Holnap leállíthatja egyes tevékenységeit az amerikai állam, ha a tengerentúli politikusoknak ma éjfélig nem sikerül megállapodniuk az október elsejével induló új költségvetés finanszírozásában. A döntéshozók hetek óta nem tudnak megegyezni az új költségvetés szerkezetében, így a kormány kénytelen lehet keddtől szüneteltetni egyes szolgáltatásait. Ráadásul az egyre égetőbbé váló adósságplafon problémája is aggaszthatja a piacokat. Ha a republikánusok és a demokraták nem jutnak megegyezésre a törvényben meghatározott adósságlimit megemelésében sem, az súlyos piaci következményekkel járhat, ami nem csak az amerikai közszférát érintené.

Forrás: [123rf.com]

 

Leállhat az amerikai közszféra

Akár már holnap leállíthatja egyes tevékenységeit az amerikai állam, ha a demokrata és republikánus politikusoknak éjfélig (amerikai idő szerint) nem sikerül megállapodniuk az október elsején induló új költségvetés finanszírozásában. Az USA költségvetési éve szeptember 30-án (tehát ma) véget ér, és egyelőre elég valószínűtlennek tűnik, hogy ma éjfélig sikerül tető alá hozni egy új költségvetési keretrendszert az előttünk álló egy évre.

Új költségvetés, pontosabban a kormányzati kiadások finanszírozásának hiánya miatt az amerikai állam kénytelen lenne leállítani egyes tevékenységeit. A kormányzat leállásának keretében például 800 ezer állami alkalmazottat küldhetnek haza holnap, így nem nyithatnak majd ki többek között az okmányirodák, és a különböző hivatalok. A lebénulás pedig komoly fennakadásokat okozhat a több mint 300 millió lakossal rendelkező országban. Ugyanakkor például a postai szolgáltatás, és a légiirányítás zavartalanul fog üzemelni.

Az, hogy meddig maradhatnak otthon az állami alkalmazottak, az attól függ, hogy a döntéshozóknak mikor sikerül megállapodniuk az új költségvetést érintő kérdésekben. Ez pedig nem lesz egyszerű, mivel egyelőre egyik fél sem hajlandó beadni a derekát. A republikánus többségű Képviselőház ugyanis csak abban az esetben hajlandó megegyezni, ha megvonják az Obama-kormányzat egyik legnagyobb sikerének tartott egészségügyi reformtól (Obamacare) a költségvetési támogatást. Erről pedig értelemszerűen a demokraták hallani sem akarnak, így szinte kizárt, hogy a demokrata többségű Szenátus éjfélig elfogadja a Képviselőház által, a forrás megvonását tartalmazó benyújtott tervezetet.

Természetesen az is előfordulhat, hogy ma még születik egy kompromisszumos megoldás, azonban ennek egyes politikusok szerint is kicsi az esélye. Richard Durbin demokrata szenátor szerint nagyon valószínű, hogy nem lesz megállapodás, és így holnap az amerikai hivatalok „le fogják húzni a rolót”. Ugyanakkor Kevin McCarthy republikánus képviselő optimizmusának adott hangot, és szerinte nem zárható ki, hogy elfogadnak egy olyan javaslatot, mely egy pár napig, hétig még lehetővé teszik a költségvetési kiadások finanszírozását. Ezzel időt nyerhetnének a politikusok az új költségvetés elfogadásáig – írja a Bloomberg.

Ezt segítheti elő a republikánusok ma hajnalban benyújtott legutóbbi tervezete, ami további 10 hétig lehetőséget adna a kiadások finanszírozására, cserébe az egészségügyi reform év végéig történő elhalasztásáig. A nagy kérdés, hogy erre mit válaszolnak a demokraták, azonban némi optimizmusra adhat okot, hogy a republikánusok hajlandóak voltak minimális mértékben feladni álláspontjukból, és nem követelték az Obamacare teljes eltörlését. Az új terv ugyanis érintetlenül hagyná az egészségügyi program egyes részeit.

A megállapodás elmaradásáért mindkét fél a másikat hibáztatja, ami pedig komoly károkat okozhat az amerikai gazdaságnak. Közgazdászok szerint a kormányzat leállása miatt akár 1,4 százalékponttal is alacsonyabb lehet a negyedik negyedéves GDP-növekedés.

