Bő egy hónapos határidőt adott magának a Nemzeti Nyomozó Iroda Kiemelt Ügyek Osztálya arra, hogy a Horváth András feljelentése miatt elrendelt nyomozást lezárja. Ez az aktív felderítési szakasz, amelyikben házkutatások, iratlefoglalások, tanúmeghallgatások szoktak történni. A nyomozás mégis végtelen ideig kitolható.

Január 13-i határidőt szabott magának a Nemzeti Nyomozó Iroda, hogy lezárja a nyomozást Horváth András feljelentése ügyében. Horváth az Origónak szerdán azt mondta, most kapta meg az NNI levelét, amelyben értesítik, hogy december 9-én rendelték el a nyomozást hivatali visszaélés gyanúja miatt, a nyomozást pedig január közepéig be kellene fejezni. Az NNI Kiemelt Ügyek Osztályát bízták meg a nyomozással.

Az ügy terebélyes, a karácsonyi ünnepek és az év vége még le is rövidíti a nyomozásra rendelkezésre álló amúgy sem hosszú időt, ezért aligha lesz vége a nyomozásnak január közepéig.

A nyomozás azonban lényegében bármeddig meghosszabbítható. A büntető törvénykönyv alapból azt írja elő, hogy törekedni kell arra, hogy két hónap alatt lezáruljon a nyomozás, de a határidő az ügy bonyolultsága vagy elháríthatatlan akadály miatt többször is meghosszabbítható, lényegében korlátlan ideig lehet húzni az eljárást.

A nyomozás esetleges elhúzódásának politikai jelentősége is van. A kormányoldal kedden egy öszvérmegoldás részeként elfogadta, hogy felálljon egy vizsgálóbizottság az áfacsalási botrány kitárgyalására, de a bizottság munkáját nyomban fel is függesztették. Csak azt követően kezd dolgozni a vizsgálóbizottság, ha a rendőrség, illetve az ügyészség talál valamit a most elrendelt nyomozásban, és büntetőjogi felelősséget állapítanak meg.

A nyomozás január közepéig tartó első szakasza az aktív felderítési szakasz. Ebben az egy hónapban szoktak a nyomozók tájékozódni arról, ki tudhat a bűncselekményről, kit érdemes felkeresni, hol kell puhatolózni. Ekkor gyakori az iratlefoglalás, a házkutatás, de tanúkat is kihallgathatnak, magyarázta az Origónak az egykori ügyészségi munkatárs.

Horváth ismeretlen tettes ellen tett feljelentést. Beadványában megjelölt egy olyan adóhatósági vizsgálatot, amelyben szerinte súlyos áfacsalás gyanúja merült fel, de a kutakodó kollégáját leállították. A parlamenti vizsgálóbizottságot viszont más miatt szorgalmazza: állítása szerint évente több mint ezer milliárd forintnyi áfát csalnak el Magyarországon, egyes nagyobb cégek kivételezett helyzetben vannak, az adóhatóságnak vizsgálati rendszere diszkriminatív, több vállalkozás megússza a büntetést. Állítása szerint az adóhatóság asszisztál ahhoz, hogy a szervezett áfacsalók egy része egérutat nyer, és erről a kormányzatnak is tudnia kell, a bajok 2007-ben kezdődtek el, de a probléma máig sem oldódott meg.