Elmérgesedett a viszony a magyar és a horvát kormány között az után, hogy Zágrábban európai elfogatóparancsot adtak ki Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen. A Mol portfóliójának felülvizsgálatára, adott esetben az INA-részvények eladásának előkészítésére kéri fel az olajtársaság menedzsmentjét a kormány.

Szerdai ülésén a magyar kormány úgy döntött, hogy a külügyminiszter lemondja részvételét a csütörtöki, október 3-i, dubrovniki csúcstalálkozón. A kormány - a magyar állam képviseletében - mint a legnagyobb tulajdonos felkéri a Mol menedzsmentjét, hogy vizsgálja felül a társaság portfólióját, és adott esetben készítse elő az INA-részvények eladását a horvát kormány vagy harmadik fél részére. A kormány az igazságügyért felelős minisztert, illetve a Mol állami tulajdonban lévő részvényeinek tulajdonosi jogát gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőit arra utasította, hogy vizsgálja meg, milyen polgári és büntetőjogi lépések lehetségesek a Molt, illetve Magyarországot ért sérelmek orvoslására.

Hernádi Zsolt miatt tört ki a botrányFotó: Pályi Zsófia - Origo

A magyar kormány mint Horvátország legjelentősebb külföldi befektetője, a Mol legnagyobb tulajdonosa, áttekintette az olajipari társaság horvátországi befektetésével kapcsolatban kialakult helyzetet - áll a kormány közleményében. A horvát állam és a Mol között létrejött szerződés alapján a Mol maradéktalanul teljesítette az abban vállalt kötelezettségeit, és az elmúlt években közel 3 milliárd eurót fektetett be, ezzel szemben a horvát fél kötelezettségeinek nem, vagy csak részben tett eleget.

Mindezek miatt - a Mol és a horvát fél közötti nézeteltéréseket - a magyar kormány eddig a tulajdonostársak, részvényesek közötti gazdasági vitának tekintette. Az elmúlt napokban azonban olyan események történtek, amelyek a magyar kormány számára már világossá tették, hogy nem pusztán erről van szó.

Horvátországban a Mol ellen zajló folyamatos politikai kampány mellett a horvát pénzügyminiszter nyilvános fenyegetése országa legnagyobb befektetőjével szemben, valamint a horvát igazságügyi szervek általi eljárások a Mol egyes vezetőivel szemben is arra utalnak, hogy gazdaságon kívüli eszközökkel kívánnak nyomást gyakorolni. Ezek a módszerek az Európai Unióban elfogadhatatlanok, ezeket a lépéseket Magyarország nem hagyhatja válasz nélkül - áll a kormány közleményében.

A kormány szerint az állam eldöntheti, mely indokolt esetekben akar egy eszközt birtokolni, azaz tulajdonossá válni vagy egy tevékenységet állami tevékenységként folytatni. Magyarországon is találkozhatunk ilyen esetekkel, amikor az állam kivásárolja a korábbi befektetőket, de ennek megvan a mindenki számára elfogadható, bevett útja. Tehát létezik kulturált módja az elválásnak.

A magyar kormány számára elfogadhatatlan, hogy előbb nyilvános pályázaton kiválasztják a stratégiai partnert, amely jelentős befektetéseket hajt végre - ezzel a világválság idején megmenti Horvátország legfontosabb vállalatát -, majd utólag próbálják ezt a stratégiai partnert gazdaságon kívüli eszközökkel megfélemlíteni, és kivásárlás nélkül visszaszerezni az INA feletti irányítást.

Az ilyen kétes, nem jogállami gyakorlatok ellen a magyar kormány mindig fel fogja emelni a szavát, különösen, ha azok magyar vállalatokat érintenek.

A horvát kormány nem kommentálja a budapesti közleményt, írja a Jutarnji list.

Horvát kérelmek, magyar nyomozás

Az INA-ban a Mol 49 százalékos részesedéssel rendelkezik, 44 százalék pedig a horvát kormány tulajdonában van. A maradékon magánszemélyek és intézményi befektetők osztoznak. A konfliktus oka, hogy a Mol többség nélkül is megszerezte az INA irányítását - a horvát álláspont szerint törvénytelenül, a volt kormányfő, Ivo Sanader lefizetésével. A zágrábi kormány álláspontja szerint az INA irányításáról szóló megállapodást felül kell vizsgálni, végső esetben pedig semmissé kell nyilvánítani.

