A Kúria egy csatát eldöntött, de a háború folytatódik

2013.12.17. 07:05

Rogán Antal beszólt a Kúriának, a bankok megnyugodhattak, a pereskedő devizaadósok és az őket képviselő ügyvédek, civil szervezetek pedig roppant csalódottak. Devizamentésben a labda újra a kormány térfelén pattog.

„A Kúria nyilvánvalóvá tette, hogy mindent megtesz azért, hogy a bankokat megvédje, és visszadobta a labdát a kormány oldalára, hogy oldja meg ő a devizahitelesek problémáját” – reagált Lázár Dénes ügyvéd a legfelsőbb bírói testület hétfőn hozott jogegységi határozatára. A Pitee érdekvédelmi szervezet vezetője szerint a Kúria, miután többek között kimondta, nem tisztességtelen a fogyasztókra terhelni az árfolyamváltozást, és az árfolyamrés mint költség elrejtése és manipulálása a szerződésben pedig nem uzsora, világosan jelezte: a status quo fenntartásának a híve.

Az egyébként Bécsben élő, egyesületét és ügyvédi irodáját ott működtető Lázár szerint mindennek az az üzenete a bíróságok felé, hogy ha az adósok perelnek, akkor nem szabad nekik igazat adni, márpedig ez jogállamban elfogadhatatlan. „Személy szerint engem ez az egész ügy abban a korábbi döntésemben is megerősít, hogy jó, hogy elköltöztem Magyarországról, ahol a Kúria kiszolgáltatja a vállalkozásokat és az embereket a bankok kénye kedvének.”

Nem biztos, hogy kevesebb per lesz

Nem ő az egyetlen, aki kifejezetten csalódottan vette tudomásul a jogegységi határozatot: Léhmann György siófoki ügyvéd úgy fogalmaz, a Kúria döntése „több százezer embernek csalódás, őket most pofán vágták”. Szerinte az adósokra nézve egyértelműen hátrányos a jogegységi határozat, de olyan szempontból is problémás, hogy mivel eleve rossz kérdéseket tettek fel, igazán konkrét iránymutatást nem ad a bíróságoknak.

Azt egyik ügyvéd sem gondolja, hogy ezek után kevesebb lesz a bankokkal szembeni per és világosabb a jogi helyzet. Lázár Dénes szerint sok olyan pont van, amely miatt továbbra is meg lehet támadni a devizahiteles szerződéseket, Léhmann György pedig azt mondja, hogy a jövőben még több peres ügy is indulhat, mivel „ezeknek a nyomorult embereknek” ez az egyetlen esélyük.

A több száz adós ügyét képviselő Léhmann egyébként eddig is az egyoldalú szerződésmódosítások miatt támadta a bankokat, és továbbra is erre építi majd a kereseteit, bár a Kúria ebben a kérdésben az Európai Bíróságra hivatkozva elnapolta a döntést, ezért arra akár még éveket kell várni.

"A háború még nem dőlt el"

Hogy a bankok pozitívan fogadták a hétfői bejelentést, az nem meglepő. A Bankszövetség főtitkára hétfőn délután azt mondta, sok nyitott kérdés és jogi próbálkozás lezárult, a devizahiteles szerződések élő és jogszerű szerződések, amelyeket teljesíteni kell. Kovács Levente szerint a Kúria döntésével az is bebizonyosodott, hogy a bankok eddig is jogkövetőek voltak, és felhívta a figyelmet az árfolyamgát lehetőségére, amely a kormány és a bankszektor közös tehervállalása révén valamennyi devizahitelesnek segítséget nyújt.

Az egyik nagybank név nélkül nyilatkozó munkatársa a hivatalos bankszövetségi véleménynél azért óvatosabban fogalmazott: „ez a háború még nem dőlt el, ez csak egy csata volt, amelyet megnyertünk, vagy nem vesztettünk el”.

Ez az óvatosság abból a szempontból érthető, hogy Rogán Antal is azonnal megszólalt a kérdésben. A Fidesz frakcióvezetője ugyan szintén emlegette az árfolyamgátat, mint a rosszul fizető adósok mentőövét, de szinte ugyanolyan sarkosan fogalmazott, mint az adósokat védő ügyvédek.

A Kúria a bankok oldalára állt, jelentette ki a gazdaságpolitikai döntésekben egyre súlyosabbnak tűnő Rogán (aki azzal is feltűnést keltett nemrég, hogy volt már ügy, amelyben szintén igyekezett nyílt nyomást gyakorolni a bíróságra). Nem a frakcióvezető volt az egyetlen kormánypárti politikus, aki megüzente a bíróságnak, milyen döntést szeretne. Amikor novemberben Orbán Viktor miniszterelnök sürgette a Kúriát, hogy hozzon jogegységi döntést, akkor megjegyezte, hogy "tudni szeretnénk, az igazságszolgáltatás szerint vajon nem a bankoknak kellene-e viselniük - mint a józan erkölcsi érzék diktálná - az árfolyamváltozásból fakadó veszteséget".

Az egész Kúria-ügyet érdemes ugyanakkor több hónap távlatában, szélesebb perspektívából is megvizsgálni. Ősz elején a kormányzati politikusok folyamatosan lebegtettek egy újabb, nagy horderejű devizamentő csomagot, de hogy ez pontosan miből állt volna, azóta sem derült ki.

A bankok októberben kaptak egy ultimátumot, hogy november elsejéig dolgozzák át a szerződéseket, vagy álljanak elő egy épkézláb javaslattal, mert különben jön a kormány a saját megoldásával. Az ultimátum szép csöndben lejárt, a nagy novemberi mentőcsomag kifulladt egy régi-új megoldás felmelegítésével (ez volt az árfolyamgát kiszélesítése), ami akkor egy jó szándékú pótcselekvésnek hatott. Ezután következtek a jogi megoldást sürgető Orbán-, Rogán és Varga-nyilatkozatok – úgy tűnt, a kormány ettől reméli a helyzet rendezését. A Kúria-döntés láttán most úgy látszik, hiába.