Például a könyv előtagú. 2008-ban evidens módon zsugorodni kezdett, 2013-ban pedig megfordult a szél, öt év óta először. És bár a végleges összegzésre, illetve az olvasó számára legfontosabb időszak, a karácsonyi könyvvásárlás adataira még várni kell, az már kimondható, hogy az év kulcsszava a növekedés.

A könyv a kutya mellett az ember legjobb barátjaForrás: Thinkstock

Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke úgy nyilatkozott az MTI-nek, azt nem tudja, mennyire lesz tartós a tendencia, de az mindenképp öröm, hogy a gödör aljáról elrugaszkodott a piac. „Valóságos növekedésről csak akkor beszélhetünk, ha a könyvforgalom az infláció felett növekszik” – így a vezető, és hozzátette, hogy jelenleg négyszázalékos nominális emelkedéssel számolnak.

Voltaképp mitől?

Az elnök szerint a forgalom növekedése a kiadók erős kínálatának köszönhető. Az elmúlt öt évben nem volt ennyire sokrétű, a társadalom valamennyi szeletét megszólító könyvkínálat. „Valószínűleg társadalompolitikai okok is állnak mögötte, hiszen a könyvvásárlás másodlagos fogyasztásnak minősül: akkor vásárolnak az emberek könyvet, ha biztonságban érzik magukat”, mondta.

Az üröm pedig…

Arra a kérdésre, hogy mely könyvek aratták a legnagyobb sikert, az elnök tájékoztatott, hogy idén a legtöbb olvasója az erotikus irodalomnak volt. Mentség erre – ha kell –, hogy nemzetközi trendről van szó. A frankfurti könyvvásár igazgatója, Jürgen Boos ugyanezt jelezte a rendezvény megnyitóján. „Ha nagyon udvarias akarok lenni, akkor ezek a könyvek stílusukban a szürke valamennyi árnyalatát felvonultatják” – vélekedett Zentai Péter László, és az értő olvasó számára máris világos, melyik trilógia volt a leghosszabban listavezető. A helyzet nem kifejezetten üdvözlendő, ám cserébe eléggé meglepő: a rendszerváltás után egyszer már gyorsan felfutott, majd sebesen le is csengett a pornográf irodalom.

Roboráló injekció a szakkönyveknek

Egyértelmű örömhír azonban, hogy az évek óta vergődő lexikon-ágazat megrázta magát. Sokat segített ezen, amikor a Nemzeti Kulturális Alapnál pályázatot írtak ki 100 millió forintos keretösszegben a szakkönyvek, tudományos művek, lexikonok, szótárak, valamint az egyéb, felsőoktatásban használatos kiadványok támogatására, mondta el Zentai, és hozzátette: „Hogy a romlást meg tudta-e állítani ez a támogatás, csak a részletes statisztikából fog kiderülni.”

Nem csekély negatívum

Az elnök szerint a tankönyvforgalmazás államosítása hatalmas kárt okozott a könyvkiadásnak is. A Kellóra a következő szavakkal utalt: „Egy olyan cégbe szervezték a feladatot, amelyről a kezdettől fogva tudni lehetett, hogy nem lesz képes hiánytalanul ellátni azt, hiszen az eredeti feladatát, a könyvtárellátást sem tudta teljesen sikeresen művelni.” Az államosítással a könyvszakma elesett a nyár végi, ősz eleji bevételeitől, pedig ezek holt idők a könyvpiacon. „Ezzel nagyon komoly financiális vákuum jött létre, a könyvkereskedők nagy része eladósodott, a kifizetések pedig tovább tolódtak.”

Mint megjegyezte, a Kello nem tudta ellátni a Márai-program által rárótt feladatait sem, így mintegy 200 millió forintot nem fizettek ki a kiadóknak, a könyves vállalkozásoktól pedig nem kerültek el a könyvek a könyvtárakba.

