Meghallgatták a hentesek imáit

2013.09.10. 06:29

A kormány mintha belátta volna, hogy nem feltétlenül akkor jár a legjobban, ha továbbra is irdatlan magasan tartja a húsok áfáját. Egy 17 százalékpontos csökkentéssel ugyan kiesne egy komoly tétel a költségvetésből, az évek óta sanyarú helyzetben lévő húsipar azonban végre lélegzethez jutna, a vásárló örülne az olcsóbb húsnak, és az évi több mint százmilliárdos feketegazdaságot is vissza lehetne szorítani. Brüsszel azonban még beleköphet a levesbe.

"Franciaországban már vannak olyan hentesboltok, ahol csak olyan disznóhúst lehet venni, amelyre rá van írva a disznó fülszáma, a fajtája, hogy hol született, hol vágták le, jó, hogy az igazolványképét nem nyomják a csomagra. Na, ott nem lehet feketén húst feldolgozni. De hol vagyunk mi ettől?" - tárja szét a karját egy XIII. kerületi hentesbolt tulajdonosa, aki állítja: két-három hetente őt is megkeresi néhány feketevágó, hogy olcsó, de bizonytalan forrásból származó húst tukmáljon rá.

Erre a problémára lehet gyógyír, ha a kormány a húsipari szervezetek már több éve mantrázott javaslatának eleget téve 10 százalék környékére csökkenti a húsok - jelenleg 27 százalékos - áfáját. Lázár János hétfőn hódmezővásárhelyi lakossági fórumán jelentette be, hogy az illetékes tárcák épp hatástanulmányokat készítenek az intézkedés várható következményeiről. Ha a kabinet ezt meglépi, belopja magát a hústermelők és -feldolgozók szívébe.

"Nem tudjuk, hogy a húsosok melyik felekezete intézte el, hogy az imáink meghallgattassanak, de nagyon örülünk. Ha tényleg 10 százalékra csökken az áfa, azzal a fogyasztók is jól járnak, és az egész iparág lélegzethez jut" - mondja Bárány László, a Magyar Szabadtartásos Baromfitermelők Szövetségének elnöke. Becslése szerint a 17 százalékpontos áfacsökkenés egésze nem csorog le ugyan a hentespultokig, de a csirke- és pulykahús ára akár 80-100 forinttal is csökkenthetne.

De miért éri ez meg az államnak?

Mivel húst majdnem mindenki fogyaszt, az európai összehasonlításban is elképesztően magas húsáfa komoly bevételt jelent a költségvetésnek. Az adóhatóság azonban eddig szinte képtelen volt arra, hogy a feketevágások és a számla nélküli húskereskedelem ellen eredményesen lépjen fel, így az áfát különösebb következmények nélkül el lehetett csalni. Becslések szerint például a sertéságazatban 40-50 százalék a feketegazdaság részesedése.

2012-ben, amikor a Csányi Sándorhoz köthető élelmiszer-ipari cégek is beszálltak a húsáfa csökkentéséért vívott harcba, az Ernst & Young készített számukra egy tanulmányt a feketegazdaság élelmiszer-ipari szerepéről. Eszerint az alapvető élelmiszerek piacán a feketézők 128 milliárd forintot happolnak el évente a költségvetéstől, az áfamentes konkurencia pedig szükségszerűen tönkreteszi a törvénytisztelő vállalkozásokat. Ez a dokumentum is 10 százalékra tette azt az áfaszintet, aminél már nem érné meg a cégeknek a csalás.

Budapesti hentesüzletFotó: Tuba Zoltán - Origo

Ekkor azonban a kormányzat még teljesen elzárkózott az áfacsökkentéstől, mondván, a fő cél az, hogy kikerüljünk az uniós túlzottdeficit-eljárás alól, ezért nem engedélyezhető semmilyen intézkedés, ami rövid távon rontaná az egyenleget. Nyáron viszont nemcsak a deficiteljárás zárult le, de a húsosok is támadásba lendültek. Több fővárosi hentes is arról beszél, hogy a húsárak idei növekedése az e-útdíjhoz mérten is túl nagy. Szerintük a magyar húsipar nagyobb szereplői direkt engedték el az árakat, hogy nyomást gyakoroljanak a kormányra. "Jönnek a választások, nem lehet megengedni most, hogy a magyar embernek ne legyen pénze rendes húst venni" - mondja egy VIII. kerületi húsbolt tulajdonosa.

Hogy lesz fekete a fekete?

