Így fogta be a szemünket a kormány

2013.09.13. 10:03

Néha meglepődünk, miért kellett újabb adót megemelni, vagy miből telik több tízmilliárd forintos stadionépítésekre, a takarékszövetkezeti rendszer százmilliárdot felemésztő átalakítására. A költségvetésből már csak annyit látunk, mekkora lett a hiány az előző évben, de a kormány egyre jobban titkolózik arról, mennyi van a kasszában. Hogyan tüntették el az átláthatóságot a rendszerből három év alatt?

Augusztus végére az egész évre engedélyezett hiány 110 százaléka jött össze a költségvetésben. Ezt a tényt a gyorstájékoztatót kiadó Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), a szokásoktól eltérően a dokumentumban "elfelejtette" közölni, és csak némi számolgatás és utánanézés után derült ki, hogy a nyolc hónap alatt felhalmozódott deficit az év egészére jóváhagyott szintet is jócskán (81 milliárddal) meghaladja. A meglepő újítást az NGM nem indokolta, a tárca államtitkára, Cséfalvay Zoltán csak annyit mondott, hogy a jövőben közérthetőbb, egyszerűbb, rövidebb közlemények jelennek meg.

Nem egyedülálló, hogy a hiány év közben ilyen magasra szökik. Arra is volt már példa, 2011-ben, hogy már márciusra felhalmozódott az egész évre előirányzott összeg, mert a költségvetési hiány lefutása nem egyenletes. Az NGM mostani húzása inkább azért érdekes, mert megtoldotta azon intézkedések sorát, amelyek segítenek elkendőzni, ha rosszul áll az állam szénája. Azaz kevésbé átlátható, mennyire bánik takarékosan adóforintjainkkal a kabinet.

Egyszer csak kijön egy szám

Az Orbán-kormány a költségvetésben ragaszkodik a szigorhoz, 3 százalék alá vitte a hiányt a GDP-ben mérve, ezzel pedig elérte, hogy az Európai Unió megszüntesse a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárást. Ehhez azonban 2010 óta minden évben többször is bele kellett nyúlni a költségvetésbe, mert a bevételek és a kiadások letértek a tervezett pályáról - ezért is tűnhet úgy, hogy megszorítóspirálba kerültünk. Az idei állami gazdálkodást befolyásoló csomagból több is van (hármat tavaly ősszel, másfél hónap alatt fogadtak el), és a parlament előtt fekszik a költségvetési törvény újabb átírása. A megszorítások, államháztartási módosítások egy része váratlanul jött. Legutóbb a júniusi - több adó megemelését és egy újabb adót tartalmazó - csomag lepte meg az elemzőket.

A derült égből villámcsapásként érkező intézkedések egyik oka éppen az, hogy információk hiányában a kormányon kívül senki nem tudja, kell-e még egyet szorítani az adóprésen, kell-e spórolni valahol a túlszaladni látszó kiadásokon, az államnak szüksége lesz-e még egy kis pénzre az adózóktól. Vagy éppen ellenkezőleg, olyan tele van a kincstár, hogy lehet szórni a pénzt stadionokra, juthat pénz a takarékszövetkezeti rendszer átszabására, van miből kátyúkat betömni vagy pedagógus-életpályamodellt bevezetni.

Gyurcsány is megcsinálta

Az előző ciklusban is adódtak gondok a költségvetési tájékoztatással. 2006 tavaszán a Gyurcsány-kormány a parlamenti választások első fordulója utáni napokra halasztotta a soros költségvetési közlemény kiadását. Később kiderült, hogy a márciusi egyenleg rekordhiányt hozott, és az ötéves adócsökkentési programmal kampányoló, azt törvénybe is foglaló kabinetnek a választások után éles korrekciót kellett végrehajtania. Két hónappal később érkezett a Gyurcsány-csomag.

A költségvetési tájékoztatás ezután visszaállt a normál kerékvágásba, 2008 végétől pedig - a Költségvetési Tanács elemzéseinek és aktív szerepléseinek köszönhetően - a lakosság és az elemzők, befektetők még többet láthattak abból, hogyan gazdálkodik az állam. A 2010-es választások után azonban az Orbán-kabinet szisztematikusan építette le a költségvetési átláthatóságot. Összegyűjtöttük ennek a folyamatnak a főbb állomásait.

A költségvetési tájékoztatás leépüléseForrás: Origo

 

A kormány vonzódik a titkolózáshoz

A régiós országok közül csak a szerbeknél és a macedónoknál átláthatatlanabb, követhetetlenebb, ellenőrizhetetlenebb a költségvetés, mint nálunk - ezt mutatja egy nemrég készült felmérés. A költségvetést övező titkolózást jól illusztrálja a tranzakciós adó kérdése. A kormány az év elején azzal kalkulált, hogy 300 milliárd forinttal gazdagodik az idén bevezetett új adóból, az év első hónapjai azonban aggodalommal tölthették el a kincstár vezetőit: nagyon lassan csordogált a tranzakciósadó-bevétel, nagyjából a fele jött be havonta annak, ami az éves terv teljesüléséhez kellett volna. Mi is megjósoltuk, hogy legalább százmilliárdos elmaradás néz ki.

Az NGM azonban nem közölte, hogy a bevétel hogyan oszlik meg a bankoktól és az államkincstártól származó befizetések között. Ennek az a jelentősége, hogy az államkincstár által befizetett összeg nem javítja egy az egyben a költségvetési egyenleget, mert például az adósságkezelő központ lenyeli a rá kirótt adót, nem hárítja tovább az állampapírt megvásárlókra - így bár az adósságkezelő utalja az adót az államkincstárnak, az pedig tovább a központi kasszába, egyszersmind az adósságkezelő központnak ugyanekkora kiadása keletkezik, ezért a hiány nem csökken. Az NGM, adótitokra hivatkozva, sokáig nem árulta el, hogy a kincstártól mennyi pénz érkezik, hiába kérte az adatokat még tavasszal a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest vezetője, Romhányi Balázs. A 2010-ben felszámolt Költségvetési Tanács elemzői stábjának egykori vezetője az ombudsmanhoz is fordult.

Az áttörés mégis csak idén júliusban jött el, az Állami Számvevőszék a féléves adatok alapján elemzést készített  a költségvetésről, abban került nyilvánosságra az adóbevételek megoszlása - az állítólagos adótitok akkor már nem volt akadály. A tranzakciós adónál a súlyos felültervezést az NGM is belátta, a kormány ezért is duplázta meg augusztustól a készpénzfelvétel illetékét, míg a többi tranzakcióét a másfélszeresére emelte, és ezért rótt ki egy egyszeri, 75 milliárdos adót a bankokra, hogy a durván 150 milliárdos költségvetési lyukat betömje.