Nagy átalakulás előtt a bankszektor

2013.10.17. 14:37

Két-három hazai nagybank tulajdonosa is elhagyja a következő öt évben Magyarországot - véli a portfolio.hu Budapest Economic Forum közönségének kétharmada. A Portfolio.hu mai konferenciájának második, bankvezérekkel és pénzügyi vezetőkkel zajló panelbeszélgetésén eltérően ítélték meg a résztvevők a Növekedési Hitelprogramot, és azt is, várható-e hitelezési fordulat Magyarországon a közeljövőben, ha igen, mely szegmensekben. Egyetértettek viszont abban, hogy a növekedéshez kiszámítható gazdaságpolitika kell.

Reális-e pozitív hitelezési fordulatot várni Magyarországon?

Gyuris Dániel, az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója szerint igen: egyrészt a lakáspiacon óriási az elhalasztott kereslet, ami jelentkezni fog hiteligény formájában is, másrészt a Növekedési Hitelprogram reményeket ad. Heinz Wiedner (vezérigazgató, Raiffeisen) pesszimistább ennél: nem hiszi, hogy a közeljövőben pozitív hitelezési fordulat jön. Az eladósodott háztartások óvatosak a hitelfelvétellel szemben, a vállalatok esetében fontos lökést adott a Növekedési Hitelprogram és az alacsony kamatkörnyezet, de a jövő kiszámíthatósága és a külföldi tőkebeáramlás is elengedhetetlen lenne ehhez. Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója szerint a háztartási hitelpiacon 1-2 év kell még ahhoz, hogy fordulat jöjjön. A háztartások mintegy egyharmadának van hitele, nekik korrigálniuk kell a mérlegüket. A vállalati szektorban a Növekedési Hitelprogram viszonylag rövid időn belül fordulatot hozhat szerinte. Az egyes hitelintézeti szereplők eltérően viselkednek: a kis- és közepes bankoknál 15%-kal, a takarékoknál 5%-kal növekszik évente a hitelállomány, a nagyoknál viszont évről évre csökken. Szerinte nem fog javulni rövid távon a nagyok hitelezési aktivitása, a kisebbek pedig csak hosszú távon tudják ezt kompenzálni. Vojnits Tamás, a Takarékbank igazgatósági elnöke szerint csak pozitív fordulat jöhet mostantól: igaz, hogy differenciált, de látványos fordulat várható jövőre. A lakossági és a vállalati ügyfélkör egyaránt elhalasztott hitelkereslettel rendelkezik, de számottevő növekedés egyelőre inkább csak a kkv-któl várható. Az ő tőkeáttételük nemzetközi összehasonlításban sem nagy. A takarékszövetkezeti szektor hosszú távon válhat erős szereplővé.

Hogy alakul át a bankszektor a következő években?

A konferencia közönségszavazásán kiderült: a hallgatóság 68 százaléka arra számít, hogy a nyolc magyarországi nagybankból kettő vagy három bank tulajdonosa a következő öt évben elhagyja Magyarországot. Egy másik szavazás során a legtöbben, a résztvevők 44 százaléka mégis arra szavazott, hogy csak 2020 után, vagy soha nem kerül többségi hazai tulajdonba a bankszektor. Vojnits Tamás gyanúja, hogy nehéz lesz megtalálni azt az árat, amely a bankok esetében összehozhatja az eladót és a vevőt. Nem egyértelmű, hogy a külföldi akvizícióknak miben áll az értékteremtő ereje. Kevés a sikeres akvizíciós példa. Van még mit megtakarítani a költségek terén - említett egy másik lehetőséget a változásra. Nagy Márton kiemelte: a nagybankok részesedése jellemzően csökken, átrendeződőben van a piac, de még nincsenek jelentős kilépők és belépők. A leánybankok árazása mellett az akvizíciók lehetőségének mérlegelése során fontos szempont, hogy 10 milliárd euró fölött van még mindig az anyabanki források aránya, amit eladás esetén valahonnan pótolni kell. Bizonyos nagybankok esetében kizárt, hogy eladásra kerüljenek. Amíg a 150 százalék fölötti hitel/betét arányt nem hozzák le 100 százalék környékére, nem tudnak kilépni a piacról. Új szereplők csak közép- és hosszú távon jelentkezhetnek - vélte. Heinz Wiedner szerint a befektetők számottevő, körülbelül 15 százalék tőkearányos megtérülést szeretnének elérni, ezt azonban a jelenlegi környezetben bajosan tudják elérni. A következő öt évben lesznek változások szerinte akvizíciós téren is változások. Gyuris Dániel kétszintű változásokra számít: anyabanki összeolvadások érinthetnek hazai szereplőket, és van rá esély, hogy specializációt, profilváltást kereső átalakulás lesznek. A magyar bankszektor az elmúlt 10-15 évben igazolta szerinte a lakossági és a vállalati üzletágban is, hogy képes erős versenyre.

