A patikusok nem kérnek az állami segítségből

Több száz gyógyszerésznek kell növelnie a saját részesedését a patikájában. Ehhez az állam felkínált nekik két pénzszerzési lehetőséget, ám egyelőre nem fűlik a foguk ahhoz, hogy központi segítséggel milliós adósságokba verjék magukat. 

A patikapiaci szabályok januártól ismét változnak. A módosítás értelmében a gyógyszertárat üzemeltető cégekben a főgyógyszerésznek legalább 25 százalékos részesedéssel kell rendelkeznie (minden patikához egyetlen ilyen szakember tartozik).

A szabályozásnak az a célja, hogy a hálózatok kialakulását és a szabad tulajdonlást engedő évek után ismét kiváltságosabb, tulajdonosi-döntéshozói helyzetbe hozza a gyógyszerészeket. Ezért 2017-től már egyenesen az ő 50 százalékot meghaladó tulajdonrészükhöz kötik az üzemeltetést.

Jelenleg 2334 gyógyszertár van az országban, és az előzetes felmérések a nyáron azt mutatták, hogy közel 500 egységben kellene december végéig megemelni a patikus részesedését. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke egy konferencián most azt mondta, 200 patikus érintett, vagyis időközben jó néhányan a zsebükbe nyúltak, és vásároltak.

A változtatás olyan helyzetet idézett elő, amely szabad piaci viszonyok között szinte értelmezhetetlen. Egy viszonylag értékes vagyonelem (a patika) kisebbségi, általában nem vagyonos tulajdonosa vételi, a többségi pedig eladási kényszerben van, mert ha nem egyeznek meg, akkor januártól nem lesz finanszírozási szerződésük az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP), azaz legfeljebb drogériaként működhetnek.

„Hogyan árazzuk be egy gyógyszertárat, ha például a cég tulajdonában van az ingatlan, de a patika jelenleg nem termel profitot, így értékét most csak az ingatlan határozza meg? – teszi fel a kérdést egy érintett. Ilyenkor a gyógyszerésznek ebben az ingatlanban kell 25 százalékos részt szereznie, de sokuknak nincs hozzá elég pénze, a befektetés megtérülésére pedig nincs garancia.

Érdeklődés tapasztalható

Az anyagi nehézségek megoldására az állam kétfajta segítséget is felkínált. A patikusok kedvezményes, kamattámogatott hitelt vehetnek fel, vagy az állami Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi (KvfP) Zrt. veszi meg a tulajdonrészt helyettük, és ettől részletekben kivásárolhatják a patikát.
A hitelt az OTP Bank és az állami integrációba bevont takarékszövetkezetek kínálják. A patikus a kamattámogatásos, 5-15 millió forintos hitelhez az OTP-nél jellemzően úgy juthat hozzá, ha 10 százalék önerő mellé készfizető kezes magánszemélyt vagy vállalkozást hoz, 15 millió felett pedig ingatlanfedezetet is fel kell mutatnia.

„Hallottam mindkét konstrukcióról, de egyik sem érdekel, előteremtem a szükséges pénzt magam” – mondta egy belvárosi patika gyógyszerésze az Origónak. Úgy tudjuk, nincs egyedül a húzódozásával, mert egyelőre nem hatotta meg a patikusokat az állami pénzhez jutás lehetősége.

A KvfP arról tájékoztatta az Origót, hogy eddig mindössze 27 gyógyszerész kereste meg befektetési kérelmével. Közülük kettőt dolgoztak fel és rövidesen döntenek róla, ám befektetési döntést eddig a KvfP még nem hozott.

Az OTP konkrét számokat nem közölt, csak annyit, hogy „érdeklődés tapasztalható” a hitele iránt, és a határidő nagyon szűk a szerződések aláírására. A kormány már júniusban meghozta a hitel és a tőkeprogram alapját lerakó rendeletet, de a pénzintézetek csak novemberben indultak el a konstrukcióval.

A patikusok óvatossága abból fakad, hogy az eladósodás a szektorban manapság kockázatos. „Lassan, de biztosan morzsolódó piac ez, ahol az elérhető bevételt rajtunk kívül álló tényezők is nagyban befolyásolják” – mondta egy gyógyszerész.

Nincs hova mennie

Havonta körülbelül 10 patika kénytelen bezárni és majdnem ugyanennyi új nyílik, de a gyógyszertárak száma összességében csökken. A bevétel is apad: amióta az egészségügyi kormányzat a receptköteles és helyettesíthető (generikus) készítményeknél öldöklő árharcra késztette a gyógyszergyárakat, az árak esnek, és velük együtt a hozzájuk igazított patikai árrés is egyre kisebbé válik. A piaci zsugorodik, mindenkinek egyre kisebb szelet jut belőle.

Igaz ugyan, hogy egy minapi felmérés szerint a receptnélküli orvosságok forgalma szépen emelkedik, ez nem tudja ellensúlyozni a vényköteles áruk visszaesését.

A patikák több mint 12-13 százaléka ma is veszteséges, és bár ez jobb arány, mint a pár évvel ezelőtti, a hitelfelvétel szempontjából kulcsfontosságú, hiszen ha nincs osztalék, akkor a patikus nem tudja törleszteni a tartozását. A gyógyszertárak közül az utóbbi években számos olyan mértékű tartozást halmozott fel, hogy a nagykereskedők már csak készpénzért szállítottak neki, adott esetben pedig a patika tulajdonrészét is megszerezték a tartozás fejében.

A gyógyszertárak tavaly év végén 42 milliárd forinttal voltak adósai a nagykereskedőknek. Tavaly csökkent a tartozások értéke, de a ki nem fizetett gyógyszerek dobozszáma ugyanyannyi maradt. A patikusok tehát ugyanannyi gyógyszert nem képesek kifizetni időre, de mivel a dobozok ára csökkent, papíron az ő összesített tartozásuk is alacsonyabb.

Az új szabályok szerint végső esetben akár az OEP is felléphet vásárlóként, és ez táptalaja annak a félelemnek, amely szerint az adósságcsapdában vergődő patikusok helyét végül az állam veheti át. Az OEP egyelőre csak akkor vehet gyógyszertárat, ha egyetlen hitelezőnek sem kell,ettől pedig még messze vagyunk.

„A legtöbb gyógyszerész kényszerben van. Nem akar eladósodni, nem akarja fedezetként felajánlani a házát, tart az állami hiteltől és esetleges tulajdonlástól. Pénzt kellene szereznie, mert most olyan a helyzet, hogy ha be kell zárnia, akkor mehet az utcára, nagyon nehezen kap másik állást” – mondja egy érintett.