A kis keresetűek megsegítéseként hirdeti a kormány a januártól életbe lépő új adószabályt, a változtatások legnagyobb nyertesei azonban a legalább három gyereket nevelő tehetősebbek lesznek. Mindez jól illeszkedik a kormány eddigi adópolitikájába, amely eredményeként sok százmilliárd forint maradt a lakosságnál. Csakhogy ez a hatalmas többlet korántsem egyenlően oszlik meg, a pénz jó része az eleve jól keresőkhöz áramlott, a gyerektelen szegények pedig pórul jártak.

 

"Az elmúlt három év egyértelműen bizonyította az egykulcsos adórendszer eredményességét... Az elmúlt három évben 1500 milliárd forintot meghaladó összeg maradt az embereknél, hiszen ennyivel kevesebb adót vont el az állam" - mondta pénteken Giró-Szász András. A kormányszóvivő a januártól életbe lépő új adóváltozásokról beszélt, amelyről a kormány a legutóbbi ülésén döntött, és amely "célja egyértelműen az, hogy a kis keresetűek jelentős adókedvezményben, adócsökkentésben részesüljenek".

Eddig 180 milliárd forint maradt évente a gyereket nevelő családoknál, ezt fogják tovább bővíteni. A változás lényege, hogy a gyerekek után járó adókedvezményt már nemcsak a 16 százalékos személyi jövedelemadóból, hanem az egyéni nyugdíjjárulékból (10 százalék) és egészségbiztosítási járulékokból (7 százalék) is le lehet vonni. Ezzel az egyszerű dolgozónak semmi dolga, az érintettek egyszerűen azt tapasztalják majd, hogy több pénzük maradt. A kérdés csak az, hogy kik az érintettek.

Szétszakadunk

Az újabb változtatás jól illeszkedik a kormány eddigi politikájába: a 2011-2014 között átalakuló adórendszer korántsem egyenletesen osztja szét a többletet, és ennek már világosan látszanak a nyomai. Például a Tárki áprilisban publikált kutatása részletesen bemutatja, hogyan szakadt szét a társadalom a jövedelmi helyzetet tekintve.

Amikor Giró-Szász évi 180, és három év alatt 1500 milliárd forintról beszélt, éppen csak arról nem szólt, hogy milyen viszonyban van egymással a két szám. Pankucsi Zoltán adóügyi államtitkár a Magyar Nemzetnek részletesebben elmondta, hogy az egykulcsos rendszer 2011-ben 475, 2012-ben 459 milliárdot hagyott az "embereknél", 2013-ban pedig várhatóan 540 milliárdot fog. Ebből csak évi 180 milliárd a "családoké", ami azt mutatja, hogy a felső kulcs eltörlése nagyobb hatással járt, mint a családi adókedvezmény. Az egykulcsos adó a magas jövedelműek egyértelmű nyeresége (hiszen a felső adókulcs korábban őket terhelte), és a családi kedvezmény 180 milliárdjának is nagyobb hányada kerülhetett a gazdagokhoz, akik nagyobb mértékben használhatták ki az adóelőnyt.

A szegények támogatása a középgazdagoknak jó

Giró-Szász a "kiskeresetűek adócsökkentése" címmel tartotta a pénteki tájékoztatóját, és ennek keretében beszélt az embereknél hagyott 1500 milliárdról, illetve a családi adókedvezmény jövő évi kiterjesztéséről. Ám míg a januártól életbe lépő új szabályok egy 100 ezer forint bruttóra bejelentett, kétgyerekes dolgozónak havi 17 ezer forint többletet jelent, a gyerektelen, illetve egygyerekes szülő hiába várja januárban a magasabb fizetést. Jól járnak a bruttó 125 ezer forint alatt kereső két- vagy többgyerekesek, a 125 ezer és 619 ezer forint között kereső háromgyerekesek, négy gyerekkel viszont már legalább 619 ezer forintos fizetésre lesz szükség ahhoz, hogy több maradjon a zsebben (bővebben erről a korábbi cikkünkben olvashat).

Nem tudni pontosan, hogy hány alacsony keresetű, legalább kétgyerekes dolgozó van, de az látszik, hogy a változás legnagyobb nyertesei a három vagy több gyereket nevelő felsőközép-keresetűek lesznek, nem pedig a kiskeresetűek. Havi bruttó 500 ezer forint és három gyerek 85 ezer forintot jelent, bruttó 100 ezer és két vagy több gyerek viszont csak 17 ezerrel többet.

Pedig a kiskeresetűeknek igazán szükségük lenne a segítségre, mert eddig az átalakítások több gyerek esetén semleges hatásúak voltak, a gyerek nélkülieknek viszont sokat ártottak. A legfeljebb bruttó 100 ezer forintos bérre bejelentett dolgozók kézhez kapott, tehát nettó fizetése úgy csökkent átlagosan 15 százalékkal 2009 és 2012 között, hogy közben ugyanilyen mértékű volt az infláció is.

