Kevés a kukoricánk, és keveset ér

kukorica betakarítás, aratás, kombájn, 
Zala megyében Magyarszerdahely közelében elkezdték a silókukorica aratását
Vágólapra másolva!
Világszerte bő termés várható kukoricából – kivéve a Kárpát-medencét. A magyar gazdák a tavalyinál csak jóval alacsonyabb áron értékesíthetik a gabonájukat.
Vágólapra másolva!

Temesvári Sándor már alig várja, hogy az esős idő után a gépek rá tudjanak menni a Cegléd környékén lévő kukoricaföldjeire. A gabona megérett, indul a betakarítás.

A terméshozam ugyan nem ígérkezik rossznak, Temesvári Sándor azonban nem lehet teljesen elégedett. „Tonnánként 41 ezer forintos átvételi árra van szerződésem, és ez nem az a szint, ami elfogadható jövedelmet hoz” – mondja.

Betakarítás Zala megyében. Forrás: MTI/Varga György

Tavaly ilyenkor 60-65 ezer forintért is el lehetett adni egy tonna kukoricát Magyarországon, és ez az árszint egészen 2013 első feléig kitartott. Ma, amikor a betakarítás az ország legnagyobb részén elindult, álomszerű magasságnak tűnik a tavalyi átlagár.

A Magro.hu online mezőgazdasági piactér friss adatai szerint például (az ott kínált gabonára értve) az elmúlt hetekben 46-50 ezer forint közötti mélységekben járt a kukorica, és csak az utóbbi napokban kezdett 50 ezer fölé emelkedni.

„Kezdetben a sok víz, később az aszály tizedelte meg a termést” – mondja Szieberth Dénes, a Magyar Kukorica Klub elnöke, aki maga sem számít jelentősebb áremelkedésre.

„Ha az augusztus 20. körüli esők pár héttel előbb megérkeztek volna, 30 százalékkal is nagyobb lehetett volna a hozam” – mondja Temesvári Sándor.

Nyár elején még 8 millió tonnásra becsülték az ország idei összesített termését, jelenleg azonban már úgy tűnik, hogy legfeljebb 6 millió tonnát tudnak betakarítani.

A Békéscsabai Raktárszövetkezet egyik magtára. Forrás: MTI/Rosta Tibor

Magyarország kukoricaigénye 4-5 millió tonna között mozog évente, ennek nagy része, mintegy 3 millió tonna takarmányként hasznosul. A maradékból etanol illetve keményítő (izocukor) készül, és általában csak az e feletti részt exportálják. A kivitel tehát az idei szezonban várhatóan nem sokat hoz az ország konyhájára.

Két éve 8 millió tonna, tavaly azonban csak 4,7 millió tonna volt a hozam. Kukoricából tehát idén viszonylag kevés lesz, ráadásul azt sem lehet jó áron eladni, mert amikor esett az eső, az volt a baj, amikor pedig nem esett, akkor az. A kedvezőtlen magyarországi időjárást viszont a világpiac nem veszi figyelembe.

Elsősorban a chicagói és a párizsi árutőzsdék határozzák meg a magyarországi felvásárlási árakat is. A ceglédi vállalkozó profitja tehát nagyrészt függ attól, hogy Amerikában milyen szezont zárnak.

A világ legnagyobb termőterületein, az Egyesült Államokban és Ukrajnában egyaránt rekordhoz közeli terméshozam várható, vagyis a kínálat globális szinten egyáltalán nem ígérkezik szűkösnek, ami lenyomja az árakat nálunk is.

„A tavalyi árakra, vagyis a kukorica drasztikus áremelkedésére a magyar gazdák várhatóan nem számíthatnak” – mondja Németh István, a Magro.hu ügyvezetője, gabonakutatási szakértő.
"Érdekesnek ígérkezik az is, hogy milyen taktikát követnek a termelők az alacsony árakat látván, mivel sokuknál a búza még a raktárban pihen. A kukorica és a búza számára együtt pedig sok helyütt nincs elég tárolókapacitás” - teszi hozzá.

Patthelyzet alakult ki, a gazdák egy része vállalja a rizikót, nem kis költségen raktározza a kukoricát, és arra játszik, hogy a következő hetekben feljebb megy az árszint.

Ám amint halad előre a betakarítás, a raktárak egyre jobban megtelnek, és a gazdák előbb-utóbb kénytelenek lesznek alacsonyabb áron szabadulni a terménytől.