Döntött a kormány: az egyéni járulékokból is levonható lesz a családi adókedvezmény, a kormányszóvivő szerint 260 ezer család jár jól. A szóvivő nem beszélt az adócsomag több eleméről, de az Origo által megismert dokumentumban van szó bankokról és a szörp megadóztatásáról is.

„Az elmúlt három év egyértelműen bizonyította az egykulcsos adórendszer eredményességét… Az elmúlt három évben 1500 milliárd forintot meghaladó összeg maradt az embereknél, hiszen ennyivel kevesebb adót vont el az állam” – mondta pénteken Giró-Szász András kormányszóvivő.

A kormány döntött a családi adókedvezmény kiterjesztéséről, amely lényege, hogy a gyerekek után járó adókedvezményt már nem csak a 16 százalékos személyi jövedelemadóból, hanem az egyéni nyugdíj- (10 százalék) és egészségbiztosítási járulékokból (7 százalék) is le lehet vonni.

Korábbi cikkünkből kiderül, hogy egy 100 ezer forintra bejelentett, kétgyerekes dolgozó 17 ezer forinttal jár jobban, egy 500 ezer forintot kereső háromgyerekes dolgozó pedig 85 ezer forinttal. 125 ezer forint bruttó alatt két gyerek is elég a többletpénzhez, 125 ezer és 619 ezer forint bruttó családi jövedelem között viszont már három kell, efölött még több. Giró-Szász András szerint 260 ezer család fog jól járni a kiterjesztéssel.

A családi adókedvezmény kiterjesztése mellett apróbb könnyítéseket és két adóemelést rejt a jövő évi, még nem végleges adócsomag az Origo birtokába került tervezet szerint. A dokumentumról Giró-Szász András nem kívánt beszélni, annyit mondott, hogy péntek délután kerülhet fel a parlament elé.

Az Origo által megismert tervezet többek közt azt tartalmazza, hogy nem kell tranzakciós adót fizetni a bankkártyás vásárlások után, az első lakásvásárlásnál pedig az illetékre mindenkinek adnak részletfizetési lehetőséget. Könnyítenek a kkv-k működésén, de a magas cukortartalmú szörpökre is kivetik a csipszadót, a bankok pedig egy egyszeri adót kapnak a nyakukba, cserébe növelhetik az eredménytartalékukat.

A kormány ugyan megengedné a bankoknak, hogy felszabadítsák az általános kockázati céltartalékukat - ez összesen körülbelül 84 milliárd forintot is elérhet -, cserébe kérné az összeg 19 százalékát. A bankadót jövőre is fizetnie kell a pénzügyi szférának. A bank- és hitelkártyás fizetések utáni tranzakciós adóról viszont valószínűleg lemond az állam, hogy így harcoljon a feketegazdaság ellen.