Az elektronikus számlázás egész iparágakat lendít fel

Az e-számla néhány előnyét már sorra vettük a korábbi írásainkban. A mostani cikkünkben azt járjuk körül, hogy az új adminisztrációs forma hogyan tud igazán nagy hatást gyakorolni a piac egészére.

Az elektronikus számla alapvető és látványos előnyeit könnyű megérteni. Nincs nyomtatási költség, nincs papírköltség (és még fákat sem kell kivágni), nem kell a postán sorbaállni, és ami talán a legfontosabb: nincs postaköltség. Egyedül ezzel az utolsó tétellel egy több mint százforintos megtakarítás érhető el (hiszen a hagyományos, papír alapú számlákat legtöbbször ajánlva, térti vevénnyel szokták feladni). Ez a költség ráadásul (a sorbaállás emberi erőforrás költségével szemben) számlánként jelentkezik, tehát egy nagy számlaforgalmat bonyolító cég esetében akár valóban tetemes összegre rúghat.

Mindez pedig különösen akkor probléma, ha a nagy számlaforgalom viszonylag kisösszegű számlákból áll össze, hiszen ilyenkor a kiszámlázott ár vagy szolgáltatási érték jelentős részét viheti el a számlázással járó többletköltség. Pláne, ha az eredeti termékhez vagy szolgáltatáshoz szállítási költség amúgy egyáltalán nem kapcsolódna.

Mint például a letöltött szoftverek vagy online igénybe vehető szolgáltatások területén.

Ezek voltak azok az iparágak (és tágabb értelemben véve az egész e-kereskedelem), amelyek az elektronikus, fájl-alapú számlák elterjedésével korábban soha nem látott lendületet vehettek.

Hatalmas lendület

„Az e-kereskedelem számára hatalmas lendületet adott, amikor a számlázáshoz kapcsolódó fizikai postaköltség végleg eltűnhetett,” mondja Stygár László, a Számlázz.hu online számlázórendszert üzemeltető KBoss.hu Kft. társalapítója, hozzátéve, hogy ez különösen azóta lehet így, mióta az EU jogrendszeréhez alkalmazkodva minden egyéb – a papíralapú számlához kötődő – szabályozást is eltöröltek. Így természetesen ma már nem kell aláírni és lebélyegezni a számlákat, hiszen az elektronikus számlák esetében ez lehetetlen lenne, sőt, a mai technológiákkal már a papíralapú számlák esetében sem jelent egy aláírás vagy egy bélyegző garanciát a számla eredetiségére.

Korábban a hasonló, kisértékű, fizikai szállítást nem igénylő szolgáltatások igénybevételéhez az egyetlen illetve a leginkább kézenfekvő megoldás az emelt díjas SMS-sel való fizetés volt. Ez terjedt el például a 2000-es évek elején rendkívül népszerű mobilos operátorlogó-letöltésekkel, majd később a mobiljáték- és csengőhang-letöltésekkel is. Ebben a az esetben a számlázás nem külön fizetésenként, hanem a telefonszámlához kapcsolódva, havi elszámolással történt. A szolgáltató szempontjából persze komoly áldozatot jelentett ebben a rendszerben, hogy az adminisztráció alól való mentességért cserébe a mobilszolgáltatók akár a bevétel 60-80 százalékát is maguknál tartották, és csak egy viszonylag kis szeletét küldték tovább az eredeti eladónak.

Az elektronikus számla intézménye alapjaiban formálta át ezt az iparágat. Legyen szó akár szoftver, akár más fájlletöltésről, akár internetes hozzáférés-vásárlásról vagy bármilyen olyan online szolgáltatásról, amely viszonylag kis értékben, fizikai áruszállítás vagy az ügyfél és a szolgáltató konkrét találkozása nélkül adható, ma már az elektronikus számla megfelelő elszámolási eszközt ad.

Fordulópont

„Számlázz.hu rendszerében idén először fordul meg az elektronikus- és a papíralapú számlák aránya,” hívja fel a figyelmet Stygár László. Míg korábban ebben az online rendszerben is a papíralapú számlák nyomtatása volt túlsúlyban, ma már a trendvonalak találkoztak, és az ügyfelek némileg több e-számlát, mint papír alapú számlát állítanak ki a rendszer segítségével.

Ezzel együtt az online számlázórendszert használó cégek egyelőre a magyar piac elenyésző töredékét alkotják. Iparági becslések szerint a hazai gazdasági környezetben – a nyilvánvaló előnyök ellenére – az elektronikus számlák aránya továbbra is maximum 0,5 százalék.

Miközben ez a szám rendkívül alacsonynak tűnik, és valóban, nemzetközi összehasonlításban is viszonylag alacsony – érdemes megjegyezni, hogy egyelőre a nemzetközi „számlapiacot” is döntően a papíralapú számlák uralják.

Az EU előrejelzései szerint az unión belül körülbelül tíz év kell még ahhoz, hogy az elektronikus számlák aránya elérje a 40 százalékot.