A vállalati hitelezés, azaz a késve fizetés vagy a nem fizetés ezermilliárdos problémát jelent a mai gazdaságban. A jogszabályok júliusban szigorodtak, ezeknek azonban a fizetési morálra gyakorolt hatására egyelőre várni kell.

A közelmúltban elfogadott, vonatkozó EU-direktivához alkalmazkodva július óta a Polgári Törvénykönyv a korábbinál szigorúbb feltételeket szab a fizetési határidőkre, célja, hogy rövidítse az elhúzódó fizetéseket, valamint arra ösztönözze a cégeket, hogy időben teljesítsék a kötelezettségeiket.

Az új szabályozás szerint a számlafizetésre vonatkozó határidő legfeljebb 30-60 nap lehet, és csak abban az esetben lehetséges a hosszabb intervallum, ha a szerződés jellege ezt indokolja. Fontos változás, hogy a késve fizető fél kötelezhető arra, hogy legalább 40 eurós (körülbelül 12 ezer forint) költségtérítést fizessen a partnernek behajtási összeg címén. Ez egy átalányösszeg, vagyis ez akkor is kiszabható, ha nem volt igazolható költsége a számlát kibocsátó cégnek. A júliustól életbe lépett módosítás értelmében  a késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat plusz 8 százalékpontra emelkedett, a korábbi jegybanki alapkamat plusz 7 százalékponthoz képest.

A késedelmes fizetések és a körbetartozások az építőiparban jelentik a legnagyobb problémátForrás: AFP/Kim Jae-Hwan

„Nagyon kevés idő telt el az új jogszabályok életbe lépése óta, így még nincsenek konkrét tapasztalatok,” mondja Schmidt Ákos, a Credit Management Group stratégiai vezetője. „A nagyobb cégek foglalkoznak már a témával (jogi szinten és a gyakorlatban is), de a változások szerintünk kevés publicitást kaptak, így szerintem a kkv-k szintjén egy körkérdésre kevesen mondanák azt, hogy tudnak róla,” teszi hozzá a szakember. „Lassú javulást mindenképpen várunk, de komolyan fel kell tenni a kérdést, hogy a körbetartozások végén álló jelentős számú kkv vajon képes érvényesíteni mondjuk egy 200 000 forintos tartozáshoz kapcsolódóan 40 EUR (közel 12 000 Forint) behajtási díjat egy nagynevű, multinacionális vevővel szemben, különösen úgy, hogy mondjuk másik 10 alternatív beszállító áll mögötte sorban, hogy a helyére lépjen.” Schmidt Ákos szerint a lehetőség az adott piaci viszonyok között tulajdonképpen az elméleti szinten ragad.

Alternatív finanszírozás

A javuló fizetési morálon kívül a problémákat alternatív, stabil külső finanszírozási háttérrel lehetne legjobban kezelni a GF Faktor Zrt. szerint.

Baltay Zsombor, a GF Faktor vezérigazgatója elmondta: az átlagos fizetési határidők a tavalyi 29-30 napról az idei év első felében 27 napra csökkentek, az átlagos fizetési késedelem 20 napról 23 napra emelkedett, ami átlagosan 50 napos tényleges teljesítést jelent.

Értelemszerű, hogy ezek a késedelmes fizetések rontják a cégek helyzetét, különös tekintettel arra, hogy ez a jelenség a lánctartozások kialakulásában is kulcsfontosságú. Arról ugyan nincs pontos adat, hogy mekkora lehet a késve fizetett és ki nem fizetett számlák összesített állománya, de az építőipari körbetartozások több 100 milliárdos állománya alapján nemzetgazdasági szinten akár ezermilliárdos nagyságrendről is szó lehet.

Hiába szeretnének az eladók, szállítók rövidebb idő alatt hozzájutni a pénzükhöz, ha a megrendelők kevésbé képesek tartani a határidőket. A késedelmes fizetés oka a KKV szektorban jellemzően likviditási problémákra, míg a nagy cégek esetében jellemzően adminisztrációs nehézségekre vezethető vissza.

Nem működik mindenhol

„A faktorálás valóban egy jó eszköz azoknak a vállalkozásoknak, melyek nehezen jutnak banki forráshoz,” mondja ezzel kapcsolatban Schmidt Ákos. "Igaz ez bizonyos ágazatokban, ahol olyan – jó fizetőképességű – vevők vannak, melyek kockázatát a faktorcég átvállalja. Mivel a faktorcég az ügyletkapcsán akár a szállító helyébe is lép, lejárt számla esetén nagyobb a vevő fenyegetettsége nem fizetés esetén, hiszen nemcsak a szállító, hanem egy erre szakosodott pénzügyi vállalkozás is mindent meg fog tenni, hogy behajtsa a követelést. Tehát a finanszírozáson kívül a fizetési fegyelem javításában is jó eszköz lehet a faktoring."

A faktoring azonban költséges megoldás lehet, és nem minden szektorban, és nem minden vevő számára jelent megnyugtató lehetőséget.

Olyan ágazatban például, ahol a vevők általánosan rossz megítélésűek, például a sorozatos válságokkal küzdő húsiparban fedezet nélkül a faktoring sem fog megoldást jelenteni a bajba került, ki nem fizetett számlákkal küzdő alvállalkozók számára.

Az ilyen területen tevékenykedő cégek számára a legjobb, és sokszor az egyetlen célra vezető megoldás a professzionális credit menedzsment háttér lehet. Ennek alapjairól itt olvashat többet.