Egyetlen épeszű cég sem fog belevágni ebbe

Az internetes sportfogadással, pókerrel, kaszinójátékokkal foglalkozó külföldi cégek - szabályozás és engedélyek híján - a szürkezónában működnek Magyarországon. Az online szerencsejátékról szóló törvény lehetőséget adna arra, hogy a tevékenységük legális és adózott legyen, de a cégek szerint olyan sok pénzt akar tőlük beszedni a kormány, amit nem tudnak kigazdálkodni. Ha viszont nem fizetnek, az állam arra kötelezheti a szolgáltatókat, hogy blokkolják az oldalaikat. A nagy nyertes a Szerencsejáték Zrt. lehet.

"Ilyen feltételek mellett nemcsak mi, de egyetlen épeszű cég sem fog belevágni ebbe" - vélte az egyik nagy nemzetközi online szerencsejátékcég magyarországi tanácsadója arról, hogy az általa képviselt vállalat megjelenik-e a szabályozott magyarországi piacon. Közzétették ugyanis az online szerencsejátékról szóló törvény utolsó szabályozási elemét, a végrehajtási rendelet tervezetét. Ebből leszűrhetik a cégek, hogy mire számíthatnak, de a neve elhallgatását kérő tanácsadó szerint a tervezet csak megerősíti a piaci szereplőket abban, hogy nem érdemes itt üzletelniük.

Az interneten sportfogadással, pókerral és kaszinójátékokkal foglalkozó külföldi cégek - szabályozás és engedélyek híján - mostanáig a szürkezónában működtek Magyarországon, amennyiben a magyar játékosoktól származó bevételek után egyáltalán nem adóztak. A törvénnyel lehetőséget kapnak arra, hogy legalizálják, adózottá tegyék a tevékenységüket. Ha ezt elmulasztják, a törvény szerint az állam arra kötelezheti az internetszolgáltatókat, hogy blokkolják az oldalaikat.

Drága koncesszió

"Már a törvényben szereplő, évente és játéktípusonként külön-külön százmilliós koncessziós díj is kigazdálkodhatatlan, mert a szintén most megszabott, külföldi példák alapján egyébként nem kirívó 20 százalékos játékadó-kötelezettséghez csapva egy nagy forgalmú cég esetében is 35-40 százalék körülire emeli az adóteher mértékét. Ennyi nyereség egyszerűen nincs ebben az iparágban" - mondta a tanácsadó. A rendelettervezetből kiderül, hogy emellett lesz még egy 10-20 milliós igazgatási díj is.

Hozzátette, nem értik, hogy a koncessziós díjat, ha ennyire magas, miért nem lehet leírni a játékadóból. A felvetés annyiban releváns, hogy noha sokat kellene fizetniük a nemrég megpályáztatott vidéki kaszinókoncessziók nyerteseinek is, ők azt az összeget leírhatják majd a játékadóból.

Egy másik nagyvállalat itteni képviselője érdeklődésünkre ugyancsak azt mondta, hogy ennyi pénzt nem tudnak, ezért biztosan nem is fognak fizetni. Azt mondta, a konkurensek szándékairól nem tud, de a matematika törvényszerűségei alapján kizártnak tartja, hogy más következtetésre jutnának. Megjegyezte: uniós szabályokba, a szolgáltatások szabad áramlásának elvébe ütközhet, hogy helyi cég alapítására köteleznék a külföldi cégeket.

Ha a megkérdezettek jól tippelnek, és valóban nem jelentkeznek a külföldi cégek a lehetőségért, akkor a koncessziós pályázat lezárultával a magyarországi ügyfeleik kiszolgálása illegálissá válik. Ha a hatóságok komolyan gondolják a jogszabályokat, le kell tiltatniuk az internet-szolgáltatóknál az oldalak elérését. Ez egyrészt kétes sikerű intézkedésnek ígérkezik, mert a felhasználók nyilván megtalálják majd a módot a kijátszására, ha nagyon akarják. Ráadásul eleve van olyan pókeroldal, amelynek a játékosai nem is böngészőből, hanem egy külön szoftverrel játszanak.

A legismertebb oldal, a Bwin egyébként már április óta nem fogad új játékosokat olyan piacokról, ahol a szabályozás nem tiszta. Így azóta Magyarországról sem lehet regisztrálni, a már korábban regisztrált játékosait azonban nem tiltotta ki, tehát esetükben is jelentkezik majd a probléma.

Felesleges kerülőút

Forrásaink egybehangzóan állították, hogy azért sem értik a fejleményeket, mert a törvény előkészítése során - melynek technikai részleteibe a nagy cégek jogászait is bevonta a Nemzetgazdasági Minisztérium - úgy tűnt, a kormány komolyan gondolja, hogy megnyitja a piacot. A vállalatok azóta is eljuttatták a jelzéseiket arról, hogy mi lehet a törvény hatása, de nem tudnak róla, hogy az észrevételeiket megfogadnák.

Egyelőre nem világos, hogy a kormány rosszul mérte fel az adóztatási lehetőségeket, vagy egyszerűen jobbnak látja, ha az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. végre elindított online üzletágának nem lesz konkurenciája. Ha az utóbbiról van szó, akkor érthetetlen a kerülőút: az államosításokat egyébként is kedvelő Orbán-kormány választhatta volna azt a megoldást is, amely szerint minden szerencsejáték állami szervezésű, és kész - ilyen modell már van az EU-ban. Igaz, így nem lehetne budapesti kaszinója Andy Vajna kormánybiztosnak, és a vidéki koncessziókat sem lehetne osztogatni.

Hogy összességében mennyire jár rosszul az állam egy esetleges pályázati kudarccal, azért nem lehet megítélni, mert nehezen megjósolható a játékosok viselkedése. Nem tudni, mennyien térnek át a Szerencsejáték Zrt. termékeire, mennyien hagynak fel a játékkal, és mennyien tartanak ki a külföldi oldalak mellett annak ellenére, hogy az engedély nélküliek működése néhány hónap múlva már illegálisnak fog minősülni. Ha az utóbbiak lesznek többségben, akkor az állam nyilvánvalóan sokat bukik az ügyön.

A teljes magyarországi online piacot 70 és 100 milliárd forint közöttire becsülik. Ez azt jelenti, hogy az iparágban általános nyolc-tíz százalékos tiszta játékbevétellel, és az erre vetített 20 százalékos játékadóval számolva, koncessziós díjak nélkül, 1-2 milliárd forint folyhatna be az államkasszába.