Rogán széles szakadéknak fut neki az új rezsicsökkentéssel

2013.12.18. 06:56

Rogán Antal szerint a Fidesz a tervezett harmadik rezsicsökkentéssel azt szeretné elérni, hogy egy magyar átlagjövedelemnek csak akkora részét kelljen rezsire költeni, amekkorát az Európai Unióban. Mekkora szakadék tátong a magyar és az európai rezsi között? A magyarok próbálnak-e tenni az ellen, hogy a gatyájukat is rezsire költsék? Egyáltalán lehetséges-e az, amiről Rogán beszélt?

Egyelőre nem sokat tudunk a harmadik rezsicsökkentésről, csak annyi biztos, hogy a kormány tervei között szerepel. Erről először Orbán Viktor beszélt a múlt héten a Polgári Magyarországért Alapítvány évzáró ünnepségén, aztán egy nappal később Rogán Antal a Hír TV-ben annyit árult el, hogy januárban döntheti el a Fidesz-frakció, pontosan mennyivel és mit csökkentenek.

Az Origónak nyilatkozó fideszes politikusok szerint Rogán a hétfői frakcióülésen sem volt bőbeszédűbb. A harmadik rezsicsökkentés az ülésen csak egy téma volt a sok közül, a frakcióvezető csupán néhány percben, érintőlegesen mondta el a résztvevőknek, hogy a cél az árak európai uniós átlaghoz való igazítása vásárlóerő-paritáson számítva. Számok nem hangzottak el az ülésen, a frakciótagok azt mondták, hogy Rogán szerint még van mód és tér a csökkentésre, de már nem sokkal vannak az árak az említett szint felett. A csökkentés mértékét a most létrehozott munkacsoportnak kell majd kiszámítania januárig. A frakciónak szóló tájékoztatás alapján elsősorban az áram és a gáz árát vizsgálják majd, de nem kizárt, hogy a rezsi más elemeit is bevonják az akcióba.

A vásárlóerő-paritásnak rendkívül sok formája van, és mindet máshogyan számolják, de a fogalom lényege mindig az, hogy összehasonlíthatóbbá tegye az egyes árfolyamokat és árakat. Ha egy bizonyos termék ára egyik országban magasabb, mint máshol, attól még lehetséges, hogy a nagyobb ár megfizetése is kisebb terhet jelent az ottaniaknak, mert például sokkal többet keresnek. Ugyanígy lehetséges az is, hogy az alacsonyabb ár nagyobb áldozatot jelentsen, mert az adott terület árszínvonalához képest még mindig lehet magas.

Nagy vállalás

Elég elvégezni csak néhány rövid számítást, és láthatóvá válik, hogy a kormány nagyon nehéz feladatra vállalkozik, ha például a magyar és az EU-s átlagbér különbségeihez szeretné igazítani a rezsit. A magyar átlagbér jelenleg 149 018 forint, az Európai Unióban nehezebb friss és a 28 tagországra összesített adatokat találni, de 2011-ben az Eurostat gyűjtése alapján az akkor még 27 tagállamban valamivel 1900 euró felett volt az átlagos havi kereset. Azóta Horvátország felvétele valószínűleg lejjebb húzta ezt a számot, néhány országban viszont növekedtek a bérek, így nagyjából reális, ha havi 1900 euróval (mostani árfolyamon nagyjából 570 ezer forint) számolunk továbbra is.

2013 elején az EU 28 tagállamában az Eurostat szerint a lakossági fogyasztóknak az áram kilowattóránként 20, a gáz pedig 6,6 centbe került (ez 2013. januári árfolyamon 59 és 19,5 forint). Magyarországon szintén 2013 elején 41,35 forint volt egy kilowattóra (kWh) áram és 12,8 forint a gáz, pedig ha az EU-átlaghoz hasonló lenne az arány a fizetések és a rezsiárak között, akkor egy kWh áram 15,69 forintba, a gáz pedig 5,2 forintba kerülne itthon. A Rogán által kitűzött célhoz tehát az kellene, hogy a 2013 eleji szinthez képest (tehát amiben már benne van az első 10 százalékos rezsicsökkentés),

az áram árát még 63 százalékkal, a gázét pedig 59 százalékkal csökkentse a kormány.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) ebben a 2013. augusztusi tanulmányában csak 22 EU-s főváros és Belgrád áram- és gázárait hasonlítja össze, eszerint Budapesten idén szeptemberben vásárlóerő-paritáson számolva a gáz már az EU-s átlag alatt volt, viszont az ország többi része vásárlóerő tekintetében a fővárosnál lényegesen rosszabb helyzetben van, így ez az adat kissé torzít. Ráadásul a MEKH nem a bérekhez viszonyít, hanem úgynevezett vásárlóerő-standardban számolja az árakat, ami az Európai Unió tagállamainak átlagos árszínvonalán egy eurónak felel meg.

Ne tekerd le a fűtést, inkább nyiss ablakot!

Ezek a számítások azonban még figyelmen kívül hagyják a fogyasztási szokásokat, ami azért lehet problémás, mert a magyar lakosság uniós összehasonlításban energia- vagy vízfelhasználás tekintetében kifejezetten pazarló. Ha tehát nem egységárakat, hanem egy átlagos háztartás számláit hasonlítanánk össze, még látványosabb lenne a különbség. Egyszerűen fogalmazva: Nyugat-Európában valamivel drágább ugyan a rezsi, de sokkal többet keresnek az emberek, és takarékosabban is bánnak az erőforrásokkal.

Ha például a magyar víz- és a csatornadíjakat átlagos számlanagyság alapján hasonlítjuk össze más EU-s országokkal, épp a pazarlás miatt nő meg a különbség. Ebben a cikkben egy átlagos magyar háztartásnál havonta 12 200 forintos kiadással számoltunk, ehhez képest egy átlagos spanyol háztartásban 18,9 (kerekítve: 5600 forint), egy franciában pedig 31 eurót (9150 forint) fizetnek havonta a vízért és a csatornáért. Az Adecco nemzetközi elemzőcég gyűjtése szerint egy átlagos havi bér Spanyolországban 2013-ban 1615, Franciaországban pedig 2130 euró volt. A spanyol aránnyal a magyar számlának, 1744 forintnak, a franciával pedig 2169-nek kellene lennie.

Előbbi 85,7, utóbbi 82,3 százalékos árcsökkentéssel lenne elérhető.

A különbség nem lenne ilyen kirívó, ha az átlag magyar háztartásban nem évi 216 köbméter víz folyna el, míg például Spanyolországban ugyanez a szám csak 175.

Mi lenne akkor, ha Rogánék ehhez ragaszkodnának?

A fenti kérdésre egyszerű a válasz: a rezsiárak itthon az EU-s átlag töredékére csökkennének, ezzel ugyan könnyebbé válna a számlák fizetése, de – az itthoni közműcégek eddigi nyilatkozatai alapján – semmilyen közműszolgáltatást nem érné meg többé piaci alapon üzemeltetni Magyarországon.

A szolgáltatók már most is panaszkodnak, de néhányuk az idén még fizetett osztalékot. Emiatt mondja Varga Mihály gazdasági miniszter, hogy a cégek még elbírnának egy rezsicsökkentést, az idei osztalékokat azonban nem az idei, hanem a tavalyi (tehát a rezsicsökkentés előtti) eredményeikből fizették.

A cikk írásában közreműködött Rovó Attila.