A te céged is hozzáfér a csúcstechnológiához

A felhőalapú szolgáltatások a technológiák demokratizálódását hozzák
Vágólapra másolva!
A felhő már nemcsak hájp, hanem tényleg elterjedt, mondja Vass Gábor, a Microsoft kkv-ügyfelekért felelős vezetője. Ma már nincs olyan cég, amely túl kicsi lenne ahhoz, hogy hozzáférjen a nagyvállalatoknál megszokott csúcstechnológiákhoz.
Vágólapra másolva!

„A felhőalapú szolgáltatások területén az elmúlt 12 hónap hozta meg az áttörést,” mondja Vass Gábor, akivel annak apropóján beszélgettünk, hogy a Microsoft jövő év tavaszától megszünteti a tizenkét évvel ezelőtt debütált (és a mai napig rendkívül népszerű) Windows XP operációs rendszer támogatását.

„Ma már teljesen más az a fajta környezet, ahogy dolgozol, ahogy telefonálsz, ahogy az alkalmazásaidat használod, és ahogy a munkád és a magánéleted összekapcsolódik az eszközeid szintjén,” mondja a szakember arról, hogy miért szükséges a felhasználói igények és szokások változását követve „nyugdíjazni” azt az operációs rendszert, aminek az elterjedtsége a kis- és középvállalkozások körében továbbra is körülbelül 34 százalék.

Megszokott környezet

Vass Gábor: a felhőalapú szolgáltatások a technológiák demokratizálódását hozzák Forrás: LinkedIn

Eközben azonban az okostelefonok és a táblagépek elterjedésével az otthoni környezetben már egészen más felhasználói élmény válik elvárássá. Ezt az elvárt színvonalat pedig egyre többen szeretnék viszontlátni (és használni) munkahelyi környezetben is.

„A Windows 8 arról szól, hogy az otthoni felhasználók számára megszokott technológiák (köztük az érintőképernyő, az egyszerű telepítések, a felhasználóbarát kezelőfelületek) a munkahelyi környezetet is elérték,” mondja ezzel kapcsolatban Vass Gábor. Szerinte az évente értékesített másfélmillió okostelefon felhasználóinak többsége most jutott el odáig, hogy ne csak játszani, fényképezni, olvasgatni, vagy Facebook-ozni használja a telefonját, hanem rájöjjön arra, hogy – legyen szó dokumentumszerkesztésről vagy akár a kollégákkal közös munkáról –, ezeken az eszközökön már a munkahelyi feladatainak nagy részét is el tudja végezni.

A cégeknek eközben alkalmazkodniuk kell egy olyan környezethez, ahol a munkavállalók szívesen használják a saját eszközeiket munkahelyi célokra, ha cserébe az otthon megszokott szolgáltatásokat és kényelmi funkciókat az irodában is elérik. „Aki egy telefonra egy alkalmazást három másodperc alatt letölt, az nagyon nehezen fogadja el, ha egy céges alkalmazás telepítésére akár hetekig várni kell,” illusztrálja Vass Gábor ezt a jelenséget egy mindannyiunk által jól ismert példával.

Az operációs rendszer változásán túl a felhőalapú alkalmazások térhódítása az a másik trend, ami már nem csak az elméleti viták szintjén van jelen. Az igazgató szerint „most jött el az a pillanat, hogy már nincs olyan típusú és olyan méretű kkv-s cég, amelyből ne lenne példa arra, hogy már migráltak felhőalapú szolgáltatásra.”

„Azon túl, hogy az elmúlt év során megháromszorozódott az érdeklődés a felhő iránt, a kétfős mikrovállalattól elkezdve a százfős középvállalatig, a pékségtől az ügyvédi irodáig, a gyártóktól a mezőgazdasági cégekig rendkívül széles vertikumban jönnek azok a példák, amik hétköznapi valósággá teszik a felhőszolgáltatások felé tartó migrálást,” magyarázza Vass Gábor.

Demokratizálódás

A váltás melletti érvekkel kapcsolatban a kkv-k döntéshozóinak ugyanis komoly felelősséget kell vállalniuk: a költségcsökkentés részét elég hamar megértik a cégek, de sok olyan, biztonsággal, technológiával kapcsolatos kérdés merül fel, ami távolról sem kínál egyértelmű válaszokat.

Vass Gábor szerint azonban a tavalyi évtől kezdődően minden területről jöttek olyan vállalkozások, akik már meggyőződtek a felhőszolgáltatások biztonságáról és megbízhatóságáról – köztük olyan „érzékeny” területekről is, mint például a pénzügyi szolgáltatók vagy a biztosítók.

Fontos tendencia, hogy a felhőszolgáltatások elterjedése a technológiák demokratizálódását hozza. Ezeknek a szolgáltatásoknak a segítségével ugyanis a kkv méretű cégek is nagyvállalati informatikai megoldásokhoz férhetnek hozzá.

A gyakorlatban tehát ez a folyamat a nagyvállalati (és korábban kizárólag nagyvállalatok számára elérhető árú) IT leszivárgását jelenti a kkv-szektorba. „Egy húszfős cég ma már a legkomolyabb nemzetközi cégek levelező vagy adattároló rendszerét tudja használni havidíjas rendszerben,” magyarázza Vass Gábor.

A havidíjas konstrukciók további nagy előnye – főleg a jellemzően forrásszűkében lévő kis- és középvállalati szektornak –, hogy az átállás nem igényel egyszeri, nagyobb beruházást.

„A beruházás-alapú üzemeltetésből a cégek egyre inkább mennek át abba a modellbe, hogy havidíjas alapon használják az IT-szolgáltatásokat.” Vass Gábor szerint a folyamat hasonló, mint a mobileszközök területén, ahol egy szolgáltatásra való előfizetés mellé szimbolikus összegért (de legalábbis a piaci ár töredékéért) kapnak eszközt a felhasználók. A hétköznapi használat során pedig egyre kevésbé kell foglalkozni, hogy az igénybe vett szolgáltatás alatt milyen „vas” van – ugyanúgy, ahogy a mobiltelefon használatakor sem foglalkozunk azzal, hogy a telefontársaság mikor cseréli az átjátszó-tornyokat.

Mindezt a folyamatot természetesen egy radikális árcsökkenés is kíséri: míg korábban egy üzleti felhasználó vett egy PC-t az irodába, egy laptopot, amit az üzleti útjain használt és egy táblagépet, amit otthon a kanapén nyomkodott, addig mára egy univerzális eszköz, ami mindhárom funkciót „tudja”, körülbelül annyiba kerül, mint korábban a háromból az egyik.

A vállalkozások döntéshozói közül egyre többen látják be, hogy csakúgy, mint a szoftverek és a telekommunikációs szolgáltatások esetében, hardverekből is érdemes „csomagot” venni – egy-egy ilyen többfunkciós szerkezet ugyanis a nap végén több százezres megtakarításokat jelenthet a cég büdzséjében.