2012-ben a kormány bátorítására az áruházak megegyeztek a dinnye árában. Ez a klasszikus kartellhelyzet egy tavaly novemberi törvénymódosítás miatt már nem illegális, viszont az EU most eljárást indított miatta, mert a kartell akkor is rossz a fogyasztóknak, ha minden ágazati szereplő részt vesz benne.

Csütörtökön három ügyben indított kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság Magyarország ellen, ebből az egyiket az MTI forrásai szerint egy 2012 novemberi törvénymódosítás miatt.

Pócs János fideszes képviselő nyújtotta be azt a módosítást, amely a mezőgazdasági termékekre különleges szabályt hozott. Az Európai Unióban szigorú versenyszabályozás van, például tilos az árkartell, vagyis az azonos ágazatban működő cégek nem egyezhetnek meg arról, hogy milyen áron kínálják a termékeiket. Ez ugyanis azt jelentené, hogy a fogyasztó rosszabbul jár, mert a cégek kikerülhetnék azt, hogy a versenyben lejjebb vigyék az áraikat.

"A bizottság tájékoztatta Magyarországot arról, hogy miért gondolja úgy, hogy ez a módosítás sérti az uniós jogot. A magyar kormánynak most két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon" - közölte az MTI érdeklődésére Antoine Colombani, az Európai Bizottság versenyjogi szóvivője. Az EU-nak az nem tetszik, hogy a mezőgazdaságban a versenyhivatal korábban büntethette az árkartellt, az új szabályok azonban erősen korlátozták a hivatalt.

Minőséggel, ne árral

A képviselő azt gondolta, hogy a törvénymódosítással kiveszi a mezőgazdasági termékeket a szabályok alól, ha az minden ágazati szereplőre vonatkozik. Érvelése szerint - amely kiderül a törvénymódosítás indoklásából - nem lehet kartell az, ha minden ágazati szereplő jól jár. Azt, hogy ez így legyen, a vidékfejlesztési miniszter állapítja meg.

Pócs János maga is dinnyetermesztő. A kormány 2012-ben rávette az áruházakat, köztük az Auchant, CBA-t, Tescót, hogy egyezzenek meg a dinnye minimumárában, annál olcsóbban ne árulhassák - vagyis lépjenek klasszikus kartellre. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárást indított, de végül nem állapított meg kartellt, az eljárást lezárták, az áruházak idén mégsem vállalták már, hogy újra megegyezzenek az árakról.

Pócs János az Origónak pénteken azt mondta, a céljuk az volt, hogy a szereplők minőségben és ne az árral versenyezzenek. Szerinte külföldön sok helyen mérik a minőséget, és nem engedik a gyengébb minőségű árut a piacra - ez viszont gyakran Magyarországra jut. A képviselő szerint az áruházak éppen ezekkel a rossz minőségű termékekkel akcióztak, ami tönkretette a magyar termelőket.

Az áruházak 2012-ben 99 forintos kilónkénti ár alá nem vitték a dinnyét, de a képviselő azt állította, hogy magához az árszabályozáshoz nincs közük, arról a boltok állapodtak meg. "Nem a jelenlétünkben történt, de én is láttam, hogy nem mennek az ár alá, igazodnak egymáshoz" - mondta arra a kérdésünkre, hogy a kormány elfogadta-e ezt a piaci magatartást a láncoktól.

Az EU az önös érdekeit védi

A kartell a termelők védelmében született volna, hogy ne kelljen túl alacsony áron adniuk a dinnyét, de a képviselő szerint a fogyasztó is jól jár, mert a cél a minőségi élelmiszer kínálása. Pócs János maga is részt vett egy dinnyerazziában, 2012 nyarán, majd ősszel benyújtotta a törvénymódosítást, amely utólag teret nyitott a kartellezésnek.

A kartellvádra Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár annyit mondott, hogy „a Gazdasági Versenyhivatal is azt mondta, hogy én kartellezek. Igen? És akkor mit tudnak velem csinálni? Vagy a minisztériummal? Vagy a kormánnyal?” Az Európai Bizottság most úgy látja, ez a kartell sérti az uniós versenyjogot, mezőgazdasági termékek sem kivételek, így a dinnyeárban sem szabad megegyezni, hiszen ezzel a fogyasztók, például a dinnyevásárlók járnak rosszul.

Pócs János szerint azonban az "Európai Bizottság és egyes tagjai" csak az önös érdeküket és a profitjukat védik.