A jászszentlászlói pék a Toyota módszerével süt

Vágólapra másolva!
Német nyelvórák a tiszakécskei fürdőben, lean menedzsment-képzés a szolnoki autóalkatrész-kereskedőnél és a jászszentlászlói sütödében. Egyenként 9-10 millió forintos uniós támogatások nyomait kerestük, hiába.
Vágólapra másolva!

„Mostanában nem alkalmas” – mondta a telefonba egy női hang, és sietve lecsapta a kagylót. A jászszentlászlói Majsa-Pite nevű sütödét hívtuk, hogy időpontot egyeztessünk az ügyvezetővel. Arra szerettük volna kérni, hogy mutassa be a helyszínen, mire költötték el a cégnél azt a 3400 forint híján éppen 10 milliót, amelyet 100 százalékban uniós forrásból kaptak.

A telefonban jól hallható volt, ahogy megkérdezik az ügyvezetőt, szóba akar-e állni egy újságíróval, de az eredmény szerint a válasz egyértelműen negatív volt.

A Majsa-Pite egyike annak a sok kis cégnek, amely az Új Széchényi Terv Munkahelyi képzések támogatása mikro- és kisvállalkozások számára a konvergencia régiókban (Támop) című pályázat keretében kapott pénzt arra, hogy a munkatársait képezze. A program keretösszege 6 milliárd forint volt.

A Majsa-Pitéről a személyes kommunikáció hiányában hivatalosan csak annyit lehet tudni, hogy– nem meglepő módon – kenyeret és péksüteményt állít elő, amit a környékbeli települések intézményeibe és konyháiba is szállít. Átlagos vidéki pékségnek tűnik, weboldala nincs, Facebook oldalán 5 lájkot gyűjtött.

A cég a 10 millió forintból 152 órás lean alapképzést biztosított 22 munkavállalójának. A lean menedzsment a Toyotánál nagy gyártóüzemekben tökéletesített extra hatékony munkaszervezési technológia, illetve annak szélesebb körben való alkalmazása.

A jászszentlászlói Majsa-Pite a módszer bevezetéséből hat modult kapott, így alkalmazottai többek között megtanulták, hogy az „5S” nevű módszer szerint rendezzék el a munkahelyüket, illetve leckéket vehettek a Kaizen nevű üzleti gondolkodásmódból is.

A képzést nyújtó GKF közleménye szerint a cég menedzsmentje a piaci pozíció további erősödését és a profit maximalizálását várja a képzéstől. Erre szüksége is lehet, hiszen a cégbírósági adatok szerint 2012-ben hiába növelte 250-ről 337 millióra a bevételét, üzemi szintű nyeresége az egy évvel korábbi 15 millióról 10 millióra apadt.

Ugyancsak a Toyota módszerét használja az autóalkatrészekkel kereskedő Szathmáry Car Kft. is, amelynek ugyan nem a konvergencia régióban, hanem Budapesten van a székhelye, de a japán szemléletű alapképzést a szolnoki telephelyén kapta.

A cég összesen 17 alkalmazottal működik, közülük 14 részesült 80 órás lean és 80 órás kommunikációs tréningben, összesen 8,8 millió forintért. Itt is szerettük volna megnézni a Kaizen működését élőben, de csak az ügyvezető e-mail címét sikerült megszereznünk, ő pedig négy munkanap alatt nem válaszolt írásos megkeresésünkre.

Ez a cég sem zárt tavaly túl jó évet, árbevétele 64 millió forinttal, 322 millióra csökkent, egy évvel korábbi 23 milliós profitja pedig eltűnt, üzemi eredménye mindössze 17 ezer forint volt.

Harmadik kiszemeltünk a Tiszaparti Termálfürdő Kft. volt, amely párezer forint híján 10 milliót kapott 80 németórára és 80 óra kommunikációs tréningre. A hivatalos közlemény szerint a fürdő 15 országból fogad törzsvendégeket, honlapja pedig a magyar mellett 5 nyelven elérhető, ám úgy látszik, németből eddig nem állt elég jól.

Az ügyvezető-tulajdonosig itt sem sikerült négy nap alatt eljutnunk. A fürdő pénzügyi teljesítménye sem túl rózsás, tavaly 51 millió forintos (gyakorlatilag stagnáló) bevétel mellett egymilliós üzemi szintű veszteségbe fordult, pedig a korábbi években még szerény nyereséggel működött.