A Transparency International nemzetközi összehasonlító felmérésén Magyarország több szempontból is nagyon rosszul végzett, annak ellenére, hogy a listán egy év alatt valamelyest előrelépett.

A jelentés szerint Magyarországon a rendőrség és az ügyészség működésén egyaránt lehetne javítani. Míg a rendőrség esetében a szakmai függetlenség hiánya jelent korrupciós kockázatot, addig az ügyészség esetében az elszámoltathatóság hiánya a bajok forrása.

A Transparency International (TI) szerint a törvényhozásnak és a kormánynak is akadna teendője Magyarországon, a közérdekű bejelentők védelmére hivatott törvényt például három éve nem hajtják végre. Az új törvénytervezet pedig, ha elfogadják, végleg magukra hagyja azokat, akik hajlandók fellépni a korrupció ellen.

Ez annál is inkább aggasztó, mert a TI Magyarországon végzett korrupciós felmérései kimutatták, hogy az emberek 70 százaléka nem jelentené a hatóságoknak, ha korrupciót észlelne, ami nemzetközi összehasonlításban is megdöbbentően rossz arány.

Azt is kiemelik, hogy "Magyarországnak hatékonyabban kell fellépnie a vállalatai által külföldön elkövetett vesztegetések ellen. A TI berlini központja által kiadott jelentés szerint a hatóságok magyarázattal tartoznak amiatt, hogy sem a Mol-INA-ügyben, sem a Magyar Telekom balkáni terjeszkedésének az ügyében nem sikerült tisztázni a pontos történéseket.

Magyarország mindamellett előrelépett, míg a tavalyi felmérésben az egyezményt alig alkalmazó sereghajtó országok között szerepelt, 2013-ban belépett az egyezményben foglalt kötelezettségeknek legalább korlátozott mértékben érvényt szerző országok "klubjába".

Magyarország előrelépése annak köszönhető, hogy módosította a jogi személyekre kiszabható büntetésekről szóló törvényt. Papíron tehát már felelőssé tehetők a vesztegető cégek, ám a jogalkalmazás gyenge, és továbbra is találhatók a nyomozások, büntetőeljárások politikai befolyásolására utaló jelek - állapítja meg a nemzetközi szervezet.

A jelentés szerint a 40 legnagyobb exportőr országnak csupán az ötöde hajtja végre az OECD, vagyis a legfejlettebb országokat tömörítő szervezet hivatalos személyek megvesztegetése elleni egyezményét.

Mindössze négy ország - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország és Svájc - felel meg teljes mértékben az egyezmény elvárásainak.

A világ exportjának mindössze 26 százaléka származik olyan országokból, amelyek aktívan fellépnek a külföldi befektetések során elkövetett vesztegetésekkel szemben. Ugyanakkor számos G20 ország, mint például Japán, Brazília és Hollandia is, eltűri a korrupciót - áll a jelentésről kiadott közleményben.