Turbófokozatban a takarékszövetkezetek államosítása

2013.11.18. 15:23

Magasabb fokozatba kapcsolt a kormány a takarékszövetkezetek államosításánál egy új törvényjavaslattal. Gyakorlatilag feljogosítja az államot arra, hogy elvegye a tulajdonosoktól, ami az övék.

Technikailag a parlament (amennyiben a törvényjavaslat hatályba lép és kihirdetésre kerül) egy állami szervet, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetét jogosítja fel arra, hogy akár egy évre is felfüggessze a takarékszövetkezetek tulajdonosainak szavazati jogát a saját tulajdonukat képező takarékszövetkezetben. Ez azt jelenti, hogy ez idő alatt a tulajdonosok nem gyakorolhatják a tulajdoni jogukat, sőt, a szervezet azt is megtilthatja, hogy eközben kifizessék a betétesek pénzét.

Az unorthodox intézkedések bevezetésére a törvényjavalat szerint különösebb indoklásra nincs szükség: elég, ha az állami csúcsszerv úgy ítéli meg, hogy a tulajdonosok tevékenysége vagy befolyása „veszélyezteti a szövetkezeti hitelintézet megbízható, biztonságos működését”.

A felfüggesztés időtartama alatt a takarékszövetkezet sorsáról a "többi tulajdonos és takarékszövetkezeti vezetők" döntenek, tehát az is megtörténhet, hogy a takarékszövetkezetet felszámolják, betéteit pedig áthelyezhetik a Takarékbankba.

Képünk illusztráció

A további jogosítványok között szerepel, hogy az integrációs szerv előírhatja a takarékoknak az eszközeik eladását, meghatározhatja a takarékszövetkezet által kiköthető kamat legnagyobb mértékét, emellett korlátozhatja és megtilthatja a takarékok és a tulajdonosaik közötti ügyleteket, valamint azt, hogy a szövetkezet adósságot vállaljon. Arra pedig természetesen már hónapok óta lehetősége van, hogy a takarékszövetkezetek vezetőit felfüggessze.

Törvények felett

Ha a fentiekből nem lett volna teljesen világos, a a szervezet több szempontból is a törvények fölött áll: vezetői a kormányzati ciklusokon átívelően, hét évre kapnak mandátumot, a beszerzéseire nem vonatkozik a közbeszerzési törvény, így például van esély arra, hogy titokban maradjanak azoknak a kedvezményezettjei és pontos összegei.

A szokatlan és egy irányba mutató intézkedések hátterében az áll, hogy a kormány a szétszabdalt takarékszövetkezeti rendszer helyett egyetlen, állami tulajdonú szervezet üzemeltetését szeretné átverni a piacon.

Az érveik szerint a jelenlegi, szétszabdalt, magán tulajdonban lévő takszövök nem tudnak versenyképesen és gazdaságosan működni, ezt csak úgy lehetne elérni, ha a kis szervezetek állami irányítás alatt egyesülnének. A kormányzati várakozások szerint ráadásul a magyar gazdaságnak szárnyat adna, ha a takarékszövetkezetekben őrzött betétállományt egy központi szervezeten, a Takarékbankon keresztül lehetne hitelként kihelyezni.

Elemzők ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy az egységes, állami takarékszövetkezet felállítására vonatkozó elképzelés - ugyanúgy, ahogy a létrehozásához véghez vitt gyakorlat, ami figyelmen kívül hagyja a magántulajdon szentségét - kísértetiesen hasonlít az 1958-as kolhozosítási mozgalomra. Az akkori érvrendszer a korabeli kisbirtokokat állította be korszerűtlennek és hatékonytalannak, és az állami irányítású tsz-ek felállításában, és a magántulajdonuktól megfosztott birtokosok erőszakkal való tsz-be kényszerítésében látták a hatékonyság és a fejlődés irányát.