Így húztak el mellettünk a szlovákok

Bérlemaradás
Vágólapra másolva!
Hét éve még 25 százalékkal többet vitt haza egy magyar alkalmazott, mint egy szlovák. Ma már a magyarok irigykedhetnek, mert a szlovákok nemcsak beérték őket, de 10 százalékkal többet is keresnek. A kétezres évek elején a cseheknél is jobban éltünk, a lengyelek pedig messze mögöttük kullogtak, de mostanra sereghajtók lettünk a négycsapatos versenyben. A kilátások pedig egyáltalán nem biztatók.
Vágólapra másolva!

Megegyezik a magyar és a szlovák fizetés; Jóval többet keres a szlovák, mint a magyar – ezek a címek az Origón jelentek meg. A két cikk megjelenése között pedig alig négy év telt el.

Nem reprezentatív, főként a versenyszférára támaszkodó felmérések és a hivatalos statisztikák is jól mutatják, hogyan hagyták le a hasonló helyzetben lévő országok – Csehország, Lengyelország, Szlovákia – bérei a magyar béreket. Magyarország ebben is a régió sereghajtója lett.

Lemaradnak a magyar bérek Forrás: Origo

Ma átlagosan havi 50 ezer forintnak megfelelő euróval több pénzt keres egy szlovák, és 75 ezer forintnak megfelelő cseh koronával több a bruttó bére egy cseh alkalmazottnak – ezt mutatják a reprezentatívnak nem nevezhető, de széles körű felmérésnek tekinthető Fizetesek.hu adatai. A Workania állásportál által működtetett honlapon önkéntes alapon, anonim módon bárki megadhatja, hogy mennyi a bruttó fizetése, ez után pedig visszacsatolást kap a bérhelyzetéről, látja, hogy máshol mennyit keresnek a kollégái.

Bérlemaradás Forrás: Origo

Hasonló kép rajzolódik ki egy másik felmérésből is. A Hay Group kérdőíveit főként multinacionális vállalatok, tehát nagyobb cégek töltik ki, de kisebb számban helyi vállalatok is részt vesznek a felmérésben. Ezért az eredmények inkább a gazdaság prosperáló szeletéről adnak képet.

A vállalati hierarchiában középen elhelyezkedőknél ez a helyzet Forrás: Origo

A vállalatoknál dolgozókat három csoportja osztja a felmérés: 1. középvezetők, 2. szakértők, 3. adminisztratív területeken dolgozók és fizikai munkát végzők. Ugyanaz a minta figyelhető meg mind a három csoportnál: a versenytársak folyamatosan dolgozzák le bérhátrányukat, és hagynak le minket. A magyar szakértők és a középvezetők fizetése már csak a szlovákokét előzi meg, de ők is rohamtempóban közelednek.

A magyar kétkezi munkás keres a legkevesebbet a jól menő cégeknél Forrás: Origo

A vállalati hierarchia alján lévők mindhárom országban jobban keresnek, mint nálunk: a csehek 25 százalékkal többet kapnak, mint a felmérésben részt vevő cégeknél dolgozó magyarok.

A hivatalos, országos adatok is megerősítik az eddig leírtakat.

Havi országos bruttó átlagbérek forintra átszámítva Forrás: Origo

Ezek ráadásul nem is azt mutatják, hogy mennyit visz haza a munkavállaló. A fenti adatok a bruttó bérekre vonatkoznak, Magyarországon pedig többet vonnak le a bruttóból, mint a régió velünk versengő országaiban. Ez különösen igaz volt pár évvel ezelőtt – mostanra a 16 százalékos egykulcsos adó miatt valamelyest javult a helyzet a levonások terén. Azonban még így is lemaradunk, és leszakadunk a régiós országokhoz képest.

A nettó bérben mindjárt az utolsók leszünk Forrás: Origo

Míg 2006-ban csak a cseh nettó átlagfizetés volt magasabb (úgy tíz százalékkal) a magyarnál, 2012-re oda jutottunk, hogy egy cseh dolgozó a magyarnál bő 40 százalékkal többet keres (az adatok az EU statisztikai hivatala, az Eurostat adatbázisából származnak). A szlovákok is elléptek tőlünk: 2006-ban még 25 százalékkal kevesebbet keresett egy szlovák, mint egy magyar, most viszont már 10 százalékkal több a szlovák nettója. A lengyelek folyamatosan dolgozzák le a hátrányukat, ami idén vélhetően el is tűnik. Így hét év alatt stabil másodikból negyedikek lettünk a nettó bérek tekintetében.

A leszakadásunk hét éve kezdődött. Előtte stabilan többet keresett egy magyar átlagdolgozó, mint bármely más munkás a régióban. Akkor indult a magyar gazdaság vesszőfutása is: a túlköltekező állam és az erőltetett hitelfelvétel miatt, vagy annak árán, a magyar gazdaság a kétezres évek közepéig lépést tartott a régiós vetélytársak gazdaságával, de 2006-ban jött a kijózanodás.

