Matolcsy segít és felpörget

2013.09.14. 14:30

Trükkösen kommunikált elszálló költségvetés, rekord alacsony infláció, feketegazdaságot támogató trafikrendszer, mismásolás devizahiteles-ügyben, növekvő utazási kedv, eltűnő roamingdíjak. Ez történt a gazdaságban a héten.

Az elmúlt időszakban már egyre több jel utalt a költségvetési szigor puhulására, a héten azonban kifejezetten trükkösre vette a figurát az állam. A korábbitól eltérő módon közölték az büdzsé állapotáról szóló havi gyorstájékoztatót, így csak némi számolgatás után derült ki, hogy augusztusig összejött az egész évre tervezett hiány 110 százaléka. Változott a kommunikáció is: már senki sem szajkózza a 2,7 százalékos célt, helyette 3 százalék alatti hiányról beszélnek az illetékesek. A hiány nyári elszállása nem példa nélküli, inkább az ad okot az aggodalomra, hogy mind a bevételi, mind a kiadási oldalon komoly kérdőjelek merültek fel. Önmagában jó hír, az adóbevételek szempontjából viszont nem, hogy az infláció újra alacsonyabb lett a vártnál.

A gázüzlet megvételéhez az állam is a zsebébe nyúl, hitelt is felvesz, az akciót az MVM közgyűlése pénteken megszavazta.

A feketegazdaság fellendült

A trafikrendszer bevezetése kapcsán úgy tűnik, hogy tényleg sikerült a feketegazdaságot fellendíteni, az adóbevételeket csökkenteni.

Ami pedig a jövő évet illeti, a vidékfejlesztési miniszter pontosította, hogy húsáfa-ügyben a Lázár János államtitkár által korábban belengetett 10 százalék alatti érték 5 lehet, ami logikus, hiszen az unió csak 3 kulcsot engedélyez, az egyszámjegyű régióban pedig nekünk csak az 5 százalékos van.

Továbbra sem dőlt el, hogy a devizahiteles-mentésbe beszáll-e az állam, jól látszik, hogy a kormány napirenden tartja a kérdést, a szavak szintjén keménykedik, de konkrétum hetek óta nincsen. Figyelemre méltó viszont, hogy a nemzetgazdasági miniszter, aki pár hete még jó tárgyalási alapnak nevezte a bankok egészen konkrét javaslatait, most azt jelezte, hogy szóba sem áll a pénzintézetekkel, inkább civilekkel tárgyal.

Úgy tűnik, hogy a kormány novemberig nem is kíván változtatni azon az álláspontján, hogy a bankoktól várja a szerződések átírását, hiába jelezték azok többször, hogy az ultimátumban a kormány lehetetlent kér. A Bankszövetség vezetője megint csak arról beszélt, hogy a kormánynak meg kell hajolnia a realitások előtt, állami és jegybanki részvétel nélkül nem lehet mentőprogramot csinálni.

Jegybanki oldalról konstruktívabb a hozzáállás a témához. Matolcsy György MNB-elnök leszögezte, hogy a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése miatt semmiképp nem támogatja az egyszeri hirtelen forintosítást, de akár a devizatartalék bevonásával is támogatják a mentést. Persze előbb megismernék a kormány által támogatott verziót, és azt véleményeznék.

A jegybankelnök a várakozásoknak megfelelően azt is bejelentette, hogy a nagy sikerre való tekintettel folytatódik a Növekedési Hitelprogram. Igazából nem meglepő, hogy a jegybanki ingyenhitelre nagy volt az érdeklődés, az első kör 750 milliárdja után a jegybank újabb 2000 milliárd forintot pumpál a rendszerbe annak ellenére, hogy az akció költsége könnyen kiszámolható, az azonban csak később derül ki, hogy valóban serkenti-e a növekedést a program.

Miközben a szakértők továbbra sem értik, miért ad a magyar kormány – a világon szinte egyedülálló módon – nagyobb hozamot az állampapírokat vásárló kisbefektetőknek, mint az intézményeknek, kiderült, hogy a lakossági papírok reklámozásánál sem nagyon spórol: megszokott partnere újabb milliárdos megrendelést kapott.

Több turista, több adós

Kellemes meglepetés, hogy a fapadosok térnyerése nyomán nem csak a külföldi turisták száma nő, de a magyarok is jóval több vendégéjszakát töltöttek a szálláshelyeken, mint tavaly.

Közben viszont durva adatok derültek ki arról, hogy mennyien csúsznak a rezsiszámlákkal. Az áramért több mint 1,2 millióan, a gáztért 800 ezernél többen fizetnek késve.

De legalább a lakosság várható költségeit és jogait illetően jó hírek is érkeztek, ezúttal Brüsszel irányából. A törlesztőket nyögő magyar devizahitelesek ugyan már a hajukra kenhetik, de az unió mostantól előírja, hogy a leendő hiteleseket már az eddiginél jobban kell tájékoztatni a kockázatokról.

Minden telefonhasználónak komoly hasznot hoznak viszont a távközlési piacot szabályozó új uniós javaslatok. Ha törvény lesz belőlük, ami igen valószínű, sok egyéb mellett hazai áron lehet majd az unión belül bárhova telefonálni, a roaming hívásfogadás költsége is megszűnik, nem lehet majd hat hónapnál hosszabb hűséget előírni, s a szolgáltatók nem lassíthatják az adatforgalmat se a tartalom alapján.