Növekedési Hitelprogram: mi várható?

A közönségszavazáson a legtöbben – 37 százalék – arra szavaztak, hogy 1000 és 1500 milliárd forint között alakul a program második, 2000 milliárd forintos keretösszegű szakaszának kihasználtsága. Nagy Márton Varga Mihálynak a csütörtöki Heti Válaszban megjelent interjújára reagálva úgy fogalmazott, a program egészét kell értékelni, nem pedig egy részét kiragadni. Az első szakaszról senki sem gondolta volna, hogy a programot szinte 100 százalékban kihasználják. A program második szakaszának sikerét az döntheti el, hogy 1. lesznek-e kockázatosabb ügyfelek is, akiket a 2,5% kamatmarzs mellett is meghiteleznek a bankok, 2. hogyan szerepelnek a garanciaszervezetek (bennük nagyon nagy kihasználatlan potenciált lát, javíthatnák a bankok a kapcsolatot velük), 3. mennyire eszmélnek fel a kis- és középvállalkozások. A növekedés növekedést szül (pénzügyi akcelerátorhatás), ez vonhatja majd magával a hitelezést – vélte. Heinz Wiedner szerint nagyon nehéz megítélni, mennyire lehet sikeres a program második szakasza. A vállalkozások számára nagyon vonzó a 2,5%-os finanszírozási költség, de nehéz megmondani, a kkv-k hány százaléka esetében képes a kockázati költség fedezésére ez az alacsony kamatszint. Gyuris Dániel szerint a Növekedési Hitelprogram második szakaszában csak 500-1000 milliárd forint "mehet ki" a program keretében 2014 végéig (ennek a sávnak is inkább az alsó széléhez lehet közel a végösszeg), az EU-s pénzek nagy része, amely lendíthetne a programon, ugyanis csak ezt követően érkezik meg. Mint mondta, hisz abban, hogy lehet még javítani a szabályozókkal a program feltételeit. A növekedést inkább a nagyobb beruházások lendítik fel, nem a kifejezetten szétterített programok. Vojnits Tamás a takarékszövetkezeti szektor átalakulása kapcsán úgy vélte: a maratoni futás 5. perce környékén járhatnak.

Török: „Átestünk a ló túlsó oldalára”

Török Gábor szerint az elmúlt 3 év legfontosabb jellemzője a politikai kormányzás Magyarországon, de már átestünk a ló túlsó oldalára, és a gazdaság autonómiájáért kell küzdeni. Jaksity György szerint az USA-ban történtek világítanak rá, hogy a politikához értők ma sokkal jobban értik, mi történik a gazdaságpolitikában, mint egy pallérozott közgazdász. Kisgergely Kornél, az NGM államtitkára vitatja, hogy önmagában az intézményrendszer problémái akadályoznák a felzárkózást.

Török Gábor arra a közönség körében végzett szavazási eredményre, amely szerint a következő négy évben átlagosan 1-2 százalékos magyar GDP-növekedés várható (ezt várta minden második konferencia résztvevő), úgy reagált: a politikai tervezés mindenhatóságának bizonytalanságai miatt nem tudjuk, hogyan fog reagálni a politika a következő időszakbeli gazdasági kihívásokra. Hozzátette: a politikai kormányzás eluralkodása miatt azt előrejelzési kérdésekre nem tudunk válaszolni, hiszen a politika a saját autonómiája alapján kezd viszonyulni a gazdasági kérdésekhez.

