A közszolgák béremelést követelnek

2013.10.19. 13:16

Az illetményalap húszszázalékos emelését követeli a közalkalmazottak szakszervezete, ennek elmaradása esetén újabb demonstrációkat szerveznek.

A hat éve változatlan 38 650 forintos köztisztviselői illetményalap húszszázalékos emelését követelte a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) szombaton, a fővárosban tartott demonstráción.

A megmozdulást a Millenáris Park előtt, a rendezvényközpont területén ReGeneráció elnevezéssel megrendezett kormányzati karrierexpóval egy időben tartották, a három egyesülni készülő szakszervezeti konföderáció - a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) - támogatásával.

Arra is fel akarták hívni a figyelmet, hogy a jelenlegi jövedelmi viszonyok mellett a fiatalok nem alapozhatják karrierjüket a köz szolgálatára.

Négy év, nulla forint általános béremelés

Boros Péterné, az MKKSZ főtitkára a mintegy félszáz aktivista részvételével megtartott demonstráción azt hangsúlyozta: a rendszerváltás óta példa nélküli, hogy egy teljes kormányzati ciklusban – mint amilyen a mostani, 2010-2014 közötti kormányzati ciklus – változatlan a köztisztviselői illetményalap, és a 2014-es költségvetés tervezetében sem szerepel az emelése. A 20 százalékos béremelés pedig a büdzsé csupán néhány ezrelékét jelentené állítása szerint. Az illetményalap emelésének elmaradása miatt az elmúlt hat évben a közszolgálatban dolgozók reálbére 25 százalékkal csökkent. Ennek következtében egyre többen nélkülöznek és szegényednek el. Ha továbbra sem teljesítik követelésüket, további demonstrációkat tartanak, nem fogadható ugyanis el több száz ezer közszolgálati dolgozó egzisztenciális leszakadása - mondta a főtitkár.

Székely Tamás, az ASZSZ elnöke úgy vélekedett: Magyarország azon az áron teljesít jobban, hogy a közszolgálatban dolgozókat "megnyúzzák". Ezért is vált szükségessé a három nagy konföderáció egyesülése érvelése szerint.

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke arról szólt, hogy Magyarországon súlyos a munkavállalók szegénysége és "botrányos", hogy sokszor még a teljes munkaidőben végzett munkáért kapott jövedelem sem elegendő a szerény megélhetéshez.

RE-ÁL-KE-RE-SET-NÖ-VE-LÉST!

A szakszervezetek 4,5 százalékos általános reálkereset-növekedést tartanak szükségesnek 2014-ben, és ezt fogják képviselni az erről szóló tárgyalásokon - jelentette ki. Ez, figyelembe véve a jövőre várható 2,5 százalék körüli inflációt, és azt, hogy az adótörvények lényegesen nem változnak, azt jelentené, 7 százalékos bruttó béremelésre tartanak igényt jövőre a szakszervezetek.

Varga László a SZEF vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az érdekegyeztetés "befagyasztása" után Kelet-Közép-Európában Magyarországon "a legdurvább a szakszervezetek jogfosztása". Ezért a szakszervezetek egyesítése révén szerezhető vissza a dolgozók érdekérvényesítési ereje - mondta az elnök. (A szuper-szakszervezeti összefogás a hírek szerint decemberre jöhet létre.)

A közszférában valóban nem volt általános bérfejlesztés ebben a kormányzati ciklusban, ezért sokaknak a reálbére jelentősen csökkent, de egy-egy szektorban volt bérnövelés. Az egészségügyben tavaly kezdődött (az orvosok, ápolók, asszisztensek kaptak), idén is volt, a tanárok pedagógus-életpályamodelljét idén szeptemberben vezették be, ami sok tanárnak nem jelentett egy fillér béremelést sem, de másoknak több pénz maradt a zsebében – ennek ára a kötelező óraszám emelése volt.