Az államosítás körülbelül 50, a saját piaci helyzetéért nagyon keményen megküzdött kiadót hoz lehetetlen helyzetbe, több száz tankönyvíró megélhetését veszélyezteti, a versenyhelyzet kiiktatása pedig minőségromlást fog okozni. Így keseredik meg annak büszkesége, hogy a frankfurti könyvvásáron, amely a szakma legrangosabb eseménye, az elmúlt két évben kétszer is magyar tankönyvet választottak Európa legjobbjának. Az elnök szerint jövőre várhatóan drámaian, 16 milliárd forinttal csökken a könyves ágazat forgalma a tankönyvpiac államosítása következtében.

Mellbevágó élmény

Így nevezte a MKKE elnöke a Gazdasági Versenyhivatal 70 millió forintos bírságát, amelyet négy könyvterjesztő kénytelenedett elviselni október végén. Az indoklás szerint versenykorlátozó megállapodásokat kötöttek kiadókkal. Zentai Péter László szerint ezért nem a könyves vállalkozások a felelősek, ők az évszázados könyvkereskedői szokásjognak megfelelően a kiadók által megszabott áron értékesítették a könyveket a hazai könyvpiacra jellemző bizományosi rendszerben. „A tulajdonos szabja meg az általa birtokolt termék árát, a bizományosi rendszer így működik. Nemcsak nálunk, hanem az unió 18 országában.” Az elnök szerint mindez elkerülhető lett volna, ha a kormány előveszi a MKKE által hat éve kidolgozott törvényjavaslatot. Szerinte a GVH döntése a teljes magyar könyvkiadást kriminalizálta.

„Szadomazo édes mázzal leöntve”

Mészáros Sándor, a Kalligram Kiadó főszerkesztője úgy véli, van ebben a szép ábrában némi költői túlzás. A kereskedők fizetési morálja például semmit nem javult, inkább tovább romlott, úgy pedig nem lesz valódi fordulat, hogy 11 hónapra, fél évre tartoznak, ez minden kibontakozásnak útját állja. Nem tisztult ki igazán a helyzet, mondja Mészáros. A szoftpornó-trend hazai megjelenése nem igazán meglepő, a világban számított meglepőnek, bár szoftpornó helyett pontosabb ezt a szadomazo pornó édes mázzal leöntött verziójának nevezni, így a szakember. Fontos azonban figyelembe venni, hogy minden ilyen trend illékony, jövőre valami egészen más lesz hatalmasan népszerű. A nagy divatáramlatok mutációkat is termelnek, gyorsan telítődik a piac. A kortárs irodalmat kevéssé támogatják az olvasók: a legjelentősebb könyvek piacán viszonylag kevés a magyar szerző, ez ijesztővé tud válni, nem így van a cseheknél, lengyeleknél. Szerencsére most néhány könyv annyira betalált, hogy – például Esterházy Péter és Vámos Miklós új kötete – eladottságban is fel tudja venni a versenyt a nagyon populáris címekkel. Jó periódusát éli a kortárs irodalom, mondja Mészáros Sándor, évente megterem 8-10 figyelemre méltó mű. Amíg azonban a morál meg nem javul, fordulatról nem beszélhetünk.

A Kalligram Kiadó több könyvre lehet nagyon büszke idén, Borbély Szilárd Nincstelenek című regénye rohammal döntötte le lábáról az olvasóközönséget, Tompa Andrea Fejtől s lábtól című regénye hangos és nagyon pozitív visszhangot vert, igen szeretik az olvasók Csaplár Vilmos Edd meg a barátodat című művét, az elsőkötetes Kötter Tamás Rablóhalak című novellagyűjteménye pedig a téli könyvvásár nagy meglepetése. A Kalligram stabilitását tükrözi az is, hogy nem csak fikcióban dübörög: Komoróczy Géza Nekem itt zsidónak kell lenni, Lakner Zoltán-Tóth Ákos Rendszerválás, Lengyel László-Surányi György Határátkelés című művei szinte ugyanannyira keresettek, mint a szépirodalmi szekció darabjai.