Kisgergely Kornél: igenis van esély a felzárkózásra

A pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár szerint igenis vannak olyan tényezők a magyar gazdaságban, amelyek a felzárkózás jelentős esélyére utalnak. Megjegyezte: mostanában közkedvelt az a közgazdasági nézet, hogy a felzárkózásunkat akadályozza az, hogy károk keletkeztek a magyarországi intézményrendszerben, amelyet a politika alakított így. Õ azonban vitatja, hogy önmagában emiatt valóban akadályok mutatkoznak a felzárkózásunkban, hiszen vannak közben olyan számszerű eredmények is, amelyek a gazdaság átalakulását, illetve azt a keretet teremtik meg, hogy igenis fel tudjunk zárkózni. Ilyennek említette az alacsony inflációt, illetve alacsony költségvetési hiányt. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: rezsicsökkentés nélkül is megvalósult volna a 3%-os jegybanki inflációs cél (a rezsivágás 1 százalékponttal mérsékelte az inflációt), és közben a magyar kormány tavaly befejezte a költségvetési konszolidációt.

Kisgergely Kornél elismerte, hogy bár a Világbank Doing Business jelentése szerint valóban hátracsúsztunk a versenyképességi ranglistán, de megjegyezte, hogy jóval mögöttünk van például Olaszország, amelynek az egy főre jutó GDP-je a kétszerese a magyarnak. Megjegyzése szerint vannak olyan tendenciák a világban, miszerint a gazdagodó országokban az intézményrendszerek minősége is javulhat. A helyettes államtitkár szavai szerint az elmúlt években tényleg szerény gazdasági teljesítményt tudtunk felmutatni a régiós versenytársakhoz képest és saját magunkhoz képest is, de válságos időket éltünk az elmúlt években (Lehman-válság, stb.). Szavai szerint rossz állapotban (30 kg súlyfelesleggel és másnaposan) érkeztünk a rajtvonalhoz, de voltak olyanok, akik elbuktak: ilyen például a görögök. A helyettes államtitkár szavai szerint "Magyarországnak sikerül célba érnie a maratonon" jelentős átalakulás mellett, amelyre példaként a nettó külső adósság jelentős esését, illetve például a magánszféra jelentős mérlegalkalmazkodását hozta.

Jaksity: a politikai folyamatok a meghatározók

Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. igazgatósági elnöke a gazdasági előrejelzések megbízhatósága, illetve megbízhatatlansága kapcsán a mostani amerikai fejleményeket hozta példaként. Meglátása szerint az USA fiskális vitái kapcsán a politikához értők ma sokkal jobban értik, mi történik a gazdaságpolitikában, mint egy pallérozott közgazdász. Nem lehet eléggé hangsúlyozni ma, mennyire meghatározó lett a politika a gazdasági folyamatok alakításában, különösen Magyarországon. Szerinte egy dolog lökheti vissza a gazdaságot, ez a hitelállomány alakulása. Ma azzal próbálkozik az ország, hogy javítsa a hitelkiáramlást. Az összefüggés egyértelmű: jövőre például az döntheti el a gazdasági növekedés konkrét mértékét, milyen mértékben kerül felhasználásra a Növekedési Hitelprogram. Hosszú távon azonban nem lehet hitelkiáramlási sokkokkal növekedést elérni, ez kontraproduktívvá válhat.

Chikán Attila: nem a gazdaság eredményessége a cél most

Mint azt lapunk tegnap megírta, Chikán Attila szerint a gazdasági szempontok „nem a megfelelő súllyal esnek a latba”. A kormány „kerül, amibe kerül” alapon próbálja megvalósítani céljait, és részigazságot hangsúlyoz, amikor a gazdaság egészének problémáit akarja kezelni. A szavazatmaximálás és a gazdasági realitások közötti eltérések különösen súlyosak egy olyan kormány esetén, amely elsődlegesnek tartja a politikai szempontokat. A szakember 1-2% körüli növekedést vár jövőre. Példaként említette: kétséges, hogy az alacsony inflációnak örülhetünk-e. A hosszú távú gazdasági akadályok között kiemelte az alacsony termelékenységet.