A kínaiak lába előtt heverünk

2013.11.28. 06:55

Bukarestben Li Ko-csiang kínai miniszterelnök színe elé járult 16 kelet-európai ország vezetése. A diplomatikus hajlongások igazi tétje 10 milliárd dollár hitel szétosztása volt. Úgy tűnik, a házigazda románok mellett a szerbek, illetve a magyarok helyezkedtek eddig a legjobban.

A kínai vasút szakértői a háromnapos bukaresti regionális csúcs után már csütörtökön Belgrádba érkeznek, és két nap alatt megnézik a Belgrád–Budapest vasútvonalat, tárgyalnak a szerb és a magyar illetékesekkel – mondta a Vecernje novosti belgrádi lapnak Aleksandar Antic szerb közlekedési miniszter. A Belgrád–Budapest vasútvonal – már az év elején is emlegetett – korszerűsítéséről szóló, most megkötött kínai–szerb–magyar megállapodás a jelek szerint komolyra fordult.

Regionális központ?

A bukaresti kínai–kelet-európai csúcstalálkozó tele volt diplomatikus megnyilatkozásokkal, és csak kevés konkrét, nyilvánosságig eljutó megállapodást hozott. Ez a fejlesztés azonban a maga 2,4 milliárd eurós tervezett költségvetésével mindenképpen a találkozó egyik legfőbb hozadéka lehet Magyarország és Szerbia számára.

Még nem határozták meg pontosan, hogy milyen fejlesztéseket hajtanak végre a vasúton, a kínaiak látogatása után kezdenek a projekt kidolgozásához. A teherszállítás miatt olyan vonalra van szükség, amelyen a vonatok normális sebességgel közlekedhetnek. A teherszállítás esetében ez 120 km/h sebességet jelent, míg a személyszállító vonatok kétvágányú, végig villamosított pályán 160 km/h sebességgel közlekednének.

Magyar–szerb–kínai megállapodás a Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítésérőlForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Ezzel felére csökkenne a jelenleg közel 8 órás menetidő, a fejlesztés célja azonban nem elsősorban az utasok komfortérzetének javítása, hanem az, hogy Szerbia áruszállítása bekapcsolódhasson az európai gazdaság vérkeringésébe.

Magyarország ezen a projekten keresztül próbál minél jobban helyezkedni most, hogy a kínaiak 10,5 milliárd dollárt szeretnének elkölteni a régióban. Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára kijelentette, azt szeretnék elérni, hogy a kínai vasútépítő vállalat nálunk alakítsa ki a regionális központját.

Nagyban gondolkodnak

„Szijjártó rendkívül aktív, megállás nélkül nyomja az ügyeket, és a kínaiak ezt a mentalitásuknál fogva igen jó néven veszik” – mondja egy kínai üzleti kapcsolatokat jól ismerő szakértő. Szerinte ezzel a stílussal lehet mit keresni, korábban Matolcsy György kissé lagymatag vagy Fellegi Tamás „túl európai” megközelítése nem váltott ki ilyen fogadtatást a kínai döntéshozóknál.

Pekingnek számos gesztust tettünk az elmúlt években, rövid idő alatt két új Konfuciusz-intézet jött létre Magyarországon (Szegeden és Miskolcon), és hamarosan megnyílik a negyedik is. Budapesten van a kínainyelv-tanárok regionális továbbképző intézete, ahová az egész régióból érkeznek a pedagógusok. November közepén pedig megnyílt a pekingi magyar kulturális intézet. Ezek az apróságok mind számítanak.

A kínaiak egyértelműen a nagy infrastrukturális beruházások iránt érdeklődnek, ezért vannak terítéken elsősorban a vasutak, az energetika és az útépítés. A konstrukció szerint a 10,5 milliárd dollárt olyan projekteknek hiteleznék, amelyeknek fő kivitelezője kínai cég.

A pénz nagy része tehát szinte azonnal vissza is vándorol Kínába, miközben Peking értékes referenciákat épít ki az Európai Unión belül, vagyis a megoldás mindenkinek jó, de a legjobb a kínaiaknak.

A regionális szinten bődületes összeget tavaly jelentették be Varsóban, Bukarestben pedig most 15 kelet-európai ország miniszterelnöke, illetve a lett külügyminiszter parolázott a potenciális megrendelésekért.

A kínaiak üzleti előkészítése (európai szemmel nézve) hagyományosan nagyon hosszas, nagyon formális és nagyon szubjektív, ezért azt is nehéz kibogozni, hogy a bukaresti hajbókolás milyen konkrét projekteket hozhat.

Jó példa erre, hogy a 10,5 milliárdos hitelkeret tervét ugyan már tavaly bejelentették, ám egy év alatt addig jutott előre a projekt, hogy a miniszterelnök most megerősítette: valóban lesz ilyen, és az összeg is stimmel. Ugyanígy a szerb–magyar vasút ügye is jó vágányon halad, de a finanszírozás részleteinek kidolgozása még messzinek tűnik.

Akiknek eddig sikerült

Románia a házigazdának Kínától kijáró tiszteletnek és annak köszönhetően, hogy évek óta jó kapcsolatokat ápol az ázsiai nagyhatalommal, viszonylag sok eredményt tud felmutatni. Bezsákolta például a Huawei távközlési óriás regionális könyvviteli-üzemeltetési központjának elhelyezését. Ez azonban csak enyhe gyógyír azok után, hogy a románok és a lengyelek elől Budapest tudta elhappolni a Huawei gyártóbázisának helyszínét – állítólag heves csatákban. 

A kínai kormányfő előtt 16 kelet-európai ország lobbizott a befektetésekértForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A Huawei 2015-től a teljes európai exportját Magyarországon keresztül intézi, december elején egy 30 ezer négyzetméteres logisztikai csarnokbővítést ad át Biatorbágyon, ahonnan havonta háromezer kamionnyi árut tud indítani Európába.

Bukarest a helyi sajtó információi szerint összesen 8,5 milliárd eurónyi közös projektjavaslattal bombázta a kínai delegációt, amelyet szokás szerint nem apróztak el, a miniszterelnököt 300 fős, főleg üzletemberekből álló különítmény kísérte. A lényeg azonban a 6,5 milliárdos atomerőmű-program bebiztosítása volt, mert a beruházásra korábban több körben sem sikerült magánbefektetőt találni. A románok végül összesen 13 egyezményt írtak alá, elsősorban energetikai, állategészségügyi, kulturális és információtechnológiai témákban.

A románok mellett egyértelműen a szerbek készültek a legjobban, diplomáciailag és üzletileg is. Ivica Dacic miniszterelnök meghívta a kínai miniszterelnököt, hogy jövőre adja át azt a belgrádi hidat, amelyet kínai cégek építettek, és nagy erőkkel lobbizott azért, hogy a jövőre esedékes csúcstalálkozót megrendezhesse.

A budapesti vasúti-összeköttetés mellett letett az asztalra egy 700 millió dolláros fejlesztési tervet a kostolaci geotermikus erőmű új blokkjára, és egy Belgrádot az Adria déli részével összekötő autópálya-építési projektre is.

A CCECC kínai építőipari óriás bejelentette, hogy irodát nyit Romániában, Magyarországon és Bulgáriában, és gyakorlatilag mindenre lőne, ami az építőiparban él és mozog, építene vasutat, hidat, alagutat, autópályát, bármit. A társaság éves megrendelésállománya jelenleg 7,4 milliárd dollár, Kínán kívül 15 ezer alkalmazottat foglalkoztat.