Az eurózóna válságának vége, azonban az Európai Unióban továbbra is fenyeget a szétesés rémképe Soros György szerint, aki a Kielben rendezett gazdasági fórumon fejtette ki véleményét. A befektető szerint csak Németország segítségével kerülhető el az EU felbomlása, mely nem élne túl még egy, az elmúlt évekhez hasonló stagnáló időszakot.  

Noha az eurózóna válságának valószínűleg vége, az Európai Unió továbbra sem mászott ki a gödörből, és hosszú távon a felbomlásának a lehetősége is valós forgatókönyvnek tűnik – mondta el Soros György, a világhírű befektető.

A befektető szerint az EU nem fog túlélni az elmúlt évekhez hasonló, még egy évtizedig tartó stagnálást, melynek bekövetkezése okozhatja az unió szétesését.

Soros szerint Angela Merkel újraválasztása jelezte hivatalosan is az eurózóna válságának a végét, ugyanakkor a zóna jelenlegi helyzete még távol van a megfelelőtől. A befektető elmondta, hogy az eurózóna krízise teljesen átalakította az Európai Uniót egy olyan szövetséggé, mely mára teljesen különbözik az eredeti elképzelésektől. Az EU ugyanis korábban egymástól független és egyenlő államok szövetsége volt, ahova minden ország önkéntesen léphetett be, és akik önként feladták szuverenitásukat egy közös cél érdekében. Ma viszont az EU nem más, mint hitelezők és adósok tömörülése, ahol a tagállamok közel sem egyenlőek. Amikor egy adós ország nehéz helyzetbe kerül, a hitelezők csak kihasználják erőfölényüket, az EU pedig olyan szabályokat alkotott, melyek állandósítják ezt az állapotot.

Ez sokak szerint lehet politikailag elfogadhatatlan, és ha a helyzet tovább romlik, az könnyen vezethet az Európai Unió felbomlásához is. Csupán a nagyhitelezők (elsősorban Németország) vannak olyan pozícióban, hogy segítsenek elkerülni az összeomlást, azonban ezek a tagállamok egyelőre nem mutatnak hajlamot erre – írja a Marketwatch Soros szavai alapján.

A milliárdos szerint Németország a saját akarata ellenére lett az EU vezetője, és Berlin nem hajlandó elfogadni azt a felelősséget és kötelezettséget, ami a szereppel hárult rá. Mára számos tagállamban illetik keresetlen jelzőkkel Németországot, mely úgy érezheti, hogy annak ellenére hárult rá ez a kegyetlen, vezetői szerep, hogy azt minden erejével el kívánta kerülni a 20. századi történelme miatt.

Németország helyzete így teljesen más, mint amilyen az Egyesült Államoké volt a második világháború után, amikor az USA lépett elő a világ elismert vezetőjévé a háború utáni helyreállításban mutatott óriási szerepének köszönhetően. Soros szerint Németországtól függ, hogy változtatni tud-e a kialakult helyzeten. Mivel Németország az EU leghitelképesebb és legerősebb állama, övé a vezető szerep, így óriási befolyást tud gyakorolni az Unióra. Ha egy kisebb, súlyos adósságokkal rendelkező állam próbálna hasonlóképpen cselekedni, akkor csak rontana a helyzetén.

A milliárdos kiemelte, hogy sosem könnyű elismerni és kijavítani a hibákat, ugyanakkor Németországnak ezt kéne tennie, mivel így elnyerhetné a kisebb tagállamok elismerését. Ha viszont hibázik, azzal csak rosszabb helyzetbe kerülne. Soros szerint az eurózóna válságából Németország győztesen került ki, azonban ez egy pürrhoszi győzelem, amit jobb lenne elkerülni.

A magyar származású befektető újra hangsúlyozta, hogy támogatja egy közös EU-kötvény (eurobond) kibocsátását, mivel azokkal csökkennének az egyes tagállamok forrásbevonási költségei. Az eurobondokkal a bajban lévő tagállamok kevésbé lennének rászorulva a segélyekre, mivel a kötvények kibocsátásából ők is profitálhatnának.