(A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) adatai a teljes munkaidős alkalmazottak bruttó személyi alapbérét és bruttó keresetadatait jeleníti meg abban a statisztikában, amelyre a cikkünk támaszkodik. Ez azt jelenti, hogy az adat tartalmazza azt, ha a cég a 2011-es és 2012-es bérkompenzáció keretében megemelte a bért, ahogy a kormány kérte, de azt nem, ha az alapbéren kívül adott kompenzációt.)

Kevesen jártak jól, de ők nagyon

Hogy pontosan hány olyan magyar dolgozó van, aki gyermektelen és alacsony keresetű, nem tudni, de azt igen, hogy külön-külön hányan vannak ebben a két kategóriában. A keresők közel felének nincs eltartott gyereke, a legfeljebb bruttó 100 ezer forintot keresők száma pedig 2009-ben 570 ezer körül volt, 2012-ben már csak 230 ezer körül. Azért tűnt el ennyi ember a bruttó bérek szerinti alacsony jövedelemkategóriából, mert a kormány a 2009-es 71 500 forintról 2012-re bruttó 93 ezer forintra emelte a minimálbért.

Erre azért volt szükség, mert közben megszüntették az adójóváírást, amely korábban arra volt hivatott, hogy biztosítsa a minimálbér adómentességét. Pankucsi Zoltán a Magyar Nemzetnek azt mondta, számos esetben a gazdagabb családok alacsonyabb jövedelmű tagjait gazdagította a jóváírás, a kormány szerint ezért nem működött. A bérstatisztika azonban azt mutatja, hogy ott, ahol a gyerek után járó új adókedvezmény nem lépett be, az adójóváírás eltűnése igenis csökkentette a béreket (amelyet vagy pótolt a cég bérkompenzáció keretében, vagy nem).

Minél magasabb a bruttó és minél több a gyerek, annál nagyobb a nyereségForrás: Origo, NMH, KSH

Összefoglalva, a tendencia most is ugyanaz, mint 2009 és 2012 között: a gyerektelen kis jövedelműekkel szemben az egykulcsos rendszer nyertesei leginkább a sokat keresők, akik akkor dúskálhatnak csak igazán a pluszpénzben, ha sok gyereket is nevelnek.

A jómódúnak tekinthető, bruttó 500 ezer forintnál többet keresők száma a dolgozók 6 százalékát sem éri el, a 3 vagy több gyereket nevelők is csupán 6 százalékát teszik ki a dolgozóknak. Hogy a kettő metszetében hányan vannak, pontosan nem tudni, nagyságrendileg 7-10 ezer emberről lehet szó. Az világosan látszik, hogy a munkaerőpiacon aktívak néhány százaléka járt nagyon jól a rendszerrel.

A kormány célja az adókedvezménnyel Giró-Szász szavai szerint is a gyerekvállalás erősítése, kérdés, hogy ez a fajta megoszlás mennyire alkalmas elősegíteni ezt a célt. Bár még csak harmadik éve fut a rendszer, egyelőre nem történt demográfiai fordulat.

A bruttó 500 ezer forint fölött keresők átlagbére az NMH adatai szerint 2009-ben 818 ezer, 2012-ben 845 ezer forint volt. A kormány 2011-ben megszüntette a felső adókulcsot, és bevezette a bőkezű családi adókedvezményt, amely 99 ezer forint pluszt jelent három gyereknél. Ennek a két hatásnak köszönhető, hogy a jómódúak nettó átlagfizetése 402 ezerről 624 ezerre nőtt, ami több mint 55 százalékos többletpénzt jelent. Ez havi 200 ezer forint még akkor is tekintélyes összeg, ha figyelembe vesszük, hogy az élet 15 százalékkal drágább lett az évek során.

Néhány ezer család több százezerrel járt jobbanForrás: MTI/Czimbal Gyula

Egyenetlen reálbéremelkedés

Az újraválasztásáért küzdő kormány a "Magyarország jobban teljesít" elnevezésű kampányban feltüntette az átlagbér idei 4,6 százalékos emelkedését. Bár nem derül ki, pontosan melyik adatot értik átlagbér alatt a sok közül, abban igaza van a kormánynak, hogy idén emelkedik az átlagbér, ráadásul az alacsony infláció miatt az átlagfizetés vásárlóértéke is magasabb, mint év elején, vagy mint egy évvel korábban.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy örömünnepet lehet ülni, mivel tavaly 3,4 százalékkal csökkent a reálbér. Összességében 2009 és 2012 között 4 százalékkal emelkedett a fizetések vásárlóértéke. Ugyanakkor a jövedelmi bontásból kiderül, hogy e mögött jelentős különbségek állnak. Az alacsony jövedelműek gyerekszámtól függően többé-kevésbé, de rosszul jártak, a magas jövedelműek pedig - függetlenül attól, hány gyerekük van - jobban.