A felső húsz százalék degeszre nyerte magát az egykulcsossal

Az adózók alsó héttizede veszített az egykulcsos adózással, a felső tíz százalék nagyon sokat nyert. A három- vagy többgyerekesek közül vannak szép számmal olyanok, akik szomorodhatnak, hiába a családi adókedvezmény. Így néz ki az elmúlt három év a személyi jövedelemadó átszabásának szempontjából.

Az adózók 70 százaléka rosszul járt a mostani kormányzati ciklus adóváltozásaival, amelyek a személyi jövedelemadóban történtek, mutatta ki az Állami Számvevőszék által gondozott Pénzügyi Szemlében megjelent tanulmányban Virovácz Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tudományos munkatársa és Tóth G. Csaba, a Debreceni Egyetem PhD-hallgatója.

Ezen három év alatt a kétkulcsos adóból egykulcsos, 16 százalékos szja lett, eltűnt a szuperbruttósítás és az adójóváírás, bejött a családi adókedvezmény – utóbbit épp a tegnapi döntéssel terjesztették ki a járulékokra is, hogy elsősorban az alacsony keresetűeknek kedvezzenek.

Utóbbiaknak szükségük is van erre, mert az elmúlt három évben nem az ő kedvükben járt a kormány. Az adózókat jövedelmük alapján tíz csoportba sorolták. Az első hét jövedelmi tizedbe tartozók mind veszítettek, a legtöbbet a negyedik tizedbe tartozók, ők közel 30 milliárd forinttal több adót kénytelenek fizetni most, mint három éve. Ebbe a csoportba tartoznak a minimálbéren dolgozók. (Az első három csoportba azok tartoznak, akiknek nincs egész évben munkájuk, vagy ha van, nem főállásban dolgoznak, ezért lehet az, hogy a minimálbéren levők, akik minden hónapban alkalmazásban vannak, a jövedelmi listán három csoportot is megelőznek.)

Az adóváltozások az átlagbért keresőknek és a még többet keresőknek kedveztek. Az átlagbéresek csoportja 6 milliárd forinttal kevesebb adót fizet, mint a ciklus elején, ők a nyolcadik tizedbe tartoznak. A kilencedik tizedbe tartozók 71 milliárd forinttal jártak jobban, és akiknek az éves bruttó bére a 3,88 millió forintot meghaladja (ez ha minden hónapban dolgozik, havi bruttó 323 ezer forintnál magasabb keresetet jelent), azok az igazi nyertesei az adórendszer átszabásának. Utóbbiak 500 milliárd forinttal fizetnek kevesebb adót (vagyis ennyit hagy náluk az állam). Ez óriási összeg, amit jól érzékeltet, hogy az adófizető emberek összessége 444 milliárd forinttal kevesebb adót fizet most, mint 2010-ben, és ez úgy jön össze, hogy a felső tíz-húsz százalék hatalmas adókönnyítést kap, a többiek pedig tehernövekedéssel szembesülnek.

Az egyes adófizetők szempontjából ez azt jelenti, hogy a minimálbér környékén kereső magánszemélyek adója éves szinten átlagosan 58 ezer forintról 126 ezer forintra emelkedett, az átlagbér környékén keresők adókötelezettsége viszont 312 ezer forintról 299 ezer forintra mérséklődött – írják a tanulmányban.

Igaz az is, hogy 2010 előtt az adórendszerben a változások elsősorban a kiskeresetű tömegeknek kedveztek. Az pedig régóta problémája a magyar adórendszernek, hogy minimálbérre szembetűnően sok ember van lejelentve, ők korábban, pár évvel ezelőtt nem fizettek adót, ezen akart változtatni az Orbán-kormány.

A tanulmány készítői rámutatnak arra, hogy bár a családi adókedvezmény sem elhanyagolható tétel, durván 150 milliárd forintos adókönnyítést jelent a lakosság egészének, de ennél többet számít a többi adóátalakítás. „Bár a három vagy több gyermeket nevelők 63 százaléka az adóreform nyertesének számít, az alsó hat jövedelemi tizedhez tartozó sokgyerekes adózók adókötelezettsége nem csökkent érdemben. Összességében tehát a jövedelem és gyerekszám közül elsősorban az előbbi befolyásolta, hogy az adóreform következtében miként változott a magánszemélyek adókötelezettsége.”