Ha elegünk van a hervasztó kamatból

hervasztó kamat, befektetés, Marinus van Reymerswaele, holland festő Pénzváltó és felesége című festménye
Roborálhatja a faktorpacot az NHP második köre (Marinus van Reymerswaele: Pénzváltó és felesége)
Vágólapra másolva!
A bankok egyre gyatrább kamatokat kínálnak, így nincs könnyű dolgunk, ha fialtatni szeretnénk a félretett pénzünket. A bankbetétek állománya a csekély hozamok ellenére is növekszik, pedig vannak jobb befektetési lehetőségek is. Ezeket gyűjtöttük össze. 
Vágólapra másolva!

Bár nem mindenki részesül egyformán az áldásból, az elmúlt szűk évek után az idén kissé növekedni kezdtek a bérek. Eközben – főleg a rezsicsökkentés miatt – augusztusra 1,3 százalékra zuhant az infláció, így az átlagbér vásárlóértéke növekedni tudott.

A megtakarított pénzünket fialtatni ugyanakkor jóval nagyobb kihívás, mint néhány évvel ezelőtt, amikor erre komolyabb pénzügyi ismeretek nélkül is voltak jó lehetőségek, elég volt bemenni a bankba, és választani a felkínált pár hónapos lekötési lehetőségek közül.

A jegybank ugyanis alaposan megkurtította az alapkamatot, ezzel pedig az alacsony kockázat mellett nagy hozammal kecsegtető üzletek számát is.

A bankbetétek kora lejárt – írtuk korábbi cikkünkben, és a betétek vonzereje azóta sem javult, bár a legtöbben még mindig hagyományos bankbetétekben tartják a pénzüket, sőt a jegybanki adatok azt mutatják, kissé még nőtt is a lakosság betétállománya. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint tavaly júliusban még átlagosan 6,5 százalékos kamattal kötöttek le forintot, az idén júliusban már csak 3,5 százalékot kaptak a magyarok átlagosan. Ezt a jelentős esést nagyban magyarázza a jegybank kamatcsökkentése, a 6,5 százalékos átlagkamatot ugyanis 7 százalékos alapkamat mellett adták a bankok, míg jelenleg már 3,8 százalék csupán az irányadó ráta.

Cikkünk megírásakor 4,5 százalék volt a piacon elérhető legjobb lekötött betéti kamat a Bankmonitor kalkulátora szerint. Ezt a kamatot az FHB Bank kínálta, igaz, akciósan és egyéves lekötés esetén, azzal a feltétellel, hogy huszonkétszer kell bankkártyával vásárolni, illetve minimum nyolcszor 80 ezer forintot a számlára utalni. Az akciós betéti kamatokról a bankok többnyire leszoktak. A válság alatt előfordult, hogy szükségük volt a friss forrásra, ezért jelentős kamatot kínáltak, ez a kényszer már megszűnt, így az akciózás is háttérbe szorult.

Egy évre adunk pénzt az államnak

A kamatcsökkentés hatással volt az állampapírpiacra is, a kínált kamatok itt is sokat estek. Az egy-két éves időtávra szóló papírok közül a kincstári takarékjegy és a kamatozó kincstárjegy 4-4,25 százalékos kamatot nyújt egy évre. Az állampapír előnye hasonló a bankbetétéhez, ez pedig az, hogy nagyon alacsony a befektetés kockázata. Az előbbinél az államnak, az utóbbinál a banknak kellene csődbe mennie ahhoz, hogy valaki ne kapja meg a pénzét, ez pedig még válságban is ritka.

A lakosság megkedvelte az állampapírokat, de az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) nagy bánatára a rövidebb időtávokat részesíti előnyben ahelyett, hogy hosszabb lejáratú államkötvényekbe helyezné a pénzét. Az ÁKK adatai szerint augusztusig 473,5 milliárd forint lakossági papírt adtak el, ennek közel 80 százaléka (378,4 milliárd) kamatozó kincstárjegy volt, míg az inflációkövető 3-5 éves prémium államkötvényből csupán 61 milliárd fogyott (13 százalék).

Az alap jobban hoz

A bankbetéteken és az állampapírokon kívül még egy rövid távra is jegyezhető, alacsony kockázatú befektetési forma adódik: a pénzpiaci befektetési alap. Pontosan előre jelezni nem lehet, hogy mekkora hozamot fog elérni az alapkezelő, ám arra lehet számítani, hogy viszonylag mérsékelt, de stabil hozamot jelent majd. Ráadásul ezeknek általában nincsen fix lejárati idejük, vagyis a befektető akármikor eladhatja befektetési jegyeit, ha épp pénzre van szüksége.

Ennyi lehet az 500 ezer forintunkból alacsony kockázatú befektetésekkel Forrás: ÁKK, Bankmonitor, Origo

A Bankmonitor kalkulátora szerint az alacsony kockázatú alapok közül az elmúlt időszak legjobb eredményét a Generali Cash érte el, amely 6,28 százalékkal tudta növelni a befektetési jegyek értékét egy év alatt. A pénzpiaci alapok, éppen azért, mert alacsony kockázatúak, gyakran tőkevédettek is, ami annyit jelent, hogy a befektető számíthat rá, hogy legalább annyi pénzt visszakap, amennyit betett.

Hosszú távra: tartós befektetési számla

Aki egy éven túli időszakra is félre tudja tenni a pénzét, netán magasabb kockázatot is vállal, további kecsegetető befektetésekre lelhet. Az alacsony kockázatú megtakarítások közül kiemelkedik a lakás-takarékpénztár, amely az állami támogatás miatt 10 százalék feletti éves hozamot is jelenthet. A jó hozam ára viszont az, hogy legalább 4 éven át pénzt kell befizetni, és a végén kizárólag lakáscélra lehet felhasználni. Ebbe sok minden belefér, nemcsak lakást venni vagy felújítani lehet belőle, de akár bútorok is vásárolhatók a pénzből. A lakásvásárlás – bár a takaréknál jóval kockázatosabbb – jó befektetés lehet a milliós megtakarítással rendelkezők számára, mivel a lakásárak a padlón vannak.

A befektetések tervezésekor számolni kell azzal, hogy az elért kamatok, hozamok után adózni kell, ráadásul augusztus óta egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni. Akinek van ideje kivárni, célszerű tartós befektetési számlát nyitnia, mivel az ezen a számlán vezetett befektetések 3 év után csak 10 százalékkal adóznak, 5 év után pedig teljesen megúszható az adó. Tartós befektetés keretében pedig szinte bármilyen forintban vezetett pénzeszközt megvásárolhatunk. Többéves államkötvény is vásárolható, illetve hosszú távon a kockázatosabb befektetések felé is fordulhatunk. Például a kötvény- vagy részvényalapok magasabb hozamot ígérnek, miközben a kockázat a több év alatt mérséklődik.