Kevesebb ételre, több ruhára telik

karácsonyi vásárlás, GUM áruház Moszkva
Vágólapra másolva!
Hónapok óta többet vásárolunk, mint tavaly, de a kép elég vegyes. Az élelmiszer drágább, ezért több a kiadás, jól megy a használt cikk, és hasít az online vásárlás.
Vágólapra másolva!

Áprilisban történt valami. Éppen az után, hogy néhány fontos grafikonon bemutattuk, hogy Magyarország egyre csóróbb, mert a válság kitörése óta eltelt öt évben egyre többen számítanak szegénynek, és egyre kevesebb dologra, egyre kevesebb pénzt tudnak költeni, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) zsinórban kezdte publikálni az optimistább havi statisztikákat. Látványos megugrásról egyáltalán nincs szó, de már az is valami, hogy a kiskereskedelmi forgalom április óta enyhén, de szinte töretlenül emelkedik.


A lassú kapaszkodó trendből csak a júniusi adat lógott ki a maga 0,4 százalékos szerény visszaesésével. Ám az év legerősebb időszaka, a karácsonyi költéseké még előttünk van, és az már most látszik, hogy a kereskedők a tavalyinál jobb évre számítanak. A fordulatnak látszó folyamat azonban még roppant törékeny, hiszen a KSH más adataiból az is kiderül, hogy ha nemcsak a kiskereskedelmi forgalmat nézzük, hanem a családok összes költését (szolgáltatásokra, utazásokra, lakásfenntartásra, szórakozásra és minden egyébre), akkor semmivel nem jobb a helyzet 2013 első fél éve alapján, mint korábban volt.

Az sem árulkodik nagy javulásról, hogy Magyarország az elmúlt években igencsak leszakadt a régiótól: az egy főre jutó GDP-ben (vásárlóerő-paritáson nézve) mindhárom másik visegrádi ország lehagyott bennünket, és miközben Lengyelország, Csehország és Szlovákia GDP-je ma jóval magasabb szinten áll, mint a válság előtt (2006-ban), nekünk még nem sikerült visszakapaszkodnunk.

Mindenesetre a hazai bolti forgalom most biztató jeleket mutat, érdemes boncolgatni, mire, mennyivel és hol költenek többet a magyar családok.

Kevesebbet eszünk

Első ránézésre idén már a közértben is többet költünk, de sajnos ez azért van, mert drágább lett az élelmiszer. Az egyébként hiperalacsony infláció az élelmiszereknél ugyanis rendre kiugró volt az elmúlt hónapokban (kellemes meglepetést csak a legfrissebb, novemberi adat hozott), így aztán a családok büdzséjének körülbelül negyedét kitevő napi bevásárlások akkor is több pénzt visznek el, ha mindenki csak a szokott mennyiséget veszi meg. Mivel azonban az összköltés kisebb mértékben nőtt, mint az árak, a jelek szerint a családok még mindig abban a fázisban vannak, hogy a válsághoz némi kalóriamegvonással alkalmazkodnak.


Többet költünk ruhára és használt cuccokra

Nem ez a helyzet a ruhákkal és a cipőkkel, amelyeknek az ára – a tartós fogyasztási cikkekéhez hasonlóan – az idén nemhogy emelkedett volna, de több hónapon át még csökkent is. A főleg augusztustól meglóduló forgalmi adatok mögött így mindenképpen pluszvásárlás rejtőzhet, nagyjából hasonló a használt cikkek piacának bővüléséhez, ahol viszont már tavaly is erősebb volt a felfutás.


Bútort, tűzhelyet online veszünk

Az egyik legmarkánsabb trend egyértelműen és most már hosszú évek óta az internetes vásárlások terjedése. A netes összköltés ugyan még mindig csak a teljes kiskerforgalom durván 3 százaléka, de azért már ez is azt jelenti, hogy összesen legalább 200 milliárd forintot így költünk el egy évben. Legalábbis így becsüli az idei forgalmat az eNET, amelynek partnere, Kis Gergely szerint nagyon jól látszik, hogy ami a hagyományos boltokban nem megy, az a webáruházakban nagyon is keresett.

Erre a legjobb példa talán a bútor és mindenféle lakberendezési tárgyak, továbbá műszaki vagy barkácsáruk piaca. A hagyományos boltok évek óta arra panaszkodnak, hogy elmaradnak a vásárlók, a netes eladások viszont pörögnek: van olyan bútoráruház, amelyik csak műanyag rattan kerti bútorokból, kizárólag online, egymaga 800 milliós éves forgalmat bonyolít le.

Hasonló zajlik a könyveknél, játékoknál és a számítástechnikai cikkeknél: az utcai boltok stagnálnak, a netes felfutás meg elképesztő, és mivel ez az év lehet az első, amikor több nő kattintgat és vásárol, mint férfi, az illatszereknél és a ruháknál is egyre nagyobb a bővülés. A netes ruhapiacban azonban Kis Gergely szerint még óriási a tartalék, mivel hiányoznak az amerikai Zappos.com-hoz vagy a német Zalando.de-hez hasonló nagy webáruházak, amelyek ugyanazokat a márkás ruhákat, cipőket kínálják, mint amiket a boltokban is meg lehet venni, csak amellett, hogy ingyen kiszállítják azokat, ingyen vissza is viszik, ha otthon felpróbálva valami miatt nem passzolnak.

Ezt a kényelmet ma még a hazai vásárlók nélkülözik, de például mosógépet, hűtőszekrényt vagy tűzhelyet (a szakzsargonban fehér árut) már vehetnek, és nagyon szívesen vesznek is. Dunder Krisztián digitális üzletfejlesztési szakértő szerint ennek az az oka, hogy a webáruházak – a raktározási költségek, a nagy készletezés megspórolása miatt – sokkal jobb árakat tudnak adni a normál üzleteknél, és a vevőnek nem kell bajlódnia a szállítással sem. Nem véletlen, hogy itt is egyre tipikusabb, hogy az emberek legfeljebb csak a bemutatóterembe mennek el, hogy fizikailag is megvizsgálják a terméket, majd a kifejezetten népszerű ár-összehasonlító oldalak egyikén kiválasztják a legjobb ajánlatot, és már a neten költik el a pénzüket.