Szó sincs a “Hulljon a férgese”-jelenségről, véli az igazgató, és egyáltalán nem a kényszertörlések állnak a jelenség fókuszában. Az Origón olvasható közleményben jelzett változásnak több okát ismertette az Üzletrésznek.
Egyrészt 2014. március 15-ével jelentősen megemelkedett a kft-alapításhoz szükséges törzstőke összege: aki a dátum előtt jegyeztette be a vállalkozását, annak 2016. március 15-éig van ideje 3 millió forintra emelnie. Ez természetes cezúra.
Szintén fontos, hogy a Bisnode nem a kényszertörlések arányáról számolt be, összesített indexet nézett, a bármilyen lehetséges módon megszűnt vállalkozásokét. Ide tartozik az a vállalkozás, amelyik magát a tevékenységét szüntette meg, amelyiket felszámoltak, amelyiket a NAV törölt, vagy ahol okafogyottá vált a vállalkozás, mert a tagok váltottak az alkalmazotti szférára. Lehet ez jó hír is, például ha aki eddig kényszervállalkozott, most állást talált.
Lapunknak Keleti József elmondta, a hosszú évek óta 545 ezer működő cég messze irreális adat egy tízmilliós országban, ez nagyon magas adat. Tovább nehezíti a képet a cégstruktúra: igazán nagynak számító vállalatok helyett a masszív többség a kkv-k uniós definíciójának felel meg. “Valójában talán 100-150 ezer olyan vállalkozással érdemes számolni, amelyik aktívan és tartósan működik is, tényleges gazdasági tevékenységet folytat” – mondja Keleti József. – “A tendencia a tisztuló szcénára utal, ami mindenképpen pozitív” – teszi hozzá.