Az állam is nagyon jól járna, ha a bölcsődékre költene pénzt

Megérné az államnak bölcsődékbe fektetni, az anyák könnyebben és nagyobb létszámban tudnának visszamenni dolgozni, és busásan megtérülne az a pénz a magasabb adó- és járulékbevételeken keresztül, amit a bölcsődék fejlesztésére, bölcsődei helyek tömeges teremtésére szánna a kormány.

Azokban az európai országokban, ahol kellő számú bölcsődei és óvodai férőhely van, a kisgyerekes anyák 50-70 százaléka dolgozik, míg Magyarországon csak 10-15 százalékuk, pedig visszasegítésük a munkaerőpiacra az adó- és járulékbevételeken keresztül sokszorosan megtérülne – írja a Napi Gazdaság.

Magyarország a GDP 2,5-3 százalékát, évi több mint 800 milliárd forintot költ a gyerekek után járó pénzbeli ellátásokra, többet, mint bármelyik európai ország. Bölcsődére és óvodára viszont csak a GDP 1 százalékát fordítja, fele annyit, mint a skandináv országok vagy Franciaország.

Tavaly év végén 704 bölcsőde üzemelt Magyarországon összesen 36 635 férőhellyel, ami azt jelenti, hogy a három éven aluli gyermekek legfeljebb 12,5 százaléka kaphat bölcsődei ellátást.

A bölcsődék, illetve azon fenntartói (általában az önkormányzatok) tavaly év elejétől az étkezési díjon felül gondozási díjat is szedhetnek a szülőktől. Ezzel a magyar állam a bölcsődék fenntartását részben a magyar családokra kivetett díjból fedezi.

A kormány által kidolgozott törvény értelmében a két díj együttes összege nem haladhatja meg a család egy főre eső nettó bérének 25 százalékát. Az első évben a bölcsődék 40 százalékában kértek gondozási díjat, mostanra már a hatvan százalékukban szednek ilyen jogcímen pénzt. Általában jövedelemarányos, sávos fizetési kategóriákat alkalmaznak a bölcsődék. A szegényeknek nem kell fizetniük, de a leggazdagabbak van, ahol napi durván 1000 forintot fizetnek. Az országos napi átlag 500 forint, így egy bölcsődés gyerek most már havi 10 ezer forinttal többe kerül egy családnak, mint két éve.