ha a szobába belépve a szemed szinte azonnal alkalmazkodik hozzájuk. A legtöbb lámpa sárgás, meleg fénnyel világít, az irodák neoncsövei hideg, fehér fényt árasztanak, míg a tévék kimondottan kékes színnel világítják be a szobákat.

Talán észre sem veszed, de ezek a színhőmérsékletbeli különbségek rettenetesen kifárasztják a szemed – és a monitortól kapott fejfájás egyik leggyakoribb okaként tartják őket számon.

Itt is fontos, hogy a képernyő, amit nézel minél kevésbé térjen el a háttértől, minél inkább harmonizáljon a helyiség megvilágításával.

A legtöbb monitor a napfény színhőmérsékletére van beállítva, de fontos, hogy neonfényben ennél hidegebbre, hagyományos, mesterséges megvilágítás esetén pedig ennél melegebbre hangold a képernyőt. Ebben segít az ingyenes, f.lux nevű szoftver, ami az idő alapján automatikusan is megpróbálja átállítani a monitor színhőmérsékletét, de ha a monitoron megjelenő fehéret szabad szemmel megpróbálod összehangolni például egy fehér papírral, vagy egy fehér fallal, akkor te magad is testre szabhatod az aktuálisan legjobb beállításokat.