Törvénysértő lehet a Horváth András elleni nyomozás jogvédők szerint

2013.12.20. 17:45

A hatályban levő bejelentővédelmi törvényt szegik meg a hatóságok azzal, hogy nyomoznak Horváth András ellen adótitok megszerzése miatt, állítja négy szervezet. A házkutatás is törvénysértő volt álláspontjuk szerint.

Nem nyomozhatnak és nem is tarthattak volna házkutatást rendőrök Horváth Andrásnál, az áfabotrányt kirobbantó volt adóhivatali dolgozónál, mert a bejelentővédelmi törvény ezt nem engedi - ez a lényege annak a közleménynek, amelyet négy szervezet adott ki. (A házkutatás során lefoglaltak például olyan noteszt is, amelyben azoknak a nevét, elérhetőségét vezette, akikkel az elmúlt néhány hétben találkozott.) A Transparency International Magyarország, a Társaság a Szabadságjogokért, a K-Monitor és az atlatszo.hu az alábbi közleményt:

"Törvénysértő lehet a Horváth András elleni büntetőeljárás

 Láthatóan nagyobb vehemenciával nyomoz a rendőrség a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) súlyos korrupciós vádakkal illető Horváth András ellen tett feljelentés miatt, mint az egykori adóellenőr által tett közérdekű bejelentés ügyében.

A volt revizort a NAV azért jelentette fel személyes adatokkal való visszaélés miatt, mert állítólag jogsértő módon kutakodott az adóhatóság nyilvántartásában, és így számos adótitkot tartalmazó adatot, iratot szerzett meg. Horváth András ezekre az adatokra és iratokra alapozta az áfacsalásról szóló korrupciós bejelentését. A rendőrség tegnap ezeket az iratokat is lefoglalta Horváth Andrástól, ami két szempontból is súlyos problémákat vet fel.

Egyrészt, a személyes adatokkal való visszaélés csak akkor számít bűncselekménynek, ha azt haszonszerzés céljából vagy jelentős érdeksérelmet okozva követték el. Horváth András esetében a haszonszerzési célzat kizárható, hiszen ő közérdekű bejelentést tett, amiből eddig az egyedüli „haszna” az volt, hogy a NAV kétszer is feljelentette. Jelentős érdeksérelmet pedig legfeljebb a feljelentésében szereplő áfacsalóknak okozhatott azzal, hogy a hatóságok előtt leleplezte a tetteiket. Azt azonban senki nem gondolhatja komolyan, hogy a büntetőjog éppen az adócsalókat védené.

Ha azonban ez nem lenne elegendő, a Nemzeti Nyomozó Iroda figyelmébe ajánljuk a tisztességes eljárás védelméről szóló 2009. évi CLXIII. törvény 21. § (5) bekezdését. Ennek értelmében a „bejelentővel szemben a bejelentés tartalma alapján titoksértés miatt joghátrányt nem lehet alkalmazni, kivéve, ha a bejelentés rosszhiszemű volt”. Ha a lefoglalást az indokolta, hogy Horváth András adótitkokkal élt vissza, akkor e szabályra figyelemmel nem lehetne továbbfolytatni a nyomozást, sőt, a lefoglalásra sem kerülhetett volna sor. A tisztességes eljárás védelméről szóló, hatályban lévő törvény a közérdekű bejelentők védelmét szolgálja, már ha alkalmaznák. Amíg nem bizonyosodik be, hogy Horváth András valótlanságot állított a NAV-ról és az áfacsalásról, megilleti a közérdekű bejelentőknek járó védelem. Például joga van ahhoz, hogy ne ellene nyomozzanak, hanem az ő bejelentését vizsgálják ki.

Ezért felszólítjuk a rendőrséget: vizsgálja meg, hogy nem sérti-e a tisztességes eljárás védelméről szóló törvényt a személyes adattal visszaélés miatt indított nyomozás."

Az áfacsalási ügy részleteit itt találja összegyűjtve.