A legnagyobb Google-fejlesztés 2001 óta

2013.10.25. 11:03

A Google keresőmotorjának a legnagyobb fejlesztését vezették be a közelmúltban. A frissítés teljes szemléletváltást tükröz - szinte hihetetlen, hogy mégis észrevétlen maradt.

Lassan már annyi szolgáltatása és egyéb terméke van a Google-nek, hogy az ember hajlamos róla elfeledkezni, hogy alapvetően azért mégiscsak egy kereső-óriásról van szó. Persze mindez nem azért történik így, mintha magánál a Google-nél szorítanák háttérbe a cég főtevékenységét – távolról sem ez a helyzet. A Google keresőalgoritmusában naponta körülbelül 20 – 100 frissítést, fejlesztést, újítást vezetnek be (a valós számot természetesen szigorúan titokban tartják). Csak míg az egyéb termékek, mint az Android, a Google Glass, a Gmail vagy éppen a YouTube rendszeresen kerülnek a média figyelmének a középpontjába, addig ez a fejlesztés a háttérben, szinte magától értetődően történik.

A Hummingbird (kolibri) frissítés a Google legjelentősebb fejlesztése az utóbbi évtizedbenFotó: Wikipedia

Mára már az is egyre kisebb figyelmet kap – azt is jobbára néhány a technológia iránt érdeklődő szakembertől –, ha komolyabb szoftverfrissítéseket helyez üzembe a keresőcég. A tavalyi Penguin névre keresztelt frissítés is csak azért érte el a média ingerküszöbét, mert rengeteg, korábban jól teljesítő weboldalt érintett rendkívül hátrányosan. Korábbi sztároldalak csúsztak le a kereső találatai között, vagy tűntek el belőle teljesen a megváltozott algoritmusnak köszönhetően.

Szemléletváltás

A néhány héttel ezelőtt implementált frissítés, a Hummingbird (kolibri) még ennyi figyelmet sem kapott. Szinte a szakmai közösségen is teljesen észrevétlenül „csúszott át” – pont, mint egy dióméretű kismadár.

Pedig a Hummingbird a Google keresőmotorjának a legnagyobb mértékű frissítése és a legradikálisabb újítása 2001 óta. Igen – több mint tíz éve. A Hummingbird ugyanis teljesen radikális nézőpontváltást tükröz. És ezzel jól ráirányítja a figyelmet arra is, hogy a Google merre látja a továbbfejlődés útját.

De nézzük előbb, hogy mi történt.

A Google attól vált naggyá, hogy az algoritmusai és a mesterséges intelligenciája egyre pontosabban be tudta lőni, hogy egy-egy oldal miről is szól, és mennyire megbízható az azon elhelyezett információ. A legnagyobb versenytársainál, a Yahoo!-nál, és a Bingnél (amelyek egy idő óta egyesítették az erőiket, bár így sincs esélyük a Google nyomába érni) nagyságrendekkel jobban ki tudta szűrni a spameket, és precízebben tudta rangsorolni a találatokat a keresőkifejezéshez viszonyított relevanciájuk szerint.

Anélkül, hogy a részletekben elmerülnénk (amit egyébként sem tudnánk megtenni, hiszen egyetlen kereső sem publikálja az indexeléshez használt algoritmus részleteit, ráadásul ezek az algoritmusok tudhatóan több száz paramétert vesznek figyelembe), íme a néhány legfontosabb alapelv, aminek segítségével a Google képés volt megtartani, sőt növelni az előnyét.

