Varga Mihály kiteríti a lapokat

Kiderülnek a jövő évi költségvetés részletei, érkezik a második negyedéves államháztartási adat, átmehetnek a parlamenten a novemberi rezsicsökkentésről szóló törvénymódosítások. Amerikában fizetésképtelenné válhat a szövetségi kormány, a hivatalok leállása miatt lehet, hogy a várva várt munkaerő-piaci adatok sem jelennek meg. Ez várható a héten a gazdaságban.

Hétfőn Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter benyújtja a parlamentnek a 2014-es költségvetés tervezetét, majd sajtótájékoztatón ismerteti a részleteket. Noha sok minden tudható már a büdzséről - a növekedést például 2, a hiányt 2,9, az inflációt 2,4 százalékra lövik be, lesz húsáfacsökkentés, kiterjesztik a családi adókedvezményt -, számos új részlet kiderülhet a bejelentésből. Más kérdés, hogy mennyire kell ezeket komolyan venni, hiszen a miniszter törvényben előírt kötelessége a költségvetés benyújtása szeptember 30-ig, ám mire a hosszú vita és sok-sok módosító után eljut a büdzsé a megszavazásig, még teljesen átalakulhat. S még utána is, az idei költségvetést például eddig hétszer módosították, ami legalább a 2012-es kilenc változtatáshoz képest fejlődés.

Kedden már tényszámok érkeznek a múltból, a Központi Statisztikai Hivatal számol be az államháztartás második negyedéves adatairól. A számokból következtetni lehet majd arra, hogy teljesíteni tudja-e a kormány az idénre vállalt hiánycélt. Szerdán is érkezik fontos makroadat, mégpedig a kiskereskedelmi forgalom augusztusi alakulásáról. Az elmúlt hónapokban erősödtek azok a várakozások, hogy a reálbér-emelkedés és a rezsicsökkentés jóvoltából végre kaphat egy kis lökést a lakossági fogyasztás, egy pozitív kiskeradat erre is utalhat.

A vasárnap elérhető parlamenti napirend alapján a hétfői és keddi ülésnapon a ház nem tárgyal gazdasági témájú törvényekről, ez azonban a kormány rezsicsökkentési mániáját látva könnyen megváltozhat. Pénteken önálló képviselői indítványként beterjesztette a rezsicsökkentéshez kapcsolódó módosító javaslatait Németh Szilárd, nem lenne meglepő, ha hirtelen ez a téma is napirendre kerülne. Úgy tűnik, a lakossági rezsicsökkentés megint a szolgáltatók és az ipari fogyasztók kárára történik, de a frissen megvett E.ON gáztározók párnagázkészletének felhasználásával az állam is beszáll a buliba.

A globális piacokon a várható jegybanki döntésekkel és makroadatokkal kapcsolatos várakozásokat vasárnap hirtelen háttérbe szorította az, hogy Amerikában reális közelségbe került a szövetségi kormány fizetésképtelensége. A múlt héten erre még kevés esélyt adtak a szakértők, viszont mivel a republikánusok és a demokraták képtelenek voltak megállapodni Obama elnök egészségügyi reformcsomagjának finanszírozásáról, már az a papírforma, hogy a republikánus többségű képviselőház által elfogadott kiherélt verzió nyomán a demokraták által uralt szenátus hétfőn elutasítja a jövő évi költségvetést. Ha életbe lép a "shutdown", akkor az alapvető feladatokat ellátja az állam, lesz például légi irányítás, és működőképes marad a hadsereg is, de leáll az adóhivatal, és nem jelennek meg a megszokott makroadatok sem.

Pedig a pénteki munkaerő-piaci számokat szokás szerint óriási figyelem övezné, mivel a kisebb előrejelző mutatók alapján inkább kedvező adatokra lehet számítani. Ha ez bekövetkezik, akkor újra feléledhetnek a mennyiségi lazítás visszafogásáról szóló várakozások. Emlékezetes, hogy a Federal Reserve két hete a várttal ellentétben nem kezdte el a pénzcsap elzárását.

Az elemzők csak találgatják, hogy ha tényleg leállnak a szövetségi állami intézmények, az mekkora esést hoz a piacokon. Néhány százalékos zuhanás a bizonytalanság miatt az egész világon biztosnak tűnik, érdekes történelmi tény ugyanakkor, hogy a legutóbbi két időszakban, amikor sor került hasonló shutdownra, a piacok összességében semmit sem estek, sőt, a kezdeti ijedség után kicsit emelkedni tudtak. Igaz, ez még 1995-ben és 1996-ban volt.

Európában egy német ünnep miatt a megszokottól eltérő időpontban, szerdán tartja kamatmeghatározó ülését az Európai Központi Bank. Egyöntetű várakozás szerint nem változtatnak a 0,5 százalékos alapkamaton, a piacok inkább arra koncentrálnak, hogy szó esik-e újabb likviditási tenderek esetleges meghirdetéséről, másrészt milyen tónusban nyilatkozik Mario Draghi EKB-vezér.

Fontos adatok jönnek még a zóna perifériájáról is. Az elmúlt hónapok adatai egyértelműen arra utaltak, hogy a vezető országokban pozitív irányú folyamatok indultak be, viszont a lemaradók még épphogy elérkeztek a visszaesés végére. Az optimista szakértők arra számítanak, hogy a héten érkező olasz és a spanyol beszerzési menedzserindexek is érezhető fellendülést sugallnak majd, még az olasz szolgáltató szektor mutatója is átléphet a bővülésre utaló 50 feletti zónába.