Új hitelintézeti törvény lép életbe hamarosan. Erről beszélt tegnap az IIR Magyarország által rendezett Bankszektor 2013 című szakmai konferencián Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára. Az új törvény várhatóan 2014. január 1-én lép életbe.

Az úgynevezett Bázel III. szabályokat át kell ültetni a magyarországi jogrendbe, ez tette szükségessé a parlament előtt álló, új hitelintézeti törvényt. Várhatóan megerősíti majd a bankok mint vállalatok irányítási rendszerét, és egyértelmű, átlátható felelősségi hatásköröket ír elő a bankok vezetésében, működésében, egyúttal szigorú szabályokat határoz meg a csődközeli helyzetekre, fűzte hozzá Orbán Gábor. Rámutatott: az állam a hazai pénzintézeti rendszert tekintve egyszerre szabályozó és felügyelő hatóság, illetve – kisebb-nagyobb részben – tulajdonos is.

Stabilitás

A politikus kiemelte továbbá, hogy a gazdasági válság hatására megbuktak azok a korábbi közgazdasági nézetek, miszerint a piac képes önmaga szabályozására. Ezzel együtt nem szabad átesni a ló túloldalára, mondta, azaz túlszabályozni a piacot. Az új jogszabály az Európai Unió bankuniós terveinek szabályozásával is összefügg. A módosítás a pénzügyi stabilitás megerősítése mellett a fogyasztóvédelmi szempontok komolyabb érvényesítését állítja fókuszába, emellett igyekszik rögzíteni a bankszanálási mechanizmus kialakításának feltételrendszerét.

Éljen a fogyasztó, kevesebb lesz a bizonytalanság

Orbán Gábor kiemelte: a fogyasztóvédelem erősítése lesz, hogy a jövőben az ügyfelek bármikor átszerződhetnek egy átlátható árazású (fixált kamatbázisú) termékre. Hozzátette: emellett a deviza-alapú jelzáloghitelek esetében a szerződésekre kiterjesztik az MNB középárfolyamának alkalmazását. Az államtitkár arról is szólt, hogy a jelzáloghitel felmondása esetén az adott banknak előre, meghatározott időben értesítenie kell az ügyfelet. A korábbi bizonytalanságok mellett a törvény pontosítja a lakáscélú kölcsönszerződés fogalmát is, emelte ki.

Állítása szerint a tulajdonosi oldalon az állam nagy lehetőséget lát egy hatékonyabban integrált takarékszövetkezeti szektor növekedésében. Ismertetése szerint a szektor magyar szabályozása a holland Rabobank modelljét követi az integrációban. Az állam a tőkehelyzet erősítésével javítja a takarékszövetkezetek hitelezési lehetőségeit, azt, hogy erőteljesebben járuljanak hozzá a gazdasági növekedéshez, fejtette ki Orbán Gábor.

Belépünk?

Elhangzott a kérdés, Magyarország be szeretne-e lépni az EU bankuniójába vagy sem. Az államtitkár úgy felelt, Magyarország eddig olyan lépéseket szorgalmazott, amelyek mind a belépő országoknak, mind a távolmaradóknak közel azonos lehetőségeket, az esetleges későbbi belépés esetén komolyabb nehézséget nem támasztó feltételrendszert jelentenek. Az államtitkár előadását követő kerekasztal-beszélgetésen Hegedüs Éva, a Gránit Bank alelnök-vezérigazgatója elmondta: a bankrendszerben a jövedelmezőség nem javult az elmúlt években, ezzel együtt kedvező, hogy a jegybank növekedési hitelprogramja éves szinten 20-25 milliárd forinttal növeli a kis- és középvállalkozások jövedelmezőségét.

Videóbank és nagyobb piaci hányad

A bankrendszer jövőjét illetően Hegedüs Éva kifejtette:  a szolgáltatásokat tekintve az elektronikus bankolás, a videóbank válik majd uralkodóvá, továbbá a kis- és középbankok, illetve a takarékszövetkezetek a jövőben növelik majd piaci hányadukat a hazai bankpiacon.

Nem lesz földindulás

Nagy Kálmán, az AXA Bank Magyarországi Fióktelepének igazgatója szerint a magyar bankpiacon a jövőben sem lesz földindulás-jellegű átrendeződés. A bankszektor egyes tagjait nézve eladó még lenne, de vevők nem jelentkeznek a „mérhetetlen” tőkeköltségek miatt, mutatott rá Nagy Kálmán. 

Hegedüs Éva az árfolyamgát feltételrendszerének javítását helyes törekvésnek tartja, Nagy Kámán szerint azonban a „politika” részéről felmerülő új szabályok új kérdéseket vetnek fel, és nem tudni, hogy például öt év múlva milyen új helyzet áll elő.