A közszféra megbénulására legutóbb 1995-ben volt példa, amikor szintén a költségvetési problémák miatt voltak kénytelenek szünetelni az állami hivatalok.

Plafonba ütközhet Amerika

A másik komoly probléma az amerikai adósságplafon egyre égetőbb kérdése. Az USA ugyanis nagyon rövid időn belül eléri azt a szintet, amikor a törvényi előírások miatt már nem lesz képes több hitelt felvenni, így a kötelezettségeit a meglévő forrásokból kéne finanszírozni. Az adósságplafon 17 ezer milliárd dolláros szintjét Jacob Lew pénzügyminiszter szerint már október 17-én elérheti az USA, ami után tehát csak a költségvetés tartalékai állnak majd Amerika rendelkezésére. Ezek a tartalékok pedig rendkívül végesek, Lew szerint a korábban becsültnél is jóval alacsonyabb összeg, mindössze 30 milliárd dollár áll ebben a formában rendelkezésre, ami még az USA 60 milliárd dollárra becsült rövid távú kötelezettségeit sem fedezi.

A demokraták ezer milliárd dollárral kívánják emelni az adósságplafont, ami után az USA a várakozások szerint csak 14 hónap múlva szembesülne újra ezzel a problémával. A republikánusok viszont csak az Obamacare megszüntetéséért cserébe lennének hajlandóak megszavazni a plafon megemelését.

Ha nem sikerül megállapodásra jutni a kérdésben, és az USA-nak valóban el kell halasztania egyes kötelezettségeinek kifizetését, az „kvázi” csődeseménynek felelne meg Lew szerint. Ez pedig alapvetően rengetné meg a legbiztonságosabbnak tartott amerikai állampapírokba vetett befektetői bizalmat, ami komoly zűrzavart okozhat a piacokon is. A befektetők többek között elkezdhetnék kivonni a tőkét a kockázatosnak tartott feltörekvő piaci eszközökből, mivel kockázatkerülőbbé válnának. Ez akkor is fennállhat, ha az USA előnyben részesítené egyes államkötvények kifizetésének teljesítését. A feltörekvő piaci tőkekivonás pedig már a közelmúltban is óriási galibákat okozott a piacokon.

Hasonló problémázás zajlott le 2011 augusztusában is, amikor az Egyesült Államok a legközelebb került az adósságplafon eléréséhez. Akkor az utolsó pillanatban sikerült megemelni a plafont, látva a piacok megrendülését, azonban a kérdés nem megfelelő kezelése példátlan lépéshez vezetett. Az S&P hitelminősítő ugyanis egy fokozattal visszavágta Amerika adósbesorolását, ami azelőtt elképzelhetetlennek tűnt a piac számára. A lépés után csökkent a befektetők kockázati étvágya, és biztonságos menedékbe kezdtek menekülni, melynek köszönhetően süllyedni kezdett az amerikai államkötvények hozama.

Forrás: [Investor.hu]

Aggódnak a piacok

Az amerikai költségvetési és adósságplafon problémák együttesen (az olasz politikai feszültségekkel együtt) rányomják bélyegüket a részvénypiacok teljesítményére is. A határidő közeledtével a befektetők egyre idegesebbek, ami az ázsiai és európai tőzsdéken nagyobb esésekhez vezetett ma. A rossz hangulat az amerikai börzékre is begyűrűzhet, mivel a határidős indexek nagyobb eséseket vetítenek előre nyitáskor. 

A megoldás elodázása pedig további, jelentős mértékű esésekhez is vezethet majd a részvénypiacokon. Ennek mérete attól függ, hogy mikorra sikerül tető alá hozni az egyezséget a problémás kérdésekben.

Ennek következtében felértékelődhetnek az olyan, biztonságos menedékjellegük miatt kedvelt eszközök, mint az arany, a dollár vagy az amerikai államkötvények. Ugyanakkor a Fed eszközvásárlási programja körüli bizonytalanság miatt nem egyértelmű a helyzet, mivel annak következtében a hozamok egyelőre nem tudnak jelentősen csökkenni.