Az újraválasztott Gyurcsány-kormány az - általa okozott - óriási költségvetési hiányt lefaragó megszorításba kezdett, ami visszavetette a gazdasági növekedést. 2008-ban beütött a világgazdasági válság, és azt is leginkább a legyengült magyar gazdaság sínylette meg. Szembetűnő, hogy a lengyel gazdaság ekkor sem került recesszióba, és a válság előtt hihetetlen tempóban szárnyaló szlovák gazdaság is csak 2009-ben torpant meg, aztán újra beindultak a gazdaság motorjai.

A magyar gazdaság agóniája viszont azóta is tart: a 2010-ben hatalomra került Fidesz-kormány ideje alatt is a magyar gazdaság teljesített a legrosszabbul. Az idei lehet – hosszú időszak után – az első év, amikor nem így lesz: az Európai Bizottság előrejelzése szerint a cseh GDP visszaeshet, a magyar kissé nőhet.

A régiós gazdaságok éves teljesítménye Forrás: Origo

Szembetűnő a gazdaság és a bérek együttmozgása, ami persze érthető: ha nincs gazdasági növekedés, nem vásárolnak az emberek, nem megy jól a cégeknek, akkor nincs miből bért emelni. Az ország fejlettségét jelző, egy főre eső GDP-t is vásárlóerő-paritáson érdemes nézni, és figyelembe venni, hogy az adott valutában megtermelt értékből vagy kapott fizetésből mennyit lehet vásárolni.

Ezekből az adatokból is világosan kirajzolódik, hogy a környező országok vagy gyorsabban fejlődnek, mint a magyar gazdaság, vagy már most is fejlettebbek. Előnyüket pedig tartják vagy növelik.

A folyamatos visszacsúszásunknak oka, de csak kisebb részben, a forintgyengülés is - ha ugyanis a forint gyengül, az önmagában is leértékeli a magyar béreket. Ha például az euró árfolyama 250 forint, 1000 eurót keres egy külföldi, egy magyar pedig 250 ezer forintot, akkor a bérük megegyezik, mert forintban mérve a külföldi keresete szintén 250 ezer forint. Ha viszont az euró erősödik, a forint gyengül, az euró ára 270 forint lesz, akkor a külföldi munkás bére forintban kifejezve 270 ezer forintra ugrik. A vizsgált időszakban, 2007-2012 között az euró ára 250 forintról 290 forint fölé ment, és a cseh korona is erősödött a forinttal szemben: az időszak elején 9, végén 11,5 forintot ért 1 korona. A lengyel zlotyval azonban lényegében szinkronban mozgott a forint, kisebb-nagyobb ingadozások ugyan voltak, de az árfolyam alapvetően 68-69 forint körül mozgott. Vagyis a cseh és szlovák bérek magyarokat elhagyó növekedése a forintgyengülés miatt is következett be, de a lengyel bérek emelkedése az árfolyamváltozás nélkül történt.

Utolértek, lehagytak minket Forrás: Origo

A kilátások a magyar dolgozók számára nem kecsegtetnek sok jóval. A magyar gazdaság növekedési potenciálja nulla és fél százalék közé esett. Ennek egyik fő oka a beruházási ráta zuhanása, ami mögött a felerősödő jogbizonytalanság, a váratlanul előjövő megoldások – például a végtörlesztés vagy az idén júniusban hozott, a makroelemzőket is meglepő újabb megszorítócsomag – és az egyes ágazatoknak nagy terhet jelentő szektoradók állnak. A másik ok – ettől nem függetlenül – a banki hitelezés lefagyása. A harmadik pedig az, hogy az eladósodott lakosság folyamatosan fizeti vissza a hiteleit, és óvatos.

A kormány forgatókönyve szerint a magyar gazdaság lassan magasabb fokozatba kapcsol, és 2–3 százalék közötti növekedési pályára áll. Ezzel szemben a pesszimistábbak – így például legutóbbi előrejelzésében a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest vagy az Európai Bizottság – nem jósolnak 1 százaléknál lényegesen erősebb GDP-bővülést középtávon. Arra alapoznak, hogy az embereknek nincs pénzük lényegesen többet költeni, sok a munkanélküli, a vállalatok pedig a bérek óvatos emelésével gazdálkodják ki a rájuk rakott plusz adókat. Jövőre csak két nem tartós lépés, az újabb rezsicsökkentés és a jegybank nullaszázalékos hitelprogramjának újabb szakasza dobja meg kissé a magyar gazdasági növekedést.

Így válik érthetővé, hogy a kormány miért a rezsicsökkentés útját választotta. A magyar közműszolgáltatói árak ugyanis nem magasak a környező országokban lévő árakhoz képest. A magyar bérekhez viszonyítva azonban már drágának mondhatók, és a magyar vásárlóerő uniós összevetésben is hátul kullog.

A magyar bérek meglódulására aligha lehet számítani, ráadásul sokkal több munkahely sem lesz: a versenyszférában alig jönnek létre új munkahelyek.

A kormány ahhoz alig tudta hozzásegíteni a magyarokat, hogy több jövedelmük és pénzük legyen. Maradt az, hogy a törvényileg kikényszerített rezsicsökkentéssel a kiadásaikat próbálja lefaragni.