Bajnai Gordon megtanult politikusnyelven, ezt igyekezett bizonyítani szerdán egy üzleti konferencián, amikor olyanokat mondott, hogy a rezsiharc rizsaharc, az EU Noé bárkája, a bankok közművek, a közmunkások pedig munkanélküliek.

„A következő félév nem a rezsiharc, hanem a rizsaharc ideje lesz” – mondta a HBLF üzleti fórumon Bajnai Gordon, az Együtt-PM vezető politikusa. Bár igyekezett elkülöníteni, hogy mikor mond politikus nyelven politikai szlogeneket, és mikor szakmázik, sikerült több kampányba illő szót bedobnia.

Bajnai az országot egy olyan hajóhoz hasonlította, amely közelít egy jéghegyhez, de a kormány a gőzt nem a motorra, hanem a dudára köti, közben pedig szól a szalonba, hogy hangosítsák fel a zenét. „De a jéghegy közeledik” – figyelmeztetett a volt kormányfő.

„Lehet arra törekedni, hogy a választásokig csökkentsük a rezsit, aztán lesz, ami lesz, vagy lehet arra, hogy a lakosságnak több jövedelme legyen, amiből aztán eldönti, mit vesz” – mondta, és nem felejtette hozzátenni, hogy az utóbbi mellett áll.

Az EU Noé bárkája

A rizsaharc mellett olyan kifejezéseket is bedobott, hogy a bankok olyanok, mint a közművek, ha nincs hitel, megáll az ország. Szerinte a bankok ellen nem harcolni kell, hanem helyesen kell szabályozni őket, és megvédeni a fogyasztót.

Forrás: MTI/Soós Lajos

Óvott attól, hogy Magyarország bezárkózzon, mert az ország „nem sziget, ide minden begyűrűzik, nem szabad úgy viselkedni, mint az egykori Albánia, hogy mindent megoldunk magunktól”. Az unió elleni harc is kontraproduktív szerinte, mert „az EU egy Noé bárkája, amelyre felkapaszkodva túlélhetjük a globalizáció özönvízét”.

Meglepődik az ellenség, amikor Orbán hadat üzen

A kormány Bajnai szerint három éve többfrontos háborúban áll, és „az ellenségek általában meglepődnek, amikor megkapják a hadüzenetet”. A kormányfői pozícióra aspiráló Bajnai Gordon szerint ez a harci retorika a kormánynak a politikai tábor mobilizálásra kell csupán.

Az államadósság elleni harc szerinte vereséget hozott, mert az adósság szintje a GDP-hez mérve ugyanúgy 81 százalékon van, „amikor átadtam a kormányzást” – fogalmazott. Ugyanakkor hozzátette, hogy 2000 milliárd forinttal nőtt az adósság mértéke, miközben 3000 milliárd forint nyugdíjvagyont vett el a kormány, ami viszont a későbbi (úgynevezett implicit) adósságot növeli. Bajnai azt a következtetést vonta le, hogy minden magyar 500 ezer forinttal több adósságot cipel, miközben a 10 éves magyar adósságot Görögország után Magyarországon a legdrágább finanszírozni az EU-ban.

Az unortodoxia fényevés

A gazdaságpolitikát politikai nyelven úgy írta le, hogy „az unortodoxia a szememben fényevés”, és még vissza is utalt a Fidesz 2006-os kampányszlogenjére, amikor azt mondta, „rosszabbul élünk – most tényleg – mint négy éve”. Kérdésre viszont beszélt pozitívumokról is, például jó iránynak tartotta a járási hivatalok létrehozását, amelyet azonban Bajnai feltöltene az önkormányzati funkciókkal ahelyett, hogy mindent központosítanak.

A megszorítások elleni harcot is elvesztette a kormány Bajnai szerint, mert 2600 milliárd forinttal fogták vissza a kiadásokat, közte 120 milliárddal kevesebb jut az oktatásra, 80 milliárddal kevesebb az egészségügyre.

Forrás: MTI/Soós Lajos

Bajnai Gordon elismerte, hogy a kormány 3 százalék alá szorította a költségvetés hiányát, de szerinte 2,2 százalékot úgy faragtak le, hogy az a jövőtől vett el. Ilyennek mondta, hogy 1,4 százalékkal javult az egyenleg a magánnyugdíjak megszüntetésével (370 milliárd forintot már nem kell a nyugdíjkasszába tölteni), és 0,8 százalékot javított az, hogy a kormányzati beruházásokat kiváltották az uniós pénzek.

Elvesztette a kormány a gazdasági növekedésért folytatott harcot is, mert a 2010-es konvergenciaprogramban lefektetett tervekhez képest 4000 milliárd forinttal kevesebb a magyar gazdaság teljesítménye. Ugyanígy szerinte statisztikai trükközésből áll csak a foglalkoztatás növekedése, mert szerinte a közmunkások valójában munkanélküliek, csak más feltételekkel kapják meg a segélyeket.

Gazdasági menekültek

A foglalkoztatási adatokat javítják a külföldön dolgozó magyarok is. Bajnai szerint „amikor a kormány 1 millió új munkahelyet ígért, akkor arról nem volt szó, hogy Berlinben, Londonban és Bécsben teremti meg”. A volt miniszterelnök azt mondta, viszonylag jól menő vállalatok panaszkodnak neki arról, hogy nehezen tartják meg a fiatal munkaerőt. Bajnai „gazdasági menekülteknek” nevezte a külföldre menő fiatalokat.

„Drámai az elvándorlás Magyarországról” – mondta. Átlagbérrel és az Orbán Viktor által említett 350 ezer fiatallal számolva 330 milliárd forint befizetés hiányzik a költségvetésbe – fejtegette. „Ha nem jönnek vissza, akkor olyan népességfogyás elé néz az ország, amely kétségessé teszi a nyugdíjrendszer rövidtávú fenntarthatóságát is, ha nem jönnek vissza, akkor összedől az ország” – summázta Bajnai.