Ha a kormány mosolya kissé kényszeredett is, a feketegazdaság visszaszorításával hosszú távon mindenképp nyer, és az sem utolsó szempont, hogy a kifehéredéssel végre nem kell attól félnünk, hogy a magyar marha címkéje alatt lengyel ló bujkál. Keleti Zsolt, a Sága vezérigazgatója is több olyan esetről hallott, amelyben külföldről behozott húsra magyar állatorvosi pecsétet szereztek a terjesztők, és a terméket magyarként adták tovább. Keleti és Bárány László is elismeri viszont, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai mostanában egyre eredményesebben lépnek fel a feketézőkkel szemben. "Ha a termelő bead 100 kiló élő állatot a vágóhídra, akkor nagyjából tudja, hogy abból baromfinál úgy 70-80 kiló húst kapnia kellene. Ehhez képest a kisebb vágóhidaknál akár 40 kilóra is rámondják, hogy értéktelen. Persze nem nehéz kitalálni, hogy mi lesz a különbözettel. Az ilyen dolgok figyelésére próbáltuk megtanítani a NAV-ot, és azt kell, mondjam, eredménnyel" - meséli Bárány László.

Nagy Attila hentesboltot visz a Móricz Zsigmond körtéren. Örülnek az áfacsökkentésnek, forgalomnövekedést várnakFotó: Tuba Zoltán - Origo

Az is gyakori, hogy a kisebb, egyébként legális vágóhidak a feldolgozott húsaik 10-20 százalékát számla nélkül adják tovább. Az élő állatokat is többnyire ellenőrizetlen forrásból szerzik be (például falun vásárolnak fülszám nélküli disznókat, persze számla nélkül). Ezek nem szükségszerűen rossz húsok, csak nincs rajtuk a 27 százalékos áfa, ezért sokkal olcsóbbak. "Ide is jönnek elég sokszor" - így Nagy Attila, aki a Móricz Zsigmond körtéren visz egy nagyobb hentesüzletet. "Egy-két hetente megáll itt előttünk egy kisteherautó, kipattan a sofőr, és mondja, hogy ilyen meg olyan húsa van áron alul. Én ezt nem vehetem meg, beszállítóim vannak, akik ellenőriznek. De sok eldugottabb hentes simán igent mond egy ilyen ajánlatra." Ilyen esetekben nem készül számla az adásvételről, maximum egy szállítólevelet írnak a felek, amit másnap eltépnek, ha nem kaptak ellenőrzést.

Leegyszerűsítve: minden hentesboltban elég, ha az üzletvezető tud számlát mutatni nagyjából annyi húsról, amennyi épp a pultban van. Ennél több nem kell, hiszen a nyershús viszonylag gyorsan fogy, és mivel nincs becsomagolva, nem ellenőrizhető. A számlát és azt a húst, amiről a számlát írták, az adóellenőrök nem tudják összekapcsolni.

Fény az alagút végén

Ez változna meg a 10 százalékos áfával és a NAV-hoz bekötött online pénztárgépekkel. A szigorodó leltári követelmények és a pénztárgépek folyamatos megfigyelése eleve nehezebbé teszi majd a csalást, az áfacsökkentés pedig a feketézés nyereségét is csökkenti. 10 százalékért már nem éri meg kockáztatni.

Az új pénztárgépek az eladott hús tömegét is mérikFotó: Tuba Zoltán - Origo

A legtöbb szakértő szerint a fogyasztói árakba is lecsorog majd nagyjából az áfacsökkentés harmada-fele, a nagyobbik részére azonban a jelenleg igen rossz állapotban lévő magyar húsiparnak van szüksége. Eddig ugyanis az itthoni cégek szinte képtelenek voltak versenyezni más EU-tagállamok vállalataival a magas adóteher, a tőkehiány és a technológiai hiányosságok miatt. Az árcsökkentés megoszlásáról Keleti Zsolt azt mondja, hogy a 17 százalékpontból 5-10 mehet a fogyasztókhoz, a többit az iparág fogja felhasználni a "lyukak betömködésére".

Beleköp-e Brüsszel a levesbe?

Eddig tehát minden nagyon jó, a bökkenő azonban az, hogy az Európai Unió jelenlegi jogszabályai szerint egy tagállamban egyszerre legfeljebb 3 áfakulcs lehet: egy alap (nálunk ez a 27 százalékos), és két könnyített (nálunk 18 és 5 százalék). Azt már rég tudjuk, hogy ezeken felül a kormány nagyon szeretne egy új, 35 százalékos kulcsot a luxustermékekre, tehát egy negyedik (vagy ötödik) 10 százalékos kulcs bevezetése erősen kérdéses. Megtörténhet tehát, hogy az 5-ös kulcsot emelik 10-re, és abba kerülnek a húsok, ez viszont a gyógyszer, a pelenka és a tankönyvek áremelkedését is jelentené. A 18-as kulcs 10-re szállításával a lakosság nagyon jól járna, jelenleg ebben van a legtöbb alapvető élelmiszer, de ez hatalmas és azonnali bevételkiesést eredményezne a költségvetésben.

Persze az sem kizárt, hogy jön egy új, 10 százalékos kulcs, aztán évek múlva, amikor lezárul az emiatt indított EU-s kötelezettségszegési eljárás, megszűnik.