A bankok türelme elfogy

2013.10.17. 13:59

A nyolc magyarországi nagybankból kettőt vagy hármat öt éven belül el fog adni a tulajdonosa, de a bankrendszer többsége nem kerül magyar tulajdonba – erre szavazott a Budapesti Gazdasági Fórum jórészt bankárokból, vagy más pénzügyi intézmények szakembereiből álló közönsége a Portfolio.hu által szervezett konferencián. Szó volt hitelezési fordulatról, kiszámíthatóságról, és a jegybank által indított növekedési hitelprogram kockázatairól.

Ma nehéz külföldi bankot eladni, mert nehéz megtalálni az árat, amely összehozza az eladókat és a vevőket – mondta el Vojnits Tamás, a nemrégiben többségi állami tulajdonba került Takarékbank néhány hete megválasztott elnöke. Szerinte a magyar piacon nagyon sok szereplő van, sokkal több, mint Nyugat-Európában, ahol a bankolás alapvetően nemzeti, nemzetgazdasági játék.

Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója szerint két lépésben zajlik a banki konszolidáció: az első lépésben a piaci szereplők száma változatlan, de a súlyuk, a piaci részesedésük módosul – ezt látjuk most. A második lépésben viszont a szereplők száma is megváltozhat, de ez csak 2-3 év után következhet el.

Heinz Wiedner, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója úgy látja, hogy bár több bank van az eladók sorában, mint amennyi vásárló van, ez még legalább 5 évig így maradhat. Ma nem lehet kiszámolni az üzleti modellt, és nem lehet elérni az elvárt tőkearányos megtérülést, márpedig e nélkül nem érdemes bankot venni vagy alapítani, jegyezte meg.

„A türelem el fog fogyni a tulajdonosoknál, legyen az egy anyabank vagy a tőzsdei kisbefektetők tábora, ha középtávon sincs olyan modell, amely mellett megérné egy magyarországi befektetés”, fogalmazott Gyuris Dániel, az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója a bankokon kívül a rezsiszolgáltatókat is említve.

Ez egy nagyon szomorú forgatókönyv, szomorú következményekkel, mondta Gyuris. Azért is, mert szerinte a magyar piacon a sok bank ellenére verseny volt a vállalati és a lakossági piacon is, és ha most túl gyors lesz a konszolidáció, akkor annak az ügyfelek látják a kárát.

A jegybank növekedési hitelprogramjáról és a várható hitelezési fordulatról megoszlott a bankárok véleménye. Nagy Márton szerint, ha a nagybankoknál nem is javul a hitelezési hajlandóság, a kisebbeknél és a takarékszövetkezeteknél igen, ezért a kkv-k körében már látszik a hitelezési fordulat, a lakosságnál pedig 1-2 év múlva jöhet el.

Hasonlóan vélekedett Vojnits is, aki szerint a következő pár év a hazai kisvállalkozásokról fog szólni, az OTP-s Gyuris pedig arra számít, hogy az elmúlt évek elhalasztott lakáspiaci döntései miatt most már a magánszemélyek is (legalább 200-300 ezer család) kényszerhelyzetbe kerültek, ezért lakáshitelre lesz szükségük.

A beszélgetés egyetlen külföldi tulajdonú bankot képviselő részvevője volt a legpesszimistább: Heinz Wiedner ugyanis úgy látja, hogy az emberek még mindig a korábbi hiteleiket nyögik, a cégeknek pedig továbbra is alacsony a beruházási igényük, mert a jövőbeli kilátások alapján rossz a hangulatuk.