200 millió forintos beruházással bővítette PET-palack feldolgozó és újrahasznosító üzemét a Sárvári HUKE Kft.

Mint Rudolf Wiedner, a HUKE-cégcsoport tulajdonosának szavaiból kitűnik, a sárvári üzem biztatóan teljesít. Wiedner elmondta, hogy 2008 óta 60 ezer tonna PET-palackot hasznosítottak újra, a fejlesztésekkel az üzem éves kapacitása eléri a 18 ezer tonnát. Minden gyártási mellékterméket felhasználnak: a címkékből komposztládákat, a zárókupakokból pedig tetőcserepet gyártanak, de még a PET-palackok mosásánál használt vizet is szűrik, tisztítják és újra felhasználják.

A beruházásnak pontosan a feléből épült a csarnok, a másik 100 millió forintot olyan gépsorba fektették, amely képes a szemétből kiválogatni nemcsak az alumíniumot és a vasat, hanem a műanyagok között is különbséget tesz, így a darálás után egy magasabb minőségű másodlagos nyersanyaghoz jutnak.

Az új csarnokot és berendezéseit Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetvédelemért felelős államtitkára adta át. Mint mondta, az évente keletkező 6 millió tonna lakossági hulladék több mint kétharmadát újra lehetne hasznosítani, a reménytelen maradékból pedig évi 600 ezer tonna RDF-nek nevezett fűtőanyagot lehetne előállítani, amit a cementgyárakban, széntüzelésű erőművekben égethetnek el, környezetbarát módon.
Az államtitkár tájékoztatott, PET-palackból évente hozzávetőlegesen 6 milliárd darab palackot állítanak elő Magyarországon, de ennek a mennyiségnek alig 30 százalékát gyűjtik össze és hasznosítják. Ezen segíthet, hogy a jövőben a PET-palackok is betétdíjasak lesznek, így a lakosság is érdekelt lesz abban, hogy a palackokat visszaváltsa, egyben a begyűjtés és szétválogatás költségei is csökkenni fognak. Elmondása szerint a nagyobb elárusítóhelyeket kötelezik majd a betétdíjas palackok visszavásárlására, a kisebb üzletek közelében pedig olyan automatákat helyeznek ki, amelyek visszaadják a pénzt, vagy olyan blokkot nyomtatnak, amely alapján a betétdíj levásárolható lesz.

Illés Zoltán szólt arról is: mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a lakossági hulladékban minél nagyobb arányban csökkenjen a fel nem dolgozható és el nem égethető műanyagok aránya, ezt szolgálta az a korábbi rendelkezés, hogy a műanyag bevásárló zacskókra termékdíjat vetettek ki, és ezért szorgalmazzák azt is, hogy a gyártók csak olyan palackokat állítsanak elő, amelyeknek még a címkézése sem tartalmaz műanyagot.

A környezetvédelmi államtitkár szavai szerint évente 120-150 milliárd forintos üzlet van a lakossági hulladékban, de profitot ma már az újrafeldolgozás és az újrahasznosítás hoz. Az állami szerepvállalás növelését szorgalmazta az államtitkár a hulladékgazdálkodás területén: az összes ezzel foglalkozó közműcéget állami tulajdonba lehetne venni, ha a kormányzat úgy döntene, hogy a következő négy évben évi 50 milliárd forintot szán erre a célra. Hangsúlyozta: ezen szolgáltató cégek nonprofit működtetése és a keresztfinanszírozás lehetővé tenné, hogy egyetlen kistelepülés se maradjon ellátás nélkül, mindenütt közel azonos áron legyen elérhető a lakossági szemétszállítás.