Kiszállt a Fed elnöki tisztségéért zajló versenyből Larry Summers, akit sokan a legesélyesebb jelöltnek tartottak a pozícióra, mivel a hírek szerint Barack Obama is őt támogatta. Ezzel megnyílt az út a második legesélyesebb jelöltnek tartott Janet Yellen, a Fed jelenlegi alelnöke előtt, akiről azt gondolják a piacon, hogy nem siettetné a QE3 program mielőbbi leállítását. Erre a spekulációra nagyobb rali bontakozott ma ki az ázsiai és európai piacokon, és Amerikában is nagyobb emelkedésre lehet felkészülni nyitás után.

 

Summers nem vállalja

Larry Summers levélben közölte Barack Obamával, hogy nem vállalja a Fed elnöki tisztségét, és kiszáll a pozícióért zajló versenyből. Summers döntése meglepetésként érte a piaci szereplőket, mivel pénteken még annak volt a legnagyobb esélye, hogy ő lesz Obama jelöltje az amerikai jegybank élére.

Summers azzal indokolta váratlan meghátrálását, hogy jelölése nem szolgálná a Fed és az állam érdekeit, mivel csak még nagyobb megosztottságot eredményezne mind a képviselők, mind az állampolgárok között - írja a Bloomberg.

Summers ugyanis erőteljesen megosztja még saját pártjának, a demokratáknak a képviselőit is. Számos demokrata döntéshozó nem szerette volna Summers-t a Fed elnöki székében látni, és inkább a másik legesélyesebb jelöltet és egyben a Fed jelenlegi alelnökét, Janet Yellen-t támogatták. Ennek 19 demokrata, és egy független szenátor hangot is adott egy júliusi levelükben, melyben Yellen támogatása mellett álltak ki.

Nem beszélve a republikánusokról, akik szinte egységesen ellenezték Summers jelölését. John Cornyn, a Szenátus második legbefolyásosabb republikánus képviselője jelezte, Summers-t alkalmatlannak találja a munkára, ezért nem támogatja jelölését, és erre szólította fel a többi társát is.

A republikánusok körében azért nem örvend nagy népszerűségnek Summers, mert Obama első elnöksége idején az elnök közvetlen tanácsadói körének tagjaként nagy szerepet vállalt egy 800 milliárd dolláros fiskális ösztönző program bevezetésében. A programot a republikánusok erősen ellenezték, mondván az csak értelmetlen pazarlása az adófizetők pénzének, mivel a program nem érte el a kívánt gazdaságélénkítő hatását. Emiatt a demokraták liberális szárnyáról is támadták Summerst, mivel szerintük túl kicsi volt a program mérete, így nem érhette el a célját.

Ezen túl a Clinton-éra pénzügyminisztereként Summersnek nagy szerepe volt a bankok szabályozásának nagymértékű könnyítésében, ami végül közvetett módon a 2008-as válság kialakulásához vezetett.  Továbbá a nők körében sem örvend nagy rajongásnak, mivel néhány évvel ezelőtt a Harvardon tartott előadásában kijelentette, egyes képességek hiánya megmagyarázza, miért nem töltenek be a nők magas pozíciót például mérnökként, vagy tudományos munkakörben. Emiatt számos női szervezet ellenezte jelölését, és azt javasolták Obamának, hogy Yellent jelölje az elnöki székbe.

Akkor ki lehet a Fed-elnök?

Obama elfogadta Summers döntését, majd dícsérni kezdte emberének eddig munkásságát, és szakértelmét. Az ügyhöz közel álló források szerint Summers volt Obama elsőszámú jelöltje, bár az elnök nem jelentette be hivatalosan az ő támogatását. Mivel Obama már korábban is kikötötte, hogy nem hosszabbítja meg Bernanke mandátumát, továbbra is nyitott a kérdés, hogy kit javasol a Fed elnöki székében az USA elnöke.

Summers visszalépésével Janet Yellen lépett elő a legesélyesebb jelölté a szakértők szerint, így Obama vélhetően őt fogja ajánlani az elnöki pozícióba. Ha a Képviselőház is megszavazza, története során először lehet női elnöke a Fed-nek, amivel Yellen a világ legbefolyásosabb nőjévé lépne elő.

Yellent egy megfontolt és brilliáns közgazdásznak tartják a szakmában, aki végigjátra a ranglétrát az amerikai jegybanknál - írja a BusinessInsider.com. Sok kollégája pontosságát, remek meggyőző-képességét és mély szaktudását emelte ki a róla szóló jellemzések során. Miután a patinás Yale egyetemen megszerezte PhD diplomáját közgazdaságtanból, a Fed-nél kezdett el dolgozni, majd a London School of Economics-nál és a University of Californián vállalt munkát, mielőtt 1994-ben Bill Clinton beválasztotta a Fed kormányzótanácsába.

Yellenről úgy tartják, hogy inkább a munkanélküliség alakulását helyezi középpontba az infláció helyett a monetáris politika során. Egyik volt kollégája szerint az egyik legemlékezetesebb pillanat az volt, amikor 1996 júliusában meggyőzte Alan Greenspant, a Fed akkori elnökét (aki nullára kívánta csökkenteni az inflációt), hogy fenn kell tartani egy minimális inflációt a gazdaságban, mivel az segít csökkenteni a gazdasági visszaesés negatív hatásait. 2010-ben pedig vezető szerepet játszott abban, hogy a Fed éves 2 százalékos inflációs célt tűzzön ki maga elé.

Mivel az áremelkedés átlagos üteme 1,7 százalékos Amerikában, így a szakértők szerint a jegybank továbbra is folytathatja a QE3 programot, mivel a gazdaságba áramló óriási likviditás ellenére egyelőre nincs veszélyben a 2 százalékos cél.

Ezért Summers-szel ellentétben Yellent inkább a laza lmonetáris politika támogatójának tartják, tehát a szakértők szerint a QE3 program mielőbbi leállításához is kevésbé ragaszkodik. Ezzel a tőzsdei ralit tápláló eszközvásárlási program csökkentése későbbre tolódhat, bár a várakozások szerint a Fed már a héten esedékes kétnapos kamatdöntő ülése után is úgy határozhat, hogy visszavág a QE3 programból. A szakértők szerint a legvalószínűbb forgatókönyvnek egy 10 milliárd dolláros lassítás tűnik.

Megörültek a tőzsdék

Summers visszavonulásának hírére nagyobb emelkedéssel reagáltak ma az ázsiai és európia piacok, mivel nőtt az esélye, hogy a pénzpumpa még hosszabb ideig üzemelhet. Ráadásul Amerikában is kisebb rali kezdődhet a határidős indexek alapján, melyek 1 százalék feletti pluszokat vetítenek előre.

Ezen túl a dollár gyengülni kezdett, mivel a QE3 program fennmaradása nem kedvez az amerikai fizetőeszköznek. Így a dollár euróval szembeni árfolyama az 1,338-as szinteket is megérintette, ahol utoljára augusztus végén járt. Délelőtt viszont kisebb korrekció kezdődött, és a dollár 1,335 alá tért vissza.

EURUSD árfolyama