Magyarország rábólintott a brüsszeli büntetésre

Vágólapra másolva!
Tizenhárom leállított operatív programot indíthatnak újra napokon belül - ígérte Johannes Hahn uniós biztos, miután Lázár Jánossal tárgyalt. Magyarország elfogadta a brüsszeli büntetést, amely ötszázalékos lesz. A 69-75 milliárd forint bírság nem vész el, de kevés az idő újra kiírni.
Vágólapra másolva!

Napokon belül elindulhatnak a kifizetések a leállított operatív programokban - közölte Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztos. Lázár János államtitkár, aki augusztusban vette át a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) irányítását hétfőn Brüsszelben tárgyalt az uniós biztossal.

Hahn közölte, hogy Magyarország elfogadta a bizottság korrekciós javaslatát, amire azért volt szükség, mert egyes korábbi, már elszámolt szerződéseknél hiányosságokat találtak. Lázár János augusztus közepén jelentette be, hogy 500-600 milliárd forintnyi uniós támogatás került veszélybe azért, mert Brüsszel tizenhárom operatív programban leállította a kifizetéseket.

Lázár János bejelentette, hogy ötszázalékos lesz a bírság - ezt brüsszeli nyelven korrekciónak nevezik. Johannes Hahn hangsúlyozta, hogy Magyarország ezt a pénzt nem veszíti el, ha év végéig megfelelően el tudja költeni. Ez szerinte az Európai Bizottságnak is érdeke.

A korrekció oka, hogy számos infrastrukturális pályázat esetében a kivitelezőkkel szembeni elvárás volt a magyar kamarai regisztráció és a magyar nyelvtudás, ami az Európai Bizottság szerint versenykorlátozó diszkrimináció. A 75 milliárd forint körüli összeg azt is jelzi, hogy milyen széles körben elterjedt gyakorlatról van szó: a problémás projektek összesített támogatása ez alapján 1500 milliárd forint körül lehet.

Lázár János kijelentette, alig kapta meg feladatul az uniós források elosztásának felügyeletét, rögtön egy olyan üggyel kellett kezdenie, amely magyar szempontból az idén lejáró uniós költségvetési ciklus legnagyobb pénzügyi problémája. "Sikeresek voltunk, tisztességes megállapodás született" - mondta. Szerinte elsősorban azért siker az 5 százalékos arány, mert ez a 230-250 millió eurós korrekció 2 milliárd eurót mozdít meg a magyar gazdaságban azzal, hogy az érintett 10 operatív programban újraindulhatnak a kifizetések.

Eleve 5 százalék lett volna

Johannes Hahn a tájékoztatón azt mondta, efféle problémák viszonylag gyakran előfordulnak, a kifizetések felfüggesztése szinte napi gyakorlat. Az idén, például, 28 ország 100 programjával fordult ez elő. Szinte minden programban van valamekkora korrekció, a mértéke 2 és 100 százalék között változik - tette hozzá egy kérdésre válaszolva.

Lázár János elismerte, a 2 százalékkal lett volna a leginkább elégedett, de emlékeztetett rá, hogy "az eredeti hírek 25 százalékról szóltak". Ezt azonban legfeljebb abból lehetett csak gondolni, hogy egy hasonló esetben Romániát valóban 25 százalékos korrekcióval sújtotta az Európai Bizottság. Mint Johannes Hahn szavaiból kiderült, a magyar ügyben a bizottság javaslata eleve 5 százalék volt. A múlt héten Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára is a problémás projektek támogatási összegének 5-10 százalékát kitevő korrekciót valószínűsített.

Hahn jól előkészített találkozónak nevezte a megbeszélést, mondván, még korábban is sikerült azt befejezni, mint előzetesen gondolták. "Mi nem pénzt akarunk spórolni az EU-nak, épp ellenkezőleg, az a célunk, hogy az utolsó centig el lehessen költeni a forrásokat" - magyarázta az osztrák biztos, akit Lázár "Magyarország régi barátjának” nevezett. Megjegyezte ugyanakkor, az utóbbi időben nem emlékeztették eleget Hahnt erre a barátságra, de mostantól ő majd gyakrabban fog járni Brüsszelbe, hogy ezt megtegye. "Ilyen értelemben ez a mai megegyezés egy befektetés" - mondta az államtitkár.

Rajtunk múlik

Lázár többször elmondta, hogy noha ezt a 75 milliárd forintot az EU a mostani megállapodás értelmében nem fizeti ki - ezért a magyar költségvetésnek kell kipótolnia -, de a pénz mégsem veszik el Magyarország számára, hiszen a ciklusból hátra lévő időben újra megpályázható. Arra azonban, hogy ilyen rövid idő alatt sikerül is lekötni, nem lehet mérget venni.

Hogy mennyire nem, az is mutatja, hogy számos, már futó projekt jelentős csúszásban van, erről is beszélt Lázár János a tájékoztatón. Emiatt 5-600 milliárd forintnyi uniós támogatás van veszélyben. A kormány ezért azt tervezi, hogy ha állami szervnek felróható okból forrást veszít az ország, akkor az adott szervezet következő évi költségvetési támogatása annyival csökkenni fog. Ha egy önkormányzat nem képes tartani a határidőket, ott pedig közbelép az állam, és maga bonyolítja le a beruházást. "Most már rajtunk múlik, hogy ne legyen forrásvesztés" - mondta az államtitkár.

A tájékoztató előtti háttérbeszélgetésen Csepreghy Nándor helyettes államtitkár megerősítette, hogy a következő hetekben érkeznek be azok a kérdőívek, amelyeken minden, uniós támogatást elnyerő vállalkozásnak be kell számolnia a saját tulajdonosi struktúrájáról. Az offshore hátterű cégek kiszűrését célzó intézkedés nyomán a 44 ezer kérdőív feldolgozása a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a közreműködő szervezetek feladata lesz.

Csepreghy megemlítette azt is, hogy a kormány fontolgatja az ingyenes állami pályázatírási szolgáltatás elindítását. Elterjedt megoldás ugyanis, hogy a pályázatírók ingyen dolgoznak, csak akkor fizetnek nekik a nyertesek, ha a pályázat nyer - de akkor a projektmenedzsmentre fordítható forrásokból. Így pedig a projektmenedzsment lesz elégtelen, ez is oka lehet annak, hogy sok projekt döcögősen halad.

Mit jelent a büntetés?

Lázár János 230-250 millió euróra becsülte a korrekció mértékét, ez 69-75 milliárd forintot tesz ki. A büntetés valójában azt jelenti, hogy az érintett projekteknél az unió öt százalékponttal kisebb részt finanszíroz. Korábban 75 százalékot adott az Unió, 25-öt a magyar állam állt, 2012 őszétől 85-15-re módosították az arányt.

A büntetés azt jelenti, hogy a régebbi projekteknél 70-30, a 2012 ősz utániaknál 80-20 lesz az arány. A büntetési tételt a magyar államnak kell lenyelnie, de a pénz nem vész el véglegesen, mert idén még kiírható pályázaton. Ugyanakkor sietni kell, mert december 31-ig az új győzteseket is ki kell hirdetni, és aláírni vele a szerződést. A büntetéssel érintett összegek főként állami beruházásokhoz kötődtek, így a vállalkozók aligha számíthatnak újabb forrásokra.