Már megint az adósság nyer

Dollárkötvény-kibocsátással bukja el idénre az adósság elleni harcot a kormány, mely a rezsicsökkentést alaptörvénybe vési. A Bankszövetség a devizahitelesektől is ötleteket vár saját mentőprogramjukra, egy dán cég 700 új munkást vesz fel, betétdíjas lesz még a joghurtos pohár is. Az amerikai jegybank nem merte elkezdeni a piacokat éltető pénzcsap elzárását. Ez történt a héten a gazdaságban.

Továbbra is a szokott kampánytémákról, a rezsicsökkentésről, a devizahiteles-mentésről és az adócsökkentési ígéretekről érkezett a legtöbb hír a héten, az elemzőket pedig főleg ezek költségvetési hatása izgatja. A rezsicsökkentést a kormány immár az alaptörvénybe vésné, devizahiteles ügyben viszont a kormánypárti politikusok kissé hátrébb húzódtak, főleg a bankok kommunikáltak a héten.

A Bankszövetség továbbra is azt nyomatja, hogy egy azonnali forintosítás megingatná a pénzügyi szektort, a korrekt megoldáshoz pedig elengedhetetlen a kormány és a jegybank részvétele az akcióban. Nyomatékosították, hogy a kormány által adott november 1-i határidőig nem lehet csodát tenni, de az is kiderült, hogy az eddigi két javaslat átdolgozása mellett dolgoznak egy harmadikon is. Csütörtökön bejelentették, hogy hiába a több banki javaslat, megkérik magukat a devizahiteleseket, illetve bárkit, akinek vannak ötletei, hogy találjanak megoldást a problémára. Ehhez egy e-mail címet adtak meg, ahova a javaslatokat küldeni lehet.

Újabb összegzés jelent meg arról, mekkorát buktak tavaly a bankok. Az összesített veszteség úgy lett közel 180 milliárd forint, hogy az OTP 50 milliárd feletti profitot realizált.

Lényegében biztossá vált, hogy kiterjesztik a családi adókedvezményt, arról azonban továbbra is megoszlik a szakértők véleménye, hogy mennyire puhul a költségvetés. Valószínű, hogy megemelik a hiánycélt 2,7 százalékról, de valahogy 3 százalék alatt tartják.

A kedvező piaci hangulatot és alacsony kamatszintet kihasználva nagy dollárkötvény-kibocsátásra készül az állam nem sokkal azután, hogy az olcsóbb IMF-hitelt előtörlesztette.

A sietség jó ötletnek tűnik. Az amerikai jegybank szerdán, a várakozásokkal ellentétben, nem kezdte el a pénzcsap elzárását, ami hozamcsökkenést hozott a piacra. Pénteken viszont már az a hír terjedt, hogy akár már októberben szigoríthatnak, ami mindenkinek megdrágítja a kötvénykibocsátást. Az újabb nagy kölcsön jól időzített felvétele hosszabb távon akár hasznos is lehet Magyarország számára, de az jól látszik, hogy az adósságcsökkentési harcot erre az évre bebukja a kormány.

Elsőre nagyon jól hangzik, hogy sokkal több az adótúlfizető, mint ahányan tartoznak a NAV-nak. Csak sajnos a túlfizetőknél kis összegekről van szó, míg az átlagos elmaradás jóval nagyobb.

Bukik a költségvetés azon is, hogy most már tényszámok támasztják alá: a trafikrendszer kialakítása a feketepiac felé mozdította a dohánykereskedelmet, ami a dohánygyárak számára is komoly veszteség. De az új trafikosok sem örülhetnek túlságosan: noha úgy tűnt, hogy nagyon jól élnek majd a dohányboltosok, egyelőre kétharmaduknak nagyon nem megy az üzlet.

Miközben Orbán Viktor miniszterelnök próbálta elbagatellizálni a kivándorlási hullámot, Orbán Gábor államtitkár elismerte, hogy az ország munkaerő-piaci adatait tényleg érzékelhető mértékben szépíti a sok külföldön dolgozó vendégmunkás. Torzításmentesen javítja viszont majd a statisztikát, hogy a dán Coloplast magyarországi bővítésről döntött, igazán jó hír, hogy 700 új munkahelyet teremtenek Tatabányán és Nyírbátorban.

Ügyesen kihátrált az Unicredit bank abból a tervéből, hogy egy az egyben vállalati ügyfeleire terhelje át a 208 százalékos extra tranzakciós illetéket. Azt kommunikálták, hogy e helyett inkább elbocsátanak és bezárnak 15 fiókot, noha banki körökben úgy vélik, hogy a kirúgásokra az illetékbalhétól függetlenül is sor került volna.

Úgy tűnik, a hatóságok képtelen voltak gátat szabni annak a folyamatnak, hogy a fogyasztói csoportok egy része az ügyfeleket átverve kínáljon hiteltermékeket, ezért az állam a legegyszerűbb megoldást választja: betiltja a csoportokat.

S noha az európai tapasztalatok igencsak ellentmondásosak, úgy tűnik, hogy a kormány a szelektív gyűjtés kudarca nyomán elszánja magát arra, hogy betétdíjassá tegye nem csak a műanyag palackokat, de a joghurtos poharakat is. Az persze jó kérdés, hogy milyen hatással lesz egy 50 forintos termékre kivetett 30 forintos betétdíj akár a termék eladásait, akár a pohár visszaváltási arányát illetően.