A szervezett bűnözés és korrupció elleni ügyészség, az USKOK vádat emelt Sanader ellen. A volt miniszterelnököt azóta nem jogerősen 10 év börtönre ítélték: az egyik vádpont szerint a Moltól 10 millió euró kenőpénzt kapott. Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató és a Mol ezt folyamatosan cáfolta, ám az USKOK több ízben is ki akarta hallgatni Hernádit, és jogsegély-kérelemmel fordultak a magyar igazságügyi szervekhez. A Központi Nyomozó Főügyészség - a horvát dokumentumok alapján - lefolytatott egy nyomozást, majd azzal zárta, hogy a vesztegetési ügy nem kötődik sem a Molhoz, sem annak vezetőihez vagy képviselőihez.

Idén júliusban a horvát ügyészség nemzetközi jogsegély keretében újabb kéréssel fordul a magyar hatóságokhoz, hogy a Sanader-ügyben horvát földön kihallgathassa Hernádit, a Mol elnök-vezérigazgatóját. Hernádi nem jelent meg a zágrábi kihallgatáson, mire a horvát rendőrség elfogatóparancsot és nemzetközi körözést adott ki ellene. Ez történt hétfőn.

Erre válaszul jött a magyar kormány közleménye, amelyet a befektetők kvázi hadüzenetként értékelhettek, és folytatták a Mol-részvények eladását. Az árfolyamnak már az elfogatóparancs is igen rosszat tett, de az újabb fordulat után még olcsóbban forog a részvény. Erről itt olvashat bővebben.

Jogilag mit tehet a kormány?

Horvátország majdnem azt csinál a saját joghatóságán belül, amit akar, "Ebbe Magyarország kívülről beleavatkozni nem tud, csak mert nem tetszik neki, vagy mert meg van sértve" - mondta az Origónak Lattmann Tamás nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az ELTE jogi kara Nemzetközi Jogi Tanszékének oktatója. Az ügyben Hernádi Zsolt az egyik érintett, aki a horvát jog által rendelkezésére bocsátott jogorvoslati lehetőségekkel tud élni, felfogadhat erre egy horvát ügyvédi irodát. "A magyar államnak ebben a felállásban nem sok helye van." A nemzetközi jogász szerint az állam azt az elképzelést kockáztatja, hogy ő és Hernádi Zsolt vagy a MOL egy és ugyanaz, ami politikailag kellemetlen helyzetet eredményezhet. Viszont - ahogy eddig meg is tették - megtehetik, hogy nem hajtják végre a horvát letartóztatási parancsot, ezzel védelmet nyújtva Hernádinak. 

Az már más kérdés, hogy a magyar állam milyen védelmet tud biztosítani a MOL-nak, ezt viszont csak akkor dönthetik el, ha tisztán látják, milyen lehetséges veszélyek fenyegetik a vállalatot. Amennyiben azt feltételezik, hogy a horvát állam esetleg valamilyen módon, akár például egy spekulatív jogszabállyal államosítani szeretné annak INA-ban birtokolt részvényeit, akkor mint uniós jogot sértő lépést, az Európai Bizottsághoz fordulhatnak ez ellen, kötelezettségszegési eljárást kezdeményezve. "Magyarországot jogi értelemben ért sérelmekről viszont egyelőre nehezen beszélhetünk."

Mennyit érhet az INA?

Olyan eszköz nincs - vagy legalábbis nagyon ritka -, ami ne lenne eladó, a nagy kérdés persze mindig az, hogy milyen áron - írja elemzésében az Investor.

Az INA tőzsdei kapitalizációja 7,5 milliárd dollár, vagyis nagyságrendileg 1635 milliárd forint, amiből a Mol-ra jutó rész 800 milliárd forintnak felel meg. Egyetlen Mol részvényre vetítve ez 7665 forintnak felel meg, vagyis az árfolyam felére rúgó összeg. Ha ennyit ténylegesen is kapna az INA-ért a Mol, valószínűleg a befektetők sem igazán húznák a szájukat.

A KBC augusztusi elemzése szerint az iparági átlagos EV/EBITDA mutatóból kiindulva 200 milliárd forintos érték adódik a Mol horvát vállalatban levő részesedésére. Ha csak ennyit kapna a Mol az INA-ért, azzal valószínűleg nem igazán lennének elégedettek a magyar olajcég tulajdonosai, hiszen a Mol 2008 végéig összesen 337 milliárd forintot költött 47 százaléknyi INA részesedésért. Azóta ráadásul folyamatosak voltak a beruházások, amit szintén szívesen látnának vissza a vételárban a befektetők.