A gazdasági válság ellenére a magyarok ugyanannyit áldoznak a családi büdzséből az egészségük megőrzésére vagy a betegségük kezelésére, mint tíz évvel ezelőtt, de a legtöbb kiadás továbbra is gyógyszerre megy.

Sokan túl későn fordulnak orvoshoz, inkább az öngyógyítást választják, és nem számolnak annak kockázataival – derült ki a kutatásból, amelyet a Doktor24 magánegészségügyi szolgáltató megbízásából a GKI-EKI Egészségügykutató Intézet készített.

A kutatás eredményei között van néhány olyan, amely az egészségügyet távolról figyelők számára talán meglepetésként hat. Ezeket szedtük össze.

Válság van, mindenen spórolunk

Válság ide vagy oda, a magyar családok évente nagyjából ugyanannyit költenek az egészségükre: saját büdzséjüknek (a háztartások egy főre eső nettó jövedelmének) stabilan a 3-4 százalékát. Ebben 2000 óta nincs érdemi változás: mostani árakon ez körülbelül 37 és fél ezer forint egy évben.

A magánszektor nem tudott betörni az egészségügybe

Magyarországon a magánszektor részesedése az egészségügyben 37 százalék, ez rendkívül magas arány, az OECD adatok alapján ezzel benne vagyunk az első tízben a világon. 2000 és 2012 között az állami finanszírozás 70 százalékról 63 százalékra apadt, ezzel párhuzamosan a magánkiadások aránya az egészségügyben 30-ról 37 százalékra emelkedett, vagyis tavaly 67 milliárd forintot magánforrásból fizettek egészségük megőrzésére vagy betegségük kezelésére az emberek. A magánfinanszírozás szerepe tehát tartós, jelentős és növekszik, bár Péteri János, a GKI-EKI vezető tanácsadója szerint erről a szintről már nem nagyon tud tovább növekedni. A képet árnyalja, hogy ebben benne van a kifizetett hálapénz is.

A magánforrásokat főleg a cégek költik el, például úgy, hogy ők fizetik a dolgozóik egészségpénztári tagdíját vagy a menedzsereik szűrését

Sok nagy cég (jellemzően multik) ad ilyen jellegű juttatást a dolgozóinak vagy köt csoportos balesetbiztosítást az alkalmazottakra, de az összes magánkiadás – a már említett 67 milliárd forint – 75 százaléka nem innen jön. Ez a háztartások saját költése, és ennek legfőbb eleme a gyógyszer.

A magyarok szeretnek orvoshoz járni

Nemzetközi összehasonlításban valóban magas az orvos-beteg-találkozók száma (1992 és 2011 között majdnem megduplázódott, és 2011-ben már 11,2 látogatás jutott emberre), de egyre gyakoribb jelenség az öngyógyítás. Ugyan erről nincsenek friss adatok, de egy korábbi SOTE-kutatás szerint azok közül, akinek vannak egészségügyi panaszaik, 14 százalék egyáltalán nem kezeli azokat, aki pedig igen, annak 6 százaléka kizárólag saját magát próbálja gyógyítani. Népi gyógymódokkal, gyógyszernek nem minősülő szerekkel, akár a TV-n keresztüli távgyógyítással, de még inkább úgy, hogy saját megfontolásból gyógyszert vesz magának.

A szakemberek aggasztónak tartják, hogy a fiatalok körében társadalmi jelenségként is megjelent az orvosoktól tudatosan elfordulók csoportja.

Nem divat az egészségbiztosítás

Ez nagyvonalakban igaz, hiszen a kifejezetten egészségbiztosítási szerződések száma a Mabisz-adatok szerint mindössze 40 ezer, de például egészségpénztárban több mint 1 millióan vannak, önsegélyező pénztárban további 38 ezren, balesetbiztosítással, illetve kiegészítő baleset- és betegségbiztosítással pedig már 2,2 millióan rendelkeznek. Mindent összevéve tehát a magyarok 20 százalékának van valamilyen egészségbiztosítása, vagy ilyen pénztár tagja.

A magán egészségbiztosítások drágák

Ez nézőpont kérdése, de egy korábbi összeállításunkból az derült ki, hogy ha valaki csak annyit költ magára, mint az autójára, akkor már korrekt szolgáltatást tud vásárolni valamelyik biztosítótól. Ezek a csomagok ugyanis nagyjából egy casco árába kerülnek, de mivel egyre több biztosító vagy szolgáltatásszervező cég lép a piacra, a választék is folyamatosan bővül. A különböző csomagok és tarifáik egyre szélesebb skálán mozognak, csak az elmúlt napokban is új szereplővel bővült a piac: a Wáberer Biztosítónál a rákbetegségek diagnosztizálására lehet szerződést kötni.

Inlább a megelőzésre, az egészség-tanácsadásra és a betegirányításra helyezi a hangsúlyt egy másik új szereplő, az ősszel piacra lépett Doktor24, amelynél az az érdekes, hogy alapcsomagját (a Doktor24 free-t) ingyenesen vehetik igénybe a regisztrált ügyfelek. Ebben a csomagban gyógyítás nincsen, de Zsolnay Gábor ügyvezető szerint sokaknak már az is nagy segítség, ha valaki információt tud adni például arról, hogy a panaszokkal hová érdemes fordulni, mert sokan a beutalási rendet sem ismerik.