  • Az oldalak relevanciáját nem kizárólag az oldal tartalma alapján, hanem az oldal környezete (első sorban az oldalra mutató linkek forrása és minősége) alapján határozta meg.
  • Könyörtelenül és egyre szigorúbban kiszűrte azokat a gyakorlatokat, amik gyaníthatóan az algoritmusának a manipulációjára irányultak.
  • Az így kapott megbízhatósági faktort (az oldalak PagRank-jét) az algoritmus organikus részévé tette. Egy megbízható oldalról származó link többet ért, mint egy kevésbé megbízhatóról származó. Ha a link szövege és a linkelt oldal tartalma kapcsolatot mutatott egymással, az többet ért, mintha ezek egymástól teljesen függetlenek voltak.
  • A felhasználói viselkedést (az oldalon a felhasználók által eltöltött időt, az oldalon belüli kattintások számát stb.) ugyanígy beleépítette a relevancia meghatározásába. Ahogy egyre több oldal használta a Google analitikai szoftverét, a Google Analytics-et, egyre többen használták a reklámhálózatukat, az AdSense-et valamint egyre több felhasználó maradt beloggolva a Google Accountjába, és engedte, hogy a gépére sütiket telepítsenek, a keresőmotornak egyre könnyebb dolga volt abban, hogy mélységben elemezze az egyes oldalak és a felhasználóik között meglévő viszonyt.

Ahogy láthattuk, a Google korábban arra fókuszált: vajon az adott oldalt megfelelően indexelték-e, a relevanciáját és a fontosságát elég precízen sikerült-e meghatározni.

Ez az, ami most gyökeresen megváltozott.

A Hummingbird frissítés ugyanis teljes szemléletváltást takar.

Most már nem az indexelt oldalak vannak a középpontban, hanem a kereső előtt ülő felhasználó. Ahelyett, hogy az egyes oldalakat próbálnák kulcsszavakhoz és keresőkifejezésekhez kötni, a Google most azt próbálja ugyanilyen kifinomult módszerekkel kielemezni, hogy a felhasználó, aki rákeres egy-egy kifejezésre pontosan mire is lehet kíváncsi.

Egy egyszerű példa: ha rákeresel arra, hogy „restaurants near me”, a Google már nem úgy végigfuttatni a keresést az adatbázisán, hogy szövegszintű egyezést keressen, hanem pontosan tudja, hogy a közelben keresel éttermet, és ezek közül fog javasolni.

Igen, mást fog javasolni, ha ezt a keresőkifejezést Budapesten írod be, és mást, ha Hamburgban.

És igen, a Google elég pontosan tudja, hogy éppen hol vagy.

Ez a változtatás persze első sorban nem azokat a felhasználókat érinti, akik hosszú, pontos kifejezésekre keresnek rá, a kereséseikben regionális kifejezéseket vagy egyéb kunsztokat használnak. Ha az a keresőkifejezésed, hogy "i may be bad but i'm perfectly good at it" lyrics Rihanna, akkor aligha fogsz komoly változást észlelni a találatokban.

A tapasztalat azonban az, hogy egyre kevesebben használják így a keresőt: egyre többen tesznek úgy, mintha a kereső egy olyan nagyon okos ember lenne, akinek konkrét kérdéseket lehet feltenni.

A „meddig van nyitva a tesco” keresőkifejezés a Tesco weboldalának az ünnepi nyitva tartás aloldalára mutat, pedig azon a „meddig” szó egyáltalán nem szerepel. (Az egy más kérdés, hogy ezt az aloldalt augusztus 20-a előtt frissítették legutóbb.

És hogy mi következik mindebből?

Persze semmi olyan, amin meg kellene lepődnünk. Az internetezésre használható mobiltelefonok terjedése után exponenciálisan nő a táblagépek száma – mára már többet adnak el belőlük, mint laptopból. A láthatáron vannak az okos-karórák, és ne feledkezzünk meg a Google Glassról sem, ami jövő március környékén kerül a boltokba.

Egészen egyszerűen arról van szó, hogy a Google alkalmazkodik a felhasználói szokásokhoz: a villamoson utazó internetezők egyrészt nem tudnak sokat gépelni, másrészt pedig nagyon fontos nekik, hogy precíz, hely-specifikus információhoz jussanak a lehető legegyszerűbben.

A mobilitást követni kell, a felhasználókat (és persze a hirdetőket is) mind jobban ki kell szolgálni.

A Google nincs egyedül abban, hogy tudja – a jövő iránya a mobilitás. Csak – mint már korábban is olyan sokszor – megint néhány lépéssel a